Soha nem telt még el ennyi idő a személyes találkozásig. Már totálisan elszoktam tőle, annyira, hogy hihetetlen is az egész. Még akkor sem fogom szerintem elhinni, ha már vonaton ülök, sőt, ha már ott leszek, sem. Talán majd akkor, ha hazajövök...
Négy napra készülődöm. Ajándékozásilag hónapok óta, mert nekem nem annyi, hogy egyszer összeszedem magam és megveszek mindent, mit szemem-szám kíván, és persze tudom, hogy örül neki vagy szüksége van rá. Nekem apránként és szűkösen kell bespájzolnom.
Hálisten, az évfordulót én már úgy-ahogy szerény képességeimhez mérten egalizáltam a két hivatalosan lerendezett, számára dedikált e-könyvemmel, alapjában leginkább a szülinapjával vagyok adós.
Hát, nem valószínű, hogy ha keresnék, többre futotta volna, de legalább remélem, nem kell nagyon (természetesen csak magam előtt) égnem...
Előkeresgettem mindent apránként a rejtett zugokból, kipakoltuk Szilvivel és lefotóztuk a repertoárt.:) Mivel még előtte vagyunk az egésznek, majd csak a találkozás után fogom közzétenni e bejegyzést, mondjuk, szombati napra datálva (mert akkor lett írva)...
Az a feketeség a maci mellett három fekete póló:))), mivel köztudott, hogy a Kedves csak feketét hord. Megjegyzésre kerül, hogy iszonyat nehezen vesz magának bármilyen szükséges dolgot, ruházatot csak akkor, ha már végképp nincs, elkopott, elromlott, lerohadt, ésatöbbi.
A fehérség egy párna, mely szintén roppant szűkösen van -- viszek hozzá egy díszpárnahuzatot is, és majd döntésre kerül, hogy alvópárna huzattal célt fog szolgálni, avagy díszpárnát. Vagy felváltva, szükség szerint...
A legyezők meg falra vannak szánva keletmánia miatt, az édességek meg gyomorba.
A legyezőknek ilyen a hátulja, gondolom, kínai írás:
No, és ami lemaradt a repertoárból:
Bejegyzések
Nagyon örülök az összes ajándéknak! Szépek és jók!
VálaszTörlésKöszönöm!