Mindennapi ünnepnap

Tök csendes volt a munka ünnepe. Borús, esős nap; nem sok mozgás volt lent, akármerről is néztem ki. Ez egyébként nem volt rossz, mert az embernek nem jutott eszébe olyasmi, hogy május elsején akár el is mehetnénk valahova... Szóval nem volt lehangoló az, hogy konkrétan hétköznapot éltünk.

Ébresztésre keltem, elkészültem a szokásos teendőkkel, teát főztem, 9-re lementem anyámért.
Otthon mosdottunk, megfésültem. Ezek nagyobbrészt elmaradnak odalent, de a reggeli pelenkás teendők, a reggeli és kávézás, gyógyszerezés megvan.

Szilvivel tanulmányozgattuk a mosógépet, és a leírás javaslata alapján csináltunk egy félórás üres, 90 fokos mosást felavatásként.
Ezután paprikás krumplit főztem kolbásszal, nokedlisen.

Anyámnak bevittem a kaját felvágott csemegeuborka kíséretében, én is ettem.
Utána Dani szennyesének mosatásába vágtam vele, kétszeri 40 fokos mosást csináltam, teregettem; tele is lett minden.
Kávét főztem, anyámnak vittem be, plusz vaníliás karikát és kivit; aztán valamennyit tornáztattam a karját.
Dani jött, adtam neki egy doboz nokedlis kolbászos paprikás krumplit, s utána ment még macskákat etetni...
Anyám nagy örömére ünnep ellenére adták a Dunán az esti sorozatát.
Fél 8-kor levittem öcsémékhez, aki kinyomtatta nekem a mosógép programjait tartalmazó oldalt, amit később nejlontokba raktam, hogy mindig szem előtt legyen a fürdőszobában.
Este olajoshal-evészet volt, s adták a Konyhafőnököt.