Munkás hétvége

Szombaton és vasárnap dolgoztam látástól Mikulásig, bár az is igaz, hogy mivel mindig szinte hajnalban fekszem, igyekeztem majdnem normálisra kialudni magam, tehát nem keltem korán. De onnantól kezdve... szombaton is 10-ig olvastam, vasárnap pedig 11-kor mondhattam el, hogy befejeztem.
Tulajdonképpen szerencsés vagyok, hogy Vali hasábprintje után olvashatok, mert gondos és precíz a munkaátadása.
Két A3-as, tehát nagy(!), szokásos, szép képes albumszerűségek lesznek ezek, színes képekkel, műnyomópapíron; és még nem is unatkoztam a munka alatt -- szeretem az ilyen könyveket, melyekből rengeteg ismeretet fel tud szedni az ember.
Az egyik A magyar vidék kincsei -- olyan, mintha kirándultam volna... s tényleg igen sok részét bejártam már ezeknek a csodás magyar tájaknak, sok mindenre személyesen is visszaemlékezhettem -- ez 48 oldalas.
A másik dr. Juhász Lajosnak a hazánkban élő madarakról írott könyve volt -- hasonló küllemű és jellegű, mint a másik, ez 64 oldalas. Előzőt olvastam szombaton, másikat vasárnap.
Azt hiszem, ezekért 1 napi bejelentést beszéltünk, korrektori szakmunkának megfelelő maximális bérezésért. (Mivel 1 bejelentett nap 1 napi bérrel, nem olyan sok az két ekkora könyv teljes korrektúrájáért és két teljes napi melóért.) Mivel már amúgy is önadózó leszek, mindegy...

Tehát különösebben nem tudtam lendíteni más dolgokon, csupán annyi volt még, hogy szombaton töltött paprikát főztem bő paradicsommártásban, vasárnap meg mákosmetéltet -- ezek gyorsan megvoltak.
Ezen túlmenőleg Dani jött még el vasárnap késő este, elhozni a szennyest, beszélgettünk kicsit és adtam neki egy adag mákoslaskát.:) Bencust már péntek este elvitték és vasárnap 7 körül hozták haza, tehát a gépnél Szilvi ült leginkább.

És nem mellékesen: vasárnap délelőtt úgy kezdtem dolgozni, hogy közben néztem a Duna tévén Teréz anya szentté avatási szertartását.