Ügyintézés már megint

Lejárt a lakásfenntartási hozzájárulás (évenként kell kérni jogosultság esetén), úgyhogy jó ideje készülődöm onnantól kezdve, hogy múltkor a MÜK után elmentem papírokat kérni a városházára.
Annak értelmezése és kitöltése egy dolog, valamint néha elég hosszadalmas; így is néha kihagyok dolgokat vagy ceruzával írom be, mert nem mindig egyértelmű számunkra az érdeklődés tárgya.
A közös képviselő oldalát is csak a legszükségesebb adatokig töltöm ki, mert már tudom, hogy rossz választási lehetőséget szoktunk beikszelni a valamilyen mérőknél.
Az én kitöltésem után átadom Szilvinek a papírt, ő kiegészíti a saját adataikkal.
A közös képviselőhöz menés Szilvi dolga, ő tudja konkrétan, hova kell menni, hálisten... én, mióta az itteni irodájából elköltözött a lakótelep túlsó végére, azóta nem voltam nála. Ha akadt is vele más irányból elintéznivalóm, azt neten intéztem el, a közös költséget is átutalással fizetem e-bankon.
Szóval a lakásfenntartási támogatásra normatív alapon az jogosult, "akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71 250 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (A vagyonba az életvitelszerűen lakott egy darab ingatlan nem számít, mert valahol lakni kell. De a másik és ikszedik lakás, amit albérletbe kiadtak, vagy a kerékpárnál nagyobb volumenű jármű(vek), üdülőtelek(ek), még a rokkantkocsi is beleszámít.)
A fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy számolják ki, hogy a család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, például két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét."
Ilyen alapon nálunk 28 200-at kóstál az egy főre eső, mivel 76 ezret kell elosztanunk (ami, hehe, összességében is alig több, mint az egy főre eső értékhatár). Tavaly 53-at kellett, s akkor volt a hitetlenkedés, hogy ebből márpedig nem lehet megélni (nem is vitattam!).
A másolásokat szintén Szilvi csináltatta, ezek majd egy ezrest tettek ki, egész paksaméta jött össze a sok határozat, végzés, számla-csekk-vény jóvoltából.
Csodálatosan összekészítettük, összetűztük logikai sorrendben az egészet.
Az önkormányzati fogadóórán seperc alatt végeztem, a hölgy nagyon megdicsért, mennyire precízen, gondosan és hiánytalanul kiállítottunk és összekészítettünk mindent; azt mondta, hogy nem is emlékszik rá, hogy valaki ilyen tökéletes és szép kollekcióval jött volna ide...
Valóban, nekem is az rémlik, hogy a legtöbb embernek ez több útjába kerül, mire mindent normálisan megcsinál és egyből sikerül mindent behoznia...
A hölgy megnyugtatott, hogy szerinte nem lesz semmi gond, én meg roppant büszke voltam magunkra...:))
Itthon Szilvi meg is jegyezte, hogy mindezekre tekintettel a hölgy ott az önkormányzatnál nem tudott-e egészen véletlenül nekünk valami precízséget igénylő munkát ajánlani?
Mi tagadás, azt nem. Pedig valószínű, hogy mi is lehetnénk olyan alaposak és figyelmesen dolgozók, mint a legtöbb irodai alkalmazott, de hát ez van.