Ajándékba szerzői oldal

Ma Eszterem teljes meglepetést okozott nekem: készített nekem a FB-on egy szerzői oldalt.
Teljesen készen lettem. Mikor a Maradj talpon után géphez kerültem, hát látom, hogy csetelés van, kb. fél órája várja szegény a válaszomat.
Mikor rámentem az általa nyitott oldalra, hát csak lestem, már vagy 20 tagja is volt! Ráadásul rajta már, szép képek kíséretében fel van rakva több versem is.
Én még soha nem nyitottam ilyesfajta oldalt, csak anno a FB kezdetén a sajátomat valahogy, hát igen meglepődtem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha nem jutott eszembe, ugyanis legtöbb író-, költőtársamnak VAN szerzői oldala. Én mégis úgy gondoltam, hogy mifenének nekem, még a FB-on sem osztok meg, csak nagyon alkalomadtán valamilyen írást, ha kötődik valami egyébhez. Én úgy gondoltam, aki az írásaimra kíváncsi, kérdezze meg és megmondom a linkeket, hogy hol találhatók -- nem is egy helyen -- összes írásaim. Sőt, összes képtáram, oldalaim itt-ott. Nem véletlen, hogy van egy csomó ember, aki pár év múltán rádöbben, hogy jé, te írsz? Nem szoktam szükségszerűen bárhol nagydobra verni, mondván, hogy maga a FB nem irodalmi oldal, bár az igaz, hogy közösségi, és mindenki azt oszt meg, amit akar és szeretne. Így én is rajta vagyok pár ember oldalán, akik meghívtak, pl. a 4 szavasoknál és a 6 szavas, illetve a Verslista, haikusok oldalán, vagy olyan oldalakon, melyek nem kapcsolódnak a FB-hoz -- pl. Poet, ahol rendszeresen megjelenek.
Eszterem úgy gondolta, nekem is kijár egy ilyen oldal...
Ennek következtében van olyan szerzőtárs, aki azt gondolja, hogy Mira én vagyok, vagyis ő az én szerzői nevem. Pedig nem. Én régebben a különböző irodalmi oldalakon Magdileona néven, de manapság már saját név alatt írom a verseimet, prózáimat.
Szóvá tette ez illető ugyanis, hogy nem is tudta, hogy ez a szerzői nevem -- egy Mira általi, saját versem posztolásához... Hát, nem tudom, ha egy kicsit gondolkodna, hamar rá lehetne jönni, hogy ő meg én két személy vagyunk, de mindegy.
Most Eszterem azt gondolta, hogy lájkoljam a saját verseimet, de ez nekem nem igazán megy. Remélem, nem haragszik meg érte.
Ő attól tartott, hogy egyáltalán: nem ellenzem-e, beleegyezem-e, hogy ő ilyen oldalt nyitott nekem -- természetesen nem elleneztem, sőt, sok-sok hálával és köszönettel árasztottam el, de valahogy az önlájkolás nekem nem megy.
Már nem tudom, melyik ismerősöm írt régebben valami hasonlót, hogy ha a magunk megosztását vagy főleg posztját lájkoljuk, az olyan, mint mikor a kutya vagy a macska a saját s*ggét nyalja.:) És valahogy én is így gondolom -- ezért én sem szoktam még a megosztásaimat sem lájkolni (pedig csak olyanokat osztok meg, melyekkel nagyon egyetértek vagy nagyon tetszenek, vagy nagyon úgy gondolom én is -- mégsem lájkolom a saját megosztásaimat, hanem ott lájkolok, akinél megosztottam), nemhogy a saját posztjaimat -- fényképeimet pl. Az szerintem a más dolga!
Remélem, nem veszi majd rossz néven, ha olvassa.

Azóta már kiderült, hogy nem vette rossz néven, és közösen kínlódgatunk -- kitaláltam, ami tőlem nagy szó, hogy hogy írjak a leírásba, csak nem nagyon lehet úgy változtatni, hogy ne töröljem ki és kezdjem elölről. Főleg, ha már lájkolók is vannak. Én azt gondoltam, hogy ha egyetlen szót beszúrnék, akkor azt még lehet anélkül, hogy ki kéne törölnöm...
Ezt a leírást úgy szeretném én is, hogy ne menjen lejjebb, ahogy felpakolnak posztokat. De én csak tag vagyok végül is, tehát az oldal tulajdonosa tud hathatósan beleszólni a dolgokba. Mivel ilyet még soha nem csináltam, elképzelhető, hogy a jobb oldali Leírás mező, ha egyszer (jó későn vettem észre) a főoldalon is megjelent, lehet, hogy az az a köszöntő szöveg lesz, mint más oldalakon is láttam -- ami nem fog lejjebb kerülni. Így jó lenne. Eszter már megtalálta a Rögzített szöveg utasítást, úgyhogy rendben lesz.

https://www.facebook.com/groups/133373267066676/?fref=ts