Bencusnak kimarad az évzáró

Bencust ma akarta látni az orvos. Már 12 napja tart a bárányhimlő, és hát ugye, az elején, Szilvi felvetésére szóba került, hogy na, jó'van, talán csütörtökre kiírhatja a gyereket, ha úgy látja. Hogy az részt tudjon venni a pénteki évzárón.
Hát ez mostanra eldőlt.
Amint a doktornő meglátta Bencust, azt mondta, hogy szó sem lehet óvodába menésről... csak jövő hét hétfőtől mehet. Már nem feltétlenül fertőz (de még az sem kizárt, hiszen néhány hólyag, félhólyag még akad!), leginkább esztétikai okokból nem mehet még oviba. Mert mit szólnának a szülők, milyen hatást tenne rájuk egy tiszta sebes arcú kisfiú?
Tehát Bencus számára nem lesz főpróba, nem lesz évzáró, amire annyit készült a többiekkel ő is, és hiába várja a kislány is, aki a párja lett volna az évzárón.
És nem utolsósorban bőven igazolódott az a döntésünk, hogy elmúlt hétvégén nem engedhettük el Bencust a lehető legjobb indulattal sem apás hétvégére, sem sehova máshova. Szilvi így is ma, orvoshoz menet szinte kilopta a gyereket a házból, imádkozott, hogy a liftbe ne szálljon be senki, aki kiszúrná, hogy tiszta heg a gyerek... és bár relatíve közel van a gyerekorvos, de odáig sem igazán ment ki a fejéből, hányan is látják addig, ott és hazafelé a gyereket.
Nem olyan egyszerű ez, aki nem tudja, nem ismeri ezt a szitut, fogalma sincs, hogy nem egyenlő azzal, hogy egy kis köptetővel elengedni egy kissé csaholós meg taknyos gyereket némi lelkifurdalással ugyan, de a békesség kedvéért...
Azért... az évzárói meghívót már betegség előtt megkapta Szilvi... s én is felkészültem a roppant aktív fotózásra. De erre most nem lesz gondunk.