Előesti gondolatok

Ma este beugrott Dani egy félzsák mosnivaló ruhával, és elvitte az egész zsák, már szerencsére összerakott tisztát.
Én meg sem gondoltam, hogy neki már megjárta a fejét az, hogy holnap szülinap, így gondban is voltam és utolsó percig nem is volt biztos, hogy csináljak-e valamit, előtte cseten érdeklődtem, hogy milyenes a héten, megtudtam, hogy éjszakás lesz, tehát a hétfői szülinapra végül is gond nélkül bekukkanthatna -- ha lesz is valami, gondoltam, semmiképpen nem lesz nagy felhajtás. Csak hát legalább már a kerek szám miatt nekem is legyen egyszer az életben már tortám.
Hazudnék, mert ez azért már úgy a 4. az életem során, amire visszaemlékszem -- kettőt anyukám csinált; ebből egy tutira a 40. szülinapomra, meglepetésként érkezett, akkor pár napja költöztem vissza a saját lakásomba... egy másikat meg pár évvel korábban, még a Derék utcai albérletünkben, erről fénykép is tanúskodik.
Kicsi korunkban sem volt szülinapokból felhajtás, de feltételezem, hogy legalább egy tortám valószínűleg volt páréves koromban, csak erre nem emlékszem.
Meg volt az ominózus Dani--Kata féle cukrászdás, tízszeletes kerek oroszkrém, szintén jó nagy meglepiként, mikor dögfáradtan hazaestem munka után. Ez kb. 50 körül történt. Dani úgy emlékszik rá, hogy hátizsákban, biciklivel hozta, és alig tudták Katával helyrepofozni, mire én hazajöttem, ugyanis szétcsúszott az egész, Dani máig jól szórakozik rajta... de érdekes, én erre nem emlékszem, hogy annak a tortának "baja" lett volna... Előttem az a kép van, amikor az ő szobájukból jöttek elő, már meggyújtott csomó gyertyával! Nekem meg a padlón koppant az állam. Tehát emlékeim szerinti szempontból valószínűleg tényleg ez a 4. tortám, és ezt pedig most magam vettem.
No de Dani adott egy ötezrest ekkor, tehát megelőző este, szóval anélkül, hogy még a FB kiírta volna, hallatlan, de már tudta, hogy szülinapom lesz holnap. Szabadkoztam, hiszen hátha nem is kapott még fizetést stb., de nem érdekelte: mondta, hogy vegyek valamit magamnak, de most tényleg ne a macskáknak vagy ne kajapénzbe "öljem", hanem lehetőleg magamnak, amit szeretnék.
Megtehettem volna, hogy ebből veszem a tortát, meg betudom a sütiket, valamint a már előre megvett számgyertyát és tűzijátékot, és még mindig marad valami apróságra.
De aztán végiggondoltam az "állapotomat". A legfontosabbak, amelyek bármikor pótlandóak lehetnek: cipő, farmer, tarisznya...
Majd meglátom...