Hiánypótlások -- megjött a víz

8 után pár perccel jött egy sms a futárszolgálattól, hogy ma hozzák a csomagomat.
Oké, fel is keltem már előtte, rendbetettem a környezetem, macskák és tartozékait, magamat.

Ma rengeteget pótoltam. Már egy ideje ezt a blogot elsősorban. Másrészt a gportalban volt 26 verses elmaradásom, na, azokat is amíg felpakolgattam, a rutin ellenére eltelt egy pár óra közben...
Közben láttam, hogy nem minden versem van meg az alap jegyzettömbben, azokat megkerestem a másik blogból, beraktam oda is... mert így kimaradnának pár helyről, többek között a leendő könyvből is. Még jó, hogy a Kövekkel naprakész szoktam lenni!
A wordös könyvanyagba bevittem az eddig még nem ott lévőket, ellenőriztem szerkesztésileg stb.
Aztán pedig a Google fényképek, mely átvette a Picasa feletti "uralmat", azokat kellett elég régről, sajátgépről feltölteni eseményenként, dátumonként, mappánként.
Itt még nem mindig vagyok a helyzet magaslatán, anno jobban boldogultam a Picasával. De lehet, hogy csak szokatlan és nincs meg a rutin. Talán ezért is maradok el vele mindig, mert ódzkodom a sok bénázástól. De tény, hogy végül is behoztam magam, aminek tényleg nagy megkönnyebbüléssel adóztam.

Kora délután telefon a futártól. Nem szoktak pedig telefonálni, csak a mél és az sms dominál, de most azért más volt a tét: két zsugor, összesen 18 liter vizet kellett felhozzon, ezt azért a kaputelefonig sem mindegy, hogy feleslegesen cűgöli-e fel vagy sem! Egy dobozkával simán kaputelefonál, s ha nem vagyok otthon, nem történt semmi különös; de ugyanezt ekkora súllyal... már logikus, hogy megér egy telefont. Aztán már csak be kellett engedni, ami szintén mindig egy drukk, mert nem mindig nyitja, vagy néha nem hallik a kaputelefon stb. Most összejött, úgyhogy hamarosan meg is kaptam a 12 palack Kaqunt.

Anyámmal telefonáltunk, kérdezte, hogy mikor főzzön nekem húslevest, úgy tűnik, holnapra megtörténik a hús- és zöldségbeszerzés öcsém által. Mikor tudnék jól lenni:))) és enni.
Mondtam, hogy szerintem húslevest meg tudnék enni, az elmenésben meg remélhetőleg bízhatunk, bár nem kevés az a gyaloglás így, hogy le van az ember gyengülve. Mondtam, hogy azért várjunk, mert most megint 3 nap kánikula következik szerdán-csütörtökön-pénteken. Ne legyen még egy rizikófaktor. Úgyhogy megállapodtunk szombatban. Remélem, sikerül elmenni. Ha belegondolok, már tényleg majd megveszek valami jó kis húslevesért, előtte benne főtt krumplival és répával! De egyébként úgy ki van az emésztőrendszerem szipolyozva már lassan 5 hónapja, hogy elméletileg tényleg alig várnám, hogy egyszer jóllakhassak, ami nem egy-két falatot vagy kortyot jelent vagy annyikat sem! Hogy végre egyszer már jólessen valami, hogy legalább azt a keveset tudnám csak néha! megenni, amit normál állapotban! Veszettül ki vagyok éhezve, na. De ha nem megy, mert nem érzek ízeket, ha mást érzek, ha minden keserű -- akkor nem megy!