Megtaláltam a bekeretezett német háziáldást. Valahonnan az 1800-as évek nagyjából közepéről.
Azt már nem tudom, hogy az ükanyám is örökölte-e valahonnan.
Állítólag a háborúban, amikor mindent vittek, romboltak, gyújtottak, ami mozdítható, amit csak lehetett, akkor ennek csak a keretét tépték le, mert csak azt találták értékesnek... Látszik is rajta valahogy, hogy nem önszántából lépett ki a keretből... (Ja, oszt most meg nem lelem azt a mappát, ahova a keret nélküli fotókat raktam, így aztán ezt most letöltöttem az előző bejegyzésből...)
Érdekes volt, hogy most mise után nem mehettem "bótba". Pedig szinte hozzátartozott a szertartáshoz.
A drága jó, logikus rendeletek, ugye. Mert majd pont attól fognak misére/istentiszteletre járni az emberek, hogy visszaestünk 30-40 évvel ezelőttre, amikor semmi "bót nem vót" nyitva vasárnap! Naná!
Pont fordítva működik nálam az agyjárás: a vasárnapi boltnyitvatartások idejétől számítva sokszor, ha beteg voltam, munkám volt és amúgy csupán csak misére nem vasárnap mentem volna, már csak azért is elmentem, mert hiszen úgyis bótba kell menni. Mióta nem dolgozom, kétszer mentem vásárolni hetente kb., s az egyik, az vasárnap volt. És ha már úgyis felkelünk, felöltözünk, előtte "beugrunk" misére. Egyértelmű, hogy ez így durván faramuci, na de leszorítkozva a lényegre: ha valaki misére jár, mehet délután is, vagy előző szombat este. A vasárnapi vásárlásoknak ehhez a világon semmi köze!
Ráadásul, ha kiesik az a nem kevés haszon, ami a vasárnapi vásárlások hozadéka, az mitől jó az államnak? Vagy másnak -- KINEK JÓ? A dolgozóknak NEM JÓ! Vannak boltos ismerőseim, akiknek, hurrá, most vagy kevesebb lett a vasárnapi keresettel a minimálbérnél alig több fizetésük, vagy napi 3 órával többet dolgoznak egész álló héten. Nekik qrvára nem jó! Nem beszélve arról, hogy emiatt tudtommal 10-15 ezer emberrel szaporodtunk mi, munkanélküliek, számszerűleg! Na persze a statisztika érdekes módon évről évre csökkenő munkanélküliséget mutat. Egyértelmű. Most komolyan: ezek végiggondolásához okvetlen egyetem kell?
Nekem jó volt olyan szempontból, hogy legalább egybe lehetett kötni a kettőt, így meg majd még plusz egy napon is fel kell cihelődni. Jó, jó, tudom -- mindig van ellenségeskedés: rámfér a több mozgás, meg belefér az időmbe... Csakhogy itt nem én vagyok a lényeg, a többinek meg a világon semmi értelme.
Asszem, Szerbiában (?) is feltalálták már pár éve ezt a fajta spanyolviaszt, és 1-2 év alatt vissza is lett csinálva minden, mert rájöttek a nagy francok, mekkora baromság és senkinek nem jó.
Hátha megérem még, hogy itt is ez történik még akkor is, ha nem az én veszett nagy bevételem vasárnapi hozadékából gazdagszik meg az, aki mondjuk, nem tud házberendezést cserélni vasárnap.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése