Ajándékterv:)

Istvánommal cseteltünk délelőtt, már régen kérdezi, mit szeretnék ajándékba szülinapra. Hát, sajnos, nem tudtam kitalálni. Próbáltam lebeszélni, de tudtam, nem nagyon lehet.
Így az ő ötlete a vonalas telefonom helyett egy hordozható telefon volt, belinkelte, láthattam -- kérdezte, nekem hogy tetszik, örülnék-e neki.
Hát persze, egyébként nagyon praktikus, hogy nem kell fél méteren belül kapaszkodnom a telefonba, míg el nem zsibbadok; vagy ha nem gépnél vagyok, átfeküdni az asztalon, és esetlegesen fél, egy órákat beszélgetve tartanom. Tény, hogy nem igazán van kihasználva a vezetékes telefon, de ez nagyrészt a kényelmetlen helyzetnek is betudható, valamint annak, hogy kiábrándultam belőle a sok zaklató telefon miatt.
Viszont múltkor, mikor anyukámnak valami gond volt a mobiljával, melyen a családi csomaggal tudunk ingyen beszélgetni -- milyen jó, hogy vezetékesen elértük egymást. És mivel anyámmal a telefonálás nem 2 perc általában, ezért ezentúl, ha ilyen lesz, felkapom a telefont, és akár végignyúlhatok vele az ágyon. Tehát azért csak jó lehet. Meg bárkivel bármilyen hosszasabb beszélgetés másképp esik, ha mozoghatok vele vagy kényelmesebb pozitúrát választok a beszélgetés idejére.
Szóval igent mondtam. Még délelőtt megrendelte István az eMAGtól, és már azonnal jött is -- nekem! -- egy sms. A nap folyamán még kettő jött. A háromból kettő az eMAGtól, az utolsó este 9-kor, már az MPL-től. Annyit tudtam ekkorra, hogy 8-11-éig várható, ebben két hétvégi nap is benne van.

Anyám telefonált, hogy nem vagyok-e jobban.
Mondtam, hogy örüljön -- főztem két lágytojást, és meg is ettem. Sőt, egy bögrés levest is megettem délben. Alakulok. Nem jött ki egyik sem, de nagyon óvatosan kell és nem tudnék akármit enni. Nagyon meg kell erőltetnem a fantáziámat, ha éhes vagyok, hogy mi is lenne, amit be tudnék fogadni, aminek esetleg érezném az ízét stb.

Kirekesztésről

Beszélgettünk ma egy ismerősömmel, mert nagyon zokon vette, hogy egy ismerős letiltotta a FB-on. Nem győztem vigasztalni, egyszerűen nem tudta feldolgozni, ugyanis semmi olyat nem csinált, amivel ezt kiérdemelte volna.
Mondtam neki, hogy ez előfordul akárkivel. Engem is dobtak már ismerősi listából, úgy is, hogy soha nem tudtam meg, miért. A többségnél ez nem okoz lelkifurdalást, hogy megírják-e egyáltalán, miért. Egyszerűen ritkítanak. Van, akinél tudom, miért, mégsem érzem jogosnak. Mert pl. megosztom a gazdikereső állatokat... ez miért lenne jogos? Az én saját oldalamon, nem mindegy? Túl lehet tekerni, mint ahogy én is túltekerek a politizálókon.
Sőt... még régebben beszélgettem másokkal is, érdekes, mindenkinek az a véleménye, hogy valakinek a kizárása, ha nem nyomós indokkal történik, az egyik legnagyobb sértés, amivel megalázhatunk másokat a netes világban.
Mik a nyomós indokok?
Amikor valaki személyesen és nyilvánosan bánt és sérteget.
Ha valaki trágárkodik.
Ha valaki indiszkréten, megalázóan nyomul.
Ha durván politizál, és mást nem is csinál, csak azt.
Ha valaki másból sem áll ki, csak obszcén dolgokat, pucérságokat posztol, állandóan egy témán jár az esze és a megosztásai is akörül pörögnek; na, az sem bír érdekelni.
Én is zártam már ki másokat, de a fentiek miatt, amit nyomós indoknak tartok.
Ismerősömet nagyon bántja a dolog, de szerintem csak idő kérdése. Jön egy nagyobb baj, gond, probléma, és egyből háttérbe szorul annak kérdése, hogy ki és miért akarta megbántani a kizárással. Ha nem jön semmi gond, akkor is elmossa az idő. Nem érdemes olyanok miatt rágódni, akik nem érdemlik meg. Persze könnyen beszélek, tudom, min megy keresztül. Az ember az igazságtalanságokat nehezen emészti, főleg a hiperérzékenyek.
Én mindenesetre soha nem jutnék odáig, hogy értékes (mert az ismerősöm az), jó szándékú, kedves, segítőkész embereket kirakjak kifejezetten nyomós ok nélkül. Nem aludnék nyugodtan, mert tudom, nem érdemli meg. Másik meg, hogy én valahogy nem tudnám magamat annyira az egekbe helyezni, hogy egy jó szándékú ismerős, normális ember nehogy ne érdemelje már meg a "kegyeimet".
Jól elcseverésztünk pár órán keresztül... úgy érzem, talán megvigasztaltam kicsit.

Szülőis nap

Szilvinek ma kigyűlt a pennys gyűjtője, így ma a pennys útjáról egy karfiollal tért haza. Még szerencse, hogy a végére, a beváltás idejére pont még volt a karfiolból. Mert sajnos, egyik-másik üzletben már hiányzik némelyik plüssfigura. Ők ezek szerint pont jól kezdték beváltogatni és időben. Ami az érdekes, pont nem gondolnám, hogy a sima kerek plüssök hiánycikkek... mert ahogy Szilvi mondta, itt is a paradicsom, citrom, szilva volt hiánycikk. Valamiért ők azokat előre vették. És pont a különlegesebbek: ananász, dinnye, zeller, karfiol maradtak a végére -- és itt, ebben a Pennyben azok még pont voltak. Mázlijuk volt.

Délután Szilvi hazahozta a gyereket, és ment is vissza szülői értekezletre.
Most már elvan Bencus, elég neki a tudat, hogy nincs egyedül, én itthon vagyok. Már nem kell személyi testőrként őrizni és feszt játszani vele -- elvan egyedül a szobájában. Ha akar valamit, tudja, hogy kijöhet és szólhat.
Szilvi sok mindenen kiakadt a szülői értekezleten, csak itthon csapódik le neki, mert ott nem ér rá. Ugyanis mindig ő a jegyzőkönyvvezető. (Miért nem csodálkozom? Bármilyen közösség volt, ahol naplót kellett vezetni, mindig nekem kellett...)
Többek között azon, hogy állítólag ha a gyereket betegen viszik be, vagy netán bent a suliban kezdődne valamely betegség, ők nem telefonálhatnak most már az iskolából a szülőnek, tehát egész nap bent fog a gyerek agonizálni. És a tanárnő: "Elvégre nem várhatjátok el tőlünk, hogy mi, a saját telefonunkról...!!" Hát ez... kiakasztó! Egyrészt, hogy a beteg gyerek miatt nem lehet az iskolából telefonálni. A portáról sem, nemhogy a tanáriból! Elképzelésem sincs, mifene ez a baromi nagy takarékosság, talán a tanárok órákat beszélgettek privátban? Másrészt a tanárnő biztos belerokkanna, ha lefolytatná azt a kétperces beszélgetést a beteg gyerek szülőjével! Mert gondolom, tízesével fordul elő ilyen eset naponta! Csak azon csodálkozom még, hogy egyetlen szülő nem mert hozzászólni!
Ez olyan dolog, hogy el sem nagyon lehet hinni.
Másik pedig az, hogy állítólag az iskolaorvos "sem azért van", hogy a beteg gyereket ellássa. Hát akkor vajon miért? Dísznek? Szóval, hogy nem fogják ellátni a gyereket. Nem szólnak az anyjának, nem engedik vele haza, de nem kap egy lázcsillapítót sem, vagy ha vérzik valahol, mert elesett vagy ellökték, nem kötik be, ésatöbbi! Aszongya Szilvi, hogy külön megkérték a szülőket, hogy hozzanak be kötszert, sebhintőport, tapaszt meg ilyeneket. Aztán a gyerek lássa el saját magát, mert a tanarak erre nem érnek rá.
Na mindegy, ezt az én értékrendem sem veszi be. Kíváncsi leszek, hogy fog ez az elképzelés majd a gyakorlatban működni.

Hétfő

Remélem, nem lesz baj, hogy elsejei számla most került befizetésre. Hiába, itt volt egy hétvége, és igaz, hogy elseje pénteken volt, de akkor jól elfelejtettem szólni Szilvinek. Mondjuk, egy elsejei számla elsején történő befizetése már amúgy is késő... Mindegy, hátha nem lesz gond... Tehát odaadtam Szilvinek három számlát, ami már nálam volt, befizetésre.

Anyám telefonált reménykedve, sajnos, nem tudtam jó hírt közölni.

Amúgy éjjelenként úgy alszom, mint amikor kisgyerek volt a háznál. Haramia, mióta megjavíttattuk, legalább háromszor jön éjjelente hatalmas nyávogással. Nem tudom kirakni előre a kajáját, mert ha sokáig áll, akkor már nem kell neki. Csak frissen. De annyit eszik, hogy lassan Honestyt megszégyeníti. Lényeg, hogy pattanok, mikor Haramia jön éktelen nyávogással, és pakolok neki kaját, reménykedve, hogy utána visszavonul. Néha viszont már kiakadok, amikor kétóránként felnyávog... ez nem lehet igaz. Legalább látszana meg rajta. Tény, hogy a kaja, alom egyaránt sokkal jobban fogy, mint Haramia megjavíttatása előtt. Meg az is tény, hogy rohadtul nem hiányzik, mikor hót szarul vagyok, éjszaka lenne egy kis nyugtom, amikor nem érzem a rosszullétet, de állandóan pattogni kell, mert meghűl bennem a vér a nyávogására.
Ehhez képest Honesty a tapintat és intelligencia csúcsa.:)
De azért imádom a rongy brigádot.:)

Survivor, BK, mert ennyit még én is megérdemlek.:D

Vasárnap

István megint küldött néznivalót, úgyhogy beosztással megnézegettem a heti Szultánát, majd délután a Názáreti Mária I. és II. részét. Láttam én ezt már tizenéve, de azóta nem, úgyhogy sok helyen az újdonság erejével hatott, pláne, hogy így nyár végén került rá sor, nem pedig a karácsonyi időszakban.

Amúgy ezen túlmenően olvastam, este 7 körül pedig hazahozták Bencét.

Szombat

Mezei szombat netezéssel, olvasással napközben, amúgy agonizálás.
Bencét elvitték délután.
Anyám hívott, jó sokáig elbeszélgettünk. Minden nap reménykedve hív fel, hogy hátha jobban vagyok, pedig mondtam neki, hogy felesleges, mert nem tudok újat mondani, meg hogy majd szólok, ha alakulok valamerre. Néha már elzsibbadok tartani a telefont, de megértem, hogy bemegy a kertből, megmosdik, ledől, és akkor kedve támad valakihez szólni. Csak hát én sem tudom jobb kedvre deríteni, míg nem vagyok jobban.
Rég nem voltam már nála, az is hiányzik neki.

Este megnéztem az X-faktort, hát, borzalmas volt. Szerintem szándékosan rakják bele azokat a "versenyzőket", akik csupán bomlasztó, provokáló, énekléshez semmi köze cirkuszokat csinálják.
Egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy ilyenek csak úgy bejutnak, vagy hogy nincs semmiféle szűrés. Most nem azokról beszélek, akik nem tudnak énekelni, ám ők ezt nem tudják, és a környezetükben sem világosította fel őket senki. Na, ezek valamitől piszkosul felértékelik magukat, aztán meg megsértődnek, amikor végre valaki megmondja nekik, hogy kár az énekléssel tölteni az idejüket, mivelhogy a büdös életben nem fognak tudni énekelni.
Hanem azokat, akik mindenféle gusztustalanságokkal felmennek, és annyi a műsorszámuk, hogy a zsűrinevekkel ellátott babával vuduzzanak és közben kiabálják, hogy "kaka-pisi-kaka-pisi"... Ez még óvodásként is nyomorúságos szégyen lenne. Szóval meggyőződésem, hogy a rendezők azt gondolják, hogy az ilyesmitől felmegy a nézettség. Mint ahogy rohadt nagy divat most az, hogy minél trágárabb a nyelvezet, minél kevésbé érthető, mert minden második szó kisípolásra érdemes; annál menőbb a műsor. Filmekben is utálom ezt, lehet felőlem bármilyen (mások szerint) baromi jó film, ha minden mondatban két trágár szó van, amit ugye, filmekben ki sem sípolnak, az már nekem irritáció -- boldogan túlélem, hogy nem látom.
Még ami visszataszító volt, az a gyerekkorú zsűri viselkedése. Minden további nélkül privát viták és beszélgetések folytak úgy, hogy fennállt a színpadon a versenyző, akár ének előtt, akár közben -- a zsűri nagyrésze szinte tudomást sem vett róla, míg saját problémáik voltak. A zsűri szinte külön életet élt, s a fele azzal telt el, hogy az egyik "híresség" duzzogott, a másik meg faggatta és magyarázkodott. Ráadásul itt is a trágárkodás ment, mert anélkül nyilván nem lehet kifejezni rendesen magunkat. Szóval dühöngött a kultúra...

Tanévnyitás és Flavin

Péntekre esik elseje, de sebaj! Bencééknek évnyitó nélkül, már pénteken megkezdődik a nagytáskás bevonulás, első iskolai nap. Ez elég érdekes amúgy, a legtöbb helyen láttam ünneplőt, a neten is évnyitós-ünneplős gyerekek voltak lefotózva mindenütt -- Bencééknek nem volt évnyitó.
Amúgy is észlelem évek óta, hogy milyen mértékben leamortizálódott már mind az évnyitó, mind az évzáró. Még emlékszem nemcsak az én, de a gyerekeim évnyitójára: Himnusz, Szózat volt, zászlófogadás, jelentés, igazgatói beszéd, műsor. Jó, a zászlófogadás és annak ceremóniája korfüggő, oké. Annak idején akár egy órát is kitöltöttek ezek az események. No jó, nem ragaszkodunk hozzá! Az utóbbi években viszont már se Himnusz, se Szózat, se beszéd, műsor pláne. Egyből fel kell menni az osztályokba, és a tanár azzal nyit, hogy "hurkapálca?" De komolyan, ezt most Szilvi mesélte, már azonnal kezdték beszedni a beadnivalókat. Mit hogy Himnusz!?

Egy netes ismerősöm -- soha nem találkoztunk, irodalmi oldalak által ismerős -- érdeklődött pár hete a betegségem iránt, meg hogy hogy vagyok. Mondta, hogy nagyon szeretne segíteni valamivel, és elmondta, hogy van neki egy saját magának szánt, de aztán "nem volt rá szüksége" Flavin nevű gyógyszer, amit szívesen átadna nekem. Én a baj kezdetén természetesen a sok, kapott link, ötletek nyomán megnéztem a Flavint, konstatáltam, hogy ez nekem rohadt drága -- még akkor a 7-8000 Ft-os egyhavi adag gyógyszert látva --, és egyértelműen lemondtam róla azzal együtt, hogy olvastam, mennyire jó és hatékony ez a szer. Meg sem néztem anno, mi minden, mennyi variáns és kiszerelés kapható még e név alatt!
Szóval én azt gondoltam, egy ilyet akar nekem küldeni, hát szabadkoztam is, hogy roppant drága, nem engedhetem meg magamnak stb. De hogy ő szívesen, meg hogy szeretne valamivel segíteni. Oké, teltek a hetek, sok dolga volt, unokázott és egyéb gondok, őszintén szólva már azt is gondoltam, úgyis elfelejtődött.
Erre írt tegnap, hogy feladta a cuccot.
Fél 11-kor csengetett a csomagos postás és felvehettem egy cipősdoboznyi csomagot. El nem tudtam gondolni, egy kis műanyag tégely gyógyszerrel miért ilyen nehéz és hogy ekkora a göngyöleg!
Kicsomagoltam, és hát szemem-szám elállt: ez egy 250 ml-es, gyönyörű dobozos szirup! A szép dobozban a Jagerre emlékeztető alakú üveg. Nagyon gusztusos, dekoratív cucc!
De igazából akkor lettem paff, mikor rákerestem a neten. Teljes oldalt találtam egy csomó Flavin-cuccal, és konkrétan ez, amit én kaptam, 150000 Ft. Nem, nem írtam több nullát!
Naponta 10 ml az alsó határ, amit javasolnak szedésre.

Kimásoltam a flavin.eu oldalról:

A növények, gyümölcsök, gyógyfüvek használata egy-egy betegség megelőzésére, kezelésére és gyógyítására a XIX. század közepéig szinte egyeduralkodó volt az orvostudomány terápiás lehetőségei között. Ez a gyógyszeripar felemelkedésével megszűnt, ám szerencsére az elmúlt 20-30 évben az emberek újra kezdik felfedezni az organikus szerek hasznosságát a korszerű terápia eszközeként.

A Flavin77 Prémium Life egy olyan különleges magas minőségű készítmény, amely tervezésénél két dolgot vettünk figyelembe. Elsőként kiválogattuk a gyógynövényvilág élettani szempontból leghatékonyabb fajait, majd éveken át tartó kísérletek eredményeképpen sikerült azokat nano méretűre őrölni. Ezáltal az emberi test számára jótékony esszenciák felületaktivitását egymilliószorosára növeltük. Ezáltal a hatóanyagok (vitaminok, flavonoidok, aminosavak) felszívódását óriási mértékben sikerült megemelni.

Mindemellett a Flavin77 Prémium Life az alap összetevőin túl még 10 olyan polifenolt tartalmaz emelt dózisban, amelyek pozitív élettani hatásait számtalan tudományos publikáció tárgyalja, ahol általában a beviteli mennyiség 1000 mg és 3500 mg között változott.

10 ml Flavin77 Prémium Life 2725 mg polifenolt tartalmaz!

Flavin77 Prémium Life alapvető összetevői:
Szűrt-tisztított víz, 77 fajta jelentős polifenol/flavonoid tartalommal rendelkező gyümölcsök, virágok, magvak, gyógyfüvek, fűszerek, gyökerek , levelek, Sylimarin, Myricetin, Glabridin, Antocianidin, Kvercetin, Rezveratrol, Apigenin, Hesperidin, Luteolin, Kempferol.

Gyümölcsök:
Alma, bodza, borókabogyó, citromhéj, csipkebogyó, fekete áfonya, fekete cseresznye héj, fekete ribizli mag-héj, fekete szeder mag-héj, galagonyabogyó, homoktövis, kökény, narancshéj, piros ribizli mag-héj, szilva, vörös szőlő mag-héj.

Virágok:
Akácvirág, árnikavirág, bodzavirág, galagonyavirág, hibiscusvirág, homoki gyopár, kamillavirág, kankalinvirág, kökényvirág, körömvirág, levendula, mórmályva virág, narancsvirág, orvosi hárs virág, sáfrányos szeklice.

Magvak:
Angelika mag, ánizsmag, cirok mag, csipke mag, édes kömény, fűszerkömény, kapor mag, kardamon mag, lenmag, lepkeszeg mag, máriatövis mag, mustármag, napraforgó mag, tökmag, vörös szőlőmag.

Gyógyfüvek:
Apróbojtorján, aranyvesszőfű, cickafarkfű, citromfű, fűzfakéreg, kukorica bajusz, lucernafű, meggyszár, orvos pemetefű, szagosmügefű.

Fűszerek:
Bazsalikom, fahéj, kakukkfű, koriander, oregano, rozmaring, szegfűszeg, zöld tea.

Gyökerek:
Cékla, csicsóka, édesgyökér, fehérmályva gyökér, ginseng gyökér, gyömbér, macskagyökér.

Levelek:
Borsmenta, csalán, gyermekláncfű levél, komló, nyírfalevél, orvosi zsálya.

Kiszerelés:
- 50 ml, 100 ml, 250 ml, 500 ml.

Ára: 150 000 Ft

Hüledezésem annál inkább is nagyobb volt, hogy a levelezésünkben konkrétan nem volt erről szó, hogy mekkora adag, pontosan mi és pláne, hogy milyen értékű a cucc.
Nagyon hálás levelet írtam az ismerősömnek, aki írta, hogy örül, hogy segíthetett és gyógyuljak meg...

No, ezek után még jött a postás a "gyesemmel", valamint Istványom segélyutalása is megérkezett, minek következtében utaltam is a közös költséget.

Olvasás, netezés, Survivor, BK.