Még mai nap segített Dani, miután a tegnap esti nehézségek után megírtam privátban a dolgokat. Délutános a héten, és mivel a Forrás ott van az ő házuk oldalán, igazán nem nagy táv oda elvinni, csak hát a legnagyobb táskát fel sem bírom szinte emelni, de ha fel bírnám, akkor is kétszer kéne fordulnom...
Így meg is egyeztünk, hogy holnap 11 körül átjön hozzám, addigra én is összeszedem magam és a cuccokat rendesen, majd idefelé benéz oda és szól lefixálás gyanánt, hogy hoznánk ruhaneműt. Így legalább biztosra megyünk.
Így is esett -- jött, egyúttal kivitettem vele a szemetet, mert olyan izomlázam volt, hogy úgymond, nevezzük lustaságnak: nem akartam lépcsőzni. Cserébe pakoltam a hátizsákjába egy jó adag kolbászos slambucot.
Utána fogtuk a csomagokat és elsétáltunk a Forráshoz, ahol a máltaisok ruhaosztása van, tudtommal havi egy alkalommal. Igyekeztünk mindketten rendesen kiemelve pakolni a hordozókból, hogy azért járni is el lehessen ezen a folyosószerűségen.
Eljövet, olyan hülye vagyok, hogy önkéntelenül is én köszöntem meg, hogy hozhattunk ruhákat.:))) Megfigyeltem, sokszor járok így. Ettől függetlenül ők is megköszönték...
Na mindegy, fő, hogy túlestünk rajta. Danival elbúcsúztunk, én meg megkönnyebbültem...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése