Kemó után

Ma még stagnált a kemó előtti közérzet, de valahogy biztos voltam benne, hogy hamarabb el fog kezdődni a rosszabbul lét, mint az első kemók idején. Ugyanúgy, mint ahogy egyre tovább is tartanak ezek az időszakok.
Most, a 6. kemónál először fordult elő a terápia során, hogy a Medrolt képtelen voltam szedni. Hivatalosan kemó előtti napon kettő, kemó napján és utána való első napon 2-2, a második napon 1. Mindannyiszor 1-1 Quamatel kíséretében, ami gyomorvédő. Na, ezt most képtelen voltam abszolválni, a Medrolnak elég a dobozára ránéznem, máris öklendezem.
Mutatja, hogy egyre "fokozódik a helyzet", hogy az előző 5 kemó alkalmával ha nem is nagy buzgósággal és örömmel, de valahogy bevettem. Most kivitelezhetetlennek tűnt, és tudom, hogy úgyis kihánytam volna, ami tekintve, hogy milyen iszonytatóan keserű, hatalmas trauma lett volna. Tudom, mert próbáltam...

Ma nem volt semmi különös azontúl, hogy neteztem (ha túl gyenge vagyok, a játékot részesítem előnyben, az kikapcsol és kevés erőt igényel), olvastam, és Dani kétszer fordult nálam.
Egyszer hozta a szennyesét, mely már régóta esedékes, így három gépnyi volt. Ebből kettővel mostam ma, mert ennyi fér rá a szárítóra -- de mivel meleg van, így hamar meg fog száradni, szerintem már holnap bevehetem a nagyját, és kimosok még egy géppel.
Másodjára pedig hozott nekem ajándékba dinnyét és 4 gombóc fagyit.