Évzárós

Eddig is meleg volt, de ma volt a hét legmelegebb napja. Holnapra állítólag már hűlni fog.
Ventilátor ezerrel, minden bajunk van.
Anyám telefonált, több mint egy órát cseverésztünk. Mindig azon van a hangsúly, hogy még mi minden kell, legfőképpen a kórházba. Hát igen, anyám annyira el van szigetelve, mióta nem jár semerre évek óta, hogy legritkább esetben jut eszébe, hogy olykor magának is szüksége lehet valamire.
Olvasás, netezés, tegnapi Elif.

Délután 6-tól volt Bencééknél az évzáró.
Nem mentem, így is, ha minden gyerekkel plusz három felnőtt megy, az pont elég, még sok is. Nem hiányzom negyedik kísérőnek. Egyedül akkor mentem volna, ha Bencus ragaszkodott volna hozzám is, de nem ragaszkodott, rohadtul nem érdekelte szerintem, ki megy, ki nem.
Emlékszem, tavaly is ilyen meleg volt, a kemók felénél jártam... úgy volt, hogy megyek, aztán meghallottam, hogy Bence apja és a nagynéni is okvetlen óhajtanak jönni még az anyja mellett, úgyhogy úgy döntöttem, ne legyünk már nevetségesek, hogy annyian menjünk, mintha ballagás lenne. Volt elég bajom... (Ekkor volt az tavaly, az évzáró idején, hogy elvittem Ildikónak a baglyos színezőt és egy jó félórát dumcsiztunk a háza előtt.)
Az évzáró viszont újabban olyan, hogy semmi ünnepélyes jellege nincs azontúl, hogy ünneplőbe kell menni. Nincs Himnusz, Szózat pláne, sem beszéd, sem ünnepi műsor. Egyenest az osztályokba mennek, ahol pár mondat bevezető után kiosztják a bizonyítványokat és jó napot kívánok. Pont tavaly, mikor Bence kitűnő lett, és érzésünk szerint ez nem valószínű, hogy máskor is elő fog fordulni -- nem volt egész iskola előtti kivonulás és taps. Voltam már az elsős évzárón, emlékszem, az osztályban akkor sem tudtam megmozdulni és fotózni. Tehát nem igazán vesztettem még ilyen szempontból sem.
Most annyiból volt változás, hogy kint volt az udvaron, és volt Himnusz és némi szöveg, de csak a kitűnők és jutalmazottak vonultak ki a jutalomkönyvekért. Bencét most ez a veszély nem fenyegette -- erre mondta Szilvi, hogy bezzeg tavaly, mikor valószínűleg az életben egyszer volt kitűnő a gyerek, akkor semmi nem volt. És állítólag olyan hőség tombolt az udvaron, hogy többen rosszul lettek. Utána felmentek az osztályokba, ahol kiosztották a bizonyítványokat. Bencusnak három négyese lett, a többi ötös. A három négyes pedig fontos tantárgyakból. Ám az a véleményünk, hogy tisztában vagyunk vele, hogy Bencustól ez is nagy szó, és ezért is borzasztóan meg kellett küzdeni ezzel a minden hétvégi elmenéssel, mikor pedig hétvégén van gyakorlatilag szinte az összes lecke... Egyrészt tehát még így is mázli, hogy ilyen lett, másrészről pedig matekból jogosan ötöst vártak két négyesre meg vagy hat ötösre, amiben csillagos is volt. Még tanulmányi versenyen is volt... és ennek ellenére. Ismerős! Egyébként meg mindenki megdicsérte Bencust, hogy szép bizonyítványa lett, ügyes volt. Az hát.

Este 8-ra jöttek haza Szilviék, mert ugye, hát kint padon ettek-ittak, beszélgettek, buszhoz kísérték a családtagokat.

Itthonról fotóztam közben -- nagy mázlim volt, hogy épp kivételesen az ablakkal szemben tanyázva olvastam. Ha ugyanis gépnél ülök, simán elmulasztottam volna -- így is ki tudja, mennyi mindent mulasztok el, mert nem nézek állandóan kifelé.:)))
Arra eszméltem, hogy szinte elsötétül a szoba, annyira közel szállt el felettünk-mellettünk-előttünk ez a lufi, hogy hihetetlen!

Este BK és Szulejmán is hozzátartozott a naphoz.