2016. szeptember 25., vasárnap

Eltűnt videók

Kicsit visszamentem a blog legelejére, néhány éven átlapozni.
Bár nem volt váratlan, számítottam erre, mégis meglepődve és nem kevés elkeseredettséggel tapasztaltam, hogy az akkoriban, 2009 őszétől kezdett blogom videóbeágyazásainak igen nagy részének hűlt helye látszik... Mert a helye persze megmaradt, csak éppen hülyén néz ki, mivel esetleg azt a bejegyzést pont egy-egy videó kapcsán írtam. Pl. "jutubos" zenék, cicás rajzfilmbejátszások, szöveges, örökérvényű, nagy gonddal összeállított képes videók -- miből gondolta azt az ember, hogy azok aztán mindörökre fent lesznek? Mert mi baj volt velük vajon? Régi és jelenkori zenék, kedves és aranyos, mindenképpen igen pozitív dolgok... tehát nem gondolhattam, hogy egyszer a szerzője úgy gondolja, hogy már nem fér el a világhálón.:((
Csúnyák is így a bejegyzések, bár ki lehet találni, miről van szó a szöveg alapján, de azért méltánytalannak érzett dolgok ezek.
Még ha pótolni tudnám, sem biztos, hogy akarnám 7 év elveszett dolgait valami más odaillő videó beszúrásával pótolni, nem beszélve arról, hogy ennél azért drágább az időm. Ennyi pótlása, maga az egész blog végignézése istentelen mennyiségű IDŐ. Amiből már nekem nem biztos, hogy ami van, az erre van.
Valamint ha lenne, sem biztos, hogy megérné, hogy lenne akár egyetlen ember is, aki elölről szeretné végignézegetni a blogomat. Mindezek után úgy gondolom, megpróbálom túltenni magam ezen. És ettől a pofára eséses felfedezéstől kezdve valószínűleg kerülni fogom bármilyen videónak a felrakását.
Egyelőre még a képeim azok, amelyekben bízhatok, amelyek megvannak.
És hát egyáltalán. Gondolkodjunk pozitívan. Örüljünk annak, hogy egyelőre van net, van gép, vagyunk mi...

2 megjegyzés:

  1. Kedves Dragoncat, én én én ÉN! Jelentkezem. ;) Mert hogy például én volnék az, aki képes a blogod elejére visszamenni, és onnan olvasni téged, például. És abban is biztos vagyok, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki véletlenül talál a blogodra, beleolvas, belefeledkezik, és igenis visszamegy az elejére, mert érdeklik a kezdetek...
    Szóval igen, érdemes, mindig érdemes gondozni egy blogot, mert sosem tudni, mikor, kit ragadnak magukkal a gondolataid. Üdv, Andrea :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon megtisztelő, kedves Andrea, amit írtál.
      És igazat is adok neked, csak lehet, túl fásult és lusta is vagyok már ahhoz, hogy több évre visszamenőleg pótoljam új videóbeágyazásokkal a meglévő bejegyzéseket, ugyanis semmi garancia rá, hogy azokat nem fogják megsemmisíteni - elvégre ezek sem adtak semmi okot erre.
      A cicás kisvideók kinek voltak útjában, vagy akármilyen régi vagy új zenék?
      Tudod, ha egy pár darabról lenne szó, még meg is tenném, de így... mi az eget raknék a cicás rajzfilm jellegű videók helyébe, mikor konkrétan azokról írtam, belőlük csináltam bejegyzést?
      Elkeserítő, mert akik így váltogatják a hol videó-hol nem elgondolásaikat - ahol pedig beágyazási lehetőségek voltak megadva, és nem is olyan nagyon egyszerű ide bespékelni azokat -, azok nem gondolnak arra, hogy mások munkáit is "elrendezik" végleg.
      Üdvözöllek, és köszönöm, hogy ismeretlenül is olvasol.:)
      Néha azt gondolom, hogy sokkal többen olvashatnak, mint amennyire én azt gondolom, csupán azért, mert valamiért nem merik, nem akarják követőkként felvállalni a dolgot - megint csak magamból indulok ki: ha én egy bloghoz nem 1-2-szer térek vissza, nem vagyok rest követőként bejelentkezni. Semmi elkötelezettséget (kötelező reakciót, kommentet stb.) nem jelent pedig. Ezért van a téves következtetéslevonás, hogy á, úgysem olvasnak...

      Törlés