Szilvivel befizettettem két további csekkemet.
Összerántottam magam és lementem -- először a szelektálthoz a felgyűlt cuccokkal, majd onnan a Sparba, ahol bevásároltam.
A Sómanó fagyizónál ettem egy kétgömbös fagyit szülinapom dicsőségére, vásárlás után leülve egy padra.
Telefonált anyám, majd István.
Szilvi szülinapi minibulit rendezett a tiszteletemre. Asztaldíszítés, egyetlen tálca szendvics és puncsszeletekből álló torta, gyertyával, tűzijátékkal -- mit is kívánhat még emberfia?
Tényleg nagyon kedves volt. Apró kis örömök, figyelmesség, kedvesség. Meghatódtam. Főleg, hogy Haramia nem lábatlankodik mindenütt, ahol csak konyhai dolgok közepette létezhet. Főleg, hogy nyitható a mikró, nem agonizál szegénykém a konyhaasztal kellős közepén, hogy meg lehet teríteni.
Hogy nem mászik bele veszélyérzetet nem ismerve a tűzbe, hogy nem ugrik bele az ünnepi díszletekbe... Hiányzott azért, na...😪
Szilvi azért a tortázásnál nem győzött kattintgatni. Nem is értem, hogy az alatt a pár perc alatt hogy tudott ennyi fotót csinálni (és még felét sem tettem fel).
Az ajándékozás a végén egész véletlenül jutott észbe. Mindenesetre poénos volt az éjjeli bagolyszemfedő, ami nálam különben nem is lenne hülyeség, lévén, hogy szemben fekszem az egész falas erkélyajtós ablakkal, és ugye, még a rendes függöny sem ér át rajta, nemhogy sötételő. Gyakorlatilag egész nyáron pofámba süt hajnaltól az ablak. De tudom, hogy úgysem tudnám használni, mert frászt kapnék felébredéskor arra eszmélni, hogy megvakultam.😊
A blúz kaftánnak van minősítve, a teknőc pedig hűtőmágnes.
Danival cseteltünk, köszöntött. Tőle a leendő kirándulást is kaptam. Istvántól meg Honesty oltását és bolhaproblémája finanszírozását...
Este BK és Szulejmán koronázta a napot.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése