2018. június 14., csütörtök

Többféle elmélkedés -- orvosnál

Megint bezöttyent egy számla, váltani is kellett, úgyhogy mivel szerencsére Szilvi úgyis minden hétköznap megy valamerre iskolai beadás után, nem gond.
Vedres halászlé gyakorlatilag húsvét óta nincs a Tescóban, de örültem, hogy a Sparban dobozos formában ugyanúgy kapható pontyos mirelit halászlé, szerintem én hordtam el az egészet. Azóta viszont ott sincs. Hetek óta -- Tecsóban hónapok óta -- nincs, pedig nekem ez nagyon jó visszatérési fokozat volt az evés világába. Sajnáltam is nagyon, de közben már azért elfogadhatóan tudok enni.
Bár iszonyat lassan, több mint 8 hónap elteltével a kemó után lassan kezdtek visszatérni a normális ízek. Még nem minden oké, de egyre ritkább az, hogy nem azt érzem, mint amit kellene. Már a szénsavas sem akarja szétrobbantani a fejem, finomnak találtam a meggylikőrt, sőt, a sör sem epekeserű a szétrobbantással egybekötve. Meg tudom inni.
Legkésőbb, érdekes módon a kávét kezdtem el. Úgy kb. két hete... Persze még csak délután tudok egy keverős 3 in 1 Nescafét meginni, de egyre jobban esik. És a lecsusszant 18 kilóból már 5 visszajött. Nekem ennyi elég is lenne bőven egyébként.
Visszatérve a halászlére, marhára elcsodálkoztam, mikor Szilvi ma vedres halászlével jött haza, mégpedig a Lidlből! Már tényleg azt gondoltuk, hogy valami béna eu-s szabvány biztos betiltotta a mirelit halászlét, vagy fogalmunk sincs... de már a helyét sem hagyják üresen egyik eddigi helyén sem. Lehet, hogy majd innen is mi hordjuk el, aztán itt sem lesz többet? :-O

Elolvastam a tavalyi Természetfotó-kiállításon hozzám szegődött albumot. Nemcsak gyönyörködni lehet az összes kiállított fotóban, de részletezve is vannak képenként a fotóval kapcsolatos ismeretek. De összegező ismertetések is olvashatók többféle szempontból ezekben az albumokban.

Végre összeszedtem magam és elmentem a háziorvoshoz. Ücsörögtem egy darabig, míg az asszisztensnő kijött; szerencsére amikor szóltam neki, hogy megvan-e anyám papírja, be sem kellett menni, hamarosan kihozta a beadott iratokat. Lényegében tényleg a viselt betegségeit meg a szedett gyógyszereit tartalmazza a papír, és ezt kérte a szemész. Mi csak kombináltunk azzal, hogy hátha elküldi majd valamiféle belgyógyászati vizsgálatra, EKG-ra, laborba stb. Nem is kértek ilyet. Úgy kalkulálok, hogy azért fekszik be egy nappal korábban a műtét előtt, hogy esetleg azokat a vizsgálatokat, melyekre szükség van a műtéthez, elvégezzék.
Az orvos után bementem a 100-as boltba, majd a Coopba, vásárolgatni. Aztán természetesen a szokott fagyisnál ragaszkodtam a gyömbéres narancs fagyimhoz (máshol ilyet még nem láttam, de itt mindig ezt veszem egyik gombócként), most Hupikék nevűt kértem hozzá. Jólesett, és nem utolsósorban tök jól nézett ki egyben a fagyim a harmonizáló színekkel.:))

Megnéztem a tegnapi Elifet, este hagymás rántottát sütöttem. Mostanra már kettőt sütök, de mindig megmarad legalább egy féltojásnyi. Nem gond, mert mivel tudom előre, nem gányolom össze a kaját. Amúgy sem szoktam semmit összekutyulgatni vagy vagdosni. Ahol befejezem, ott elvágom és lapáttal kiteszem egy kistányérra -- Szilvi örömmel megeszi.

Még este Dani is elhozta a szennyesét.

Este már jóval a BK után Popika rám írt, hogy holnap mit csinálok, ráérek-e, nem megyünk-e el valahova.
Hamar eldöntöttük, hogy de. Nem lesz nagyon meleg sem, esőt sem mondanak, úgyhogy pont ideális időnk lesz; és megcélozzuk a botanikárius kertet.:)) Hála istennek, csak össze fog jönni már végre-valahára! Úgy szeretem a botanikus kertet, és nem csupán azért, mert isteni lehetőség fotózásra. Persze roppant lényeges!:D De egyébként is mindig odavagyok a hangulatától, a csendtől, a békétől, a nyugalomtól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése