Egy nap ápolói iskola

Tegnapelőtt rámírt egy közvetve ismert, de amúgy nem-ismerősöm, így nem is vettem észre, csak másnap, tegnap, mert az ún. "Engedélykérések"-ben volt, amire nem szokott az ember szeme rámenni.
Ő írta, hogy olvasta, miszerint Szilvi még nem kapott értesítést, és hogy ő, mivel később ment beiratkozás céljából (változott az iskolavezetés, ezzel voltak elfoglalva), többet tudott: ma reggel 8-tól kezdődik az iskola.
No, elég nehéz ügy volt Szilvit így hirtelen rávenni, hogy érdemes elmennie és nem várnia arra az értesítésre, mert szerintem így oldják meg a fele társaság kiszórását... Aki bemegy még egyszer, annak már közlik az új infót. De ki az, akit felvettek, már beiratkozott és arra vár, hogy szóljanak? Szerintem nagyrészt ilyenek vannak, és azok alkotják majd a kiszórtak társaságát.
Szilvinek persze így nem nagyon akaródzott, hiszen mi van, ha azért nem szóltak, mert nem vették fel mégsem.
Mindenesetre aztán, mivel az ismerőssel jó sokat beszélgettem még aznap és nagyon sok minden felvetődött egyéb témákban is, azt hiszem, sikerült Szilvit is meggyőznöm, hogy semmit nem veszt és az idejéből is kitelik, hogy elmenjen.
Így aztán ahogy leadta Bencét az iskolában, egy 12-es bevárása után némi késéssel természetesen, de elment az iskolába.
Jónéhány órát ott töltött: tényleg megkezdődött az iskola, és benne is volt a névsorban.
Közben jó sokat beszélgettek az ismerőssel is, hiszen ő is ide jelentkezett. Egyéb témákban is van közös érdekeltségük...
Mindenesetre a lány még reggel írt cseten, hogy beíratta Szilvit és mondta, hogy majd jönni fog... én mondtam, hogy lehet, hogy megy már ma, csak késni fog. Talán sikerült meggyőznöm...
Így is lett, mert pár perc múlva már írta a lány, hogy Szilvi ott ül mellette...

Ami azt illeti, Szilvit a dögmeleg miatti nem túl jó közérzet ellenére érdekelte volna a téma. Sorban jöttek a tanárok, és tényleg oda tudott figyelni, majdnem egy füzetet teleírt jegyzetekkel.
Viszont: kiderült, hogy kb. 20-an vannak, szinte minden korosztályból, és a lényeg, hogy nem elég, hogy 2 szakma közül 1 indult, nem elég, hogy annak 2 osztályából csak egy indult, hanem a hirdetett nappali tanfolyás helyett esti lesz! Azaz 2-től 9-ig kell iskolába járni. Vagyis 10-re jönne haza leghamarabb!
Azonkívül: nem csupán csütörtökről és péntekről van szó! Sőt! Eleve a latinórák a hét elején lesznek vagy három órában. Valamint feltételezésként elhangzott, hogy remélik, valamilyen szinten mindenki tud angolul. Hát, vazze, nem. Ez nem volt kitétel a hirdetésben, és nem tud mindenki! Tehát azoknak angolra is kell járni, szintén a hét maradék többi részében.
Aztán: nyilván gyakorlat is lesz, mely a Kenézy kórházban fog történni, és ott pedig olyan beosztásban, ahogy az illető kórház elrendeli! Ha reggel 6-tól délig, akkor úgy. Ha 10-től, akkor úgy. Közben járni latinra, angolra a hét első három napjában a gyakorlatok mellett, és csütörtök-péntek du. 2--9-ig iskola.
Osztottunk, szoroztunk, tényleg nehezen tudott dönteni, de arra jutottunk, hogy Bencét szinte nem fogja látni, egyúttal gyakorlatilag akkor kettő, azaz 2 évig mindent nekem kell Bencussal csinálnom!
Én pedig az elhozáson, gondozáson, felügyeleten kívül az iskolai dolgokban képtelen leszek az anyját helyettesíteni! Még sokszor Szilvinek is rohadt nehéz és elmaradnak dolgok, ha Bence elfelejt valamit vagy hazahozni, vagy mondani, az akkor el is van felejtve. Vagy: Szilvi már rafkósabb, és rájön dolgokra. Na, én erre a saját gyerekeimnél kiképeződtem, tudom; de a másé az másnak a tanulmánya és gyakorlata.
Nekem is sokat segített anyám a gyerekekkel, de csupán a hordásban és felügyeletben, ellátásban szorultam segítségre, tudtam, hogy az iskolai dolgok maximálisan a szülőt terhelik!
Én magam is így voltam gyerekkoromban. SOHA nem a nagyszülő segített iskolai dolgokban. Mondjuk, én ritkán szorultam bármiben segítségre, de ha igen, akkor csakis anyámhoz mentem.
Ez az egyik oldala a dolognak.
A másik meg az, hogy bizony, nekem is vannak kötelezettségeim, elfoglaltságaim, én is járok ide-oda, és ha én leszek egyben az ANYA is, akkor mindennek annyi. Nem fogok tudni anyámhoz járni -- és mi a garancia, hogy 2 évig nem fog rászorulni esetleg akár naponkénti ránézésre-ellátásra 85 évesen? Semmi! --, orvoshoz, hogy megyek esetleg számlát írni, melyek pont péntek(-szombatra)re szoktak esni, hogy megyek munkaügyben, reumára, MÜK-ba, nyugdíjkiszámoltatásra, városházára (tehát a szokásos helyekre); de ami nem kötelező: egy találkozóra, bármilyen programra? Netán Pestre?
Ha szülői értekezlet, farsang, mittoménmi van, Szilvi hiányozni fog.
A szülői egyébként is kétszemélyes. Egyik a szülőin van, a másik meg itthon, Bencussal. Akkor ki lesz az iskolában vagy a gyakorlaton? A hiányzási lehetőség eléggé szűk és behatárolt!
És az sem állapot, hogy mire Szilvi hazajön, én hullafáradtan, miután már hazahoztam a gyermeket a suliból, átöltöztünk, ettünk, tanultunk (!!!, feltételes módban!), megvolt a fürdetés, addigra Szilvi hazajön és nem is találkozik a gyerekkel? Hogy lesz esetleg átadás hétvégére?
Szóval gyakorlatilag semmi nem úgy alakult és sokkal göcsörtösebben ment ez az egész, túl szépnek látszott az elején.
Közös erővel gondolkozva, de rábízva a döntést, úgy döntött, hogy nem meri vállalni. Én pedig nem éreztem késztetést, hogy erőltessem, mert én magam sem bízom benne, hogy el tudom látni nemcsak a nagyanyai, de az évekig tartó anyaszerepet.
Mindenesetre kár...
...és a 6000 Ft-omnak, amit az alkalmassági miatt adtam Szilvinek, annak is lett volna egy munkanélkülinél jobb helye is, ezt garantáltan tudom...:(((
Szóval ez nem hiányzott. Jó sok humbug, elhallgatás és gyökeres sunyi változtatások voltak itt a háttérben...

Én ma dolgoztam. Elmondanám, hogy este 9-ig feléig sem jutottam a Magyar nemzeti parkok korrektúrájának. Meglehetősen nehéz a javítása, tele van földrajzi nevekkel, melynek jó, ha 5%-a benne van még az új helyesírási szótárban is. Legtöbbször összegyűjtöm, amit nem tudok mihez kötni és azonosítani hasonlóság alapján, és megnézem a Googlén, s olyankor "többség dönt" alapon, az oldal stabilitását és komolyságát is nézve döntök. De van olyan földrajzi ilyen-olyan körülményes tájnév, ami nincs még a Googlén sem... Aztán meg annyi a javítandó, hogy nem fér minden el azon a kis margón, ugye, eleve két oldal van egy papíron. Nehéz...
Mivel láttam, milyen nehéz vele haladni, írtam egy mélt is Valinak, hogy holnap még semmi szín alatt nem leszek kész a munkával. Nem mintha kérte volna, vagy határidőt szabott volna, csak a biztonság kedvéért, hogy ne számítson péntek délután még rá!
Amúgy meg kell mondjam, tényleg érdekes könyveket kaptam az idén.
Volt a Hortobágyi Dely Mátyás, az tetszett a legjobban, melyet nyár elején és privátban csináltam.
Aztán azok, amelyek szerződéssel mennek: volt a régiós képzőművészeti lexikon, s végül ezek az albumok, 3 darab: A magyar vidék kincsei, Köztünk élő madarak, és Hazánk nemzeti parkjai. Szeretem a hasonló témákat...