2014. október 29., szerda

Cica a sziklán címmel...

No, végre produkáltam egy normálisnak mondható rajzot a digitablettel.
Kb. három napon vettem elő ehhez a rajzhoz. Nyilván nem csináltam egész nap, de össz-vissz nettó egy jó munkanapnyi idő eltelt vele.
A program neve: Artweaver Free.
Ennek az időnek a fele kárba veszett idő volt, ugyanis, könyörgöm: Ctr s, ctr s!!! Mentééééés! Én, akinek ez az elmúlt évtizedek munkásévei alatt tudatos és fontos volt, most miért nem mentek közben, legalább részenként, tagonként, fázisonként; mittomén?
Lényeg, hogy pl. az ég teljes területének szórópisztolyozása háromszor történt meg, pedig nem egyszerű ám kinagyított állapotban, a csúszkákat mindkét irányba folyton görgetve mindenütt természetesen, átmenetekkel és egyenletesen beszórni különböző színekkel! És mikor készen volt, váltanék másik eszközre -- kész, vége, a program "nem válaszol". Hurrááááá, és nincs mentve! Egy-egy órai munkára seperc alatt kimondva az ámen. Aztán újra! És újra! Csak nem fog ki rajtam?
Így jártam az aljnövényzettel is. A képernyőre a rajzterületet nyilván felnagyítom, kis darabján dolgozom, apró részletekben. Végzek a résszel, mire behozom az egész rajzot, s akkor látom meg, hogy hoppá, a virágzó részlet NEM ott van, ahova szántam. Tutira lehetséges egy részt kijelölni (meg is van, mivel), hogy aztán valamivel, valahogy a cuccost a kívánt helyre mozgathassuk -- ám Manóka pillanatnyilag nem tanálja aztat. Így hát fapadosan: a kijelölt rész törlése, és újra megrajzolni, immáron jó helyen! És ctr s, ctr s!
A rajzot a következő eszközökkel készítettem: toll, kréta, pasztellkréta, némi olaj, éghez szórópisztoly, aláíráshoz a kalligráf.
Közben olyan görcsösen "kapaszkodtam" ebbe-abba, hogy néha levegőt venni is elfelejtettem, időnként macskát hessegettem, miegymás, hogy miután végeztem, fürdés előtt-közben-után éreztem, hogy nincs a karjaimban semmi erő. No, gondoltam, számomra ez most akár fizikai munka is volt ezek szerint...:))
De örültem, hogy hajnalban a jól végzett munka örömével ereszthettem le arra a pár órára... (reggel laborba kellett mennem).

2 megjegyzés:

  1. ÓÓÓÓ!
    Nagyon jó lett főleg ilyen első-második próbálkozásnak! Ahogy belejössz majd az eszköz és a programok használatába, még sok szépet rajzolsz majd a mi örömünkre is!

    VálaszTörlés