Mikor a gobelinkiállításra készülődtem, megláttam egy plakátot, mely Blaskó Sándor, egyik kedvelt szobrászművészem kiállításáról ad hírt, egyik kedvelt belvárosi galériámban. Emlékezetemben egy csomó kékes szobor jelent meg, melyek ugyanúgy a bibliából, mítoszokból, hagyományokból, régi regékből táplálkoznak, mint pl. Makoldi művészete.
Gondoltam, visszafelé oda is beugrom és feltétlen megnézem.
A kiállítás címe: A csendből élni.
"Isten lénye, az igazság, maga a csend. Aki keresi és igazán szereti az igazságot, az csendes. A valódi csend az Isteni lélek kiterjedése, amelyet eltompult és megkeményedett érzékszervekkel nem észlelhetünk. Ezért a belső nyugalom és csend a tisztuló szív, tehát a lélek éretté válásának jele.
Egy műalkotás elvezethet a csendhez. Az olyan alkotás, melynek gyökere az egyetlen ősképből, ősemlékezetből ered, valójában a csendből csendül, és a csendben csendesedik el." (nmi.hu)
A kiállítás valósággal ujjongással töltötte el a bensőmet, főleg így, a gobelinek után. Szinte visszafojtott lélegzettel ámultam és bámultam a teremben, és csak csodáltam a rengeteg, szemkápráztató szépségű remekművet, melynek összessége valódi, rendkívüli életmű.
Itt is csak bemutatót adok képekből ízelítőnek, de aki tudja, okvetlen meg kellene néznie, kihagyhatatlan!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése