Ritkán szokott ilyen lenni, hogy 3 hét is eltelik a legutolsó óta.
Vittem az előző havi csekkeket, meg elhoztam a most, még nyugdíj előtt aktuális telefonszámláját, most én azt is be tudom fizetni. Mivel rosszul fizettük be a villanyszámláit (hármat küldtek, és az utolsót fizettük be legelőbb... ezért a következő kettő már lejárt, tehát múlt hó végén kénytelenek voltunk mindkettőt befizetni, egyiket én). Most az lesz a könnyebbség, hogy a következő hónapban gyakorlatilag már nem kell fizetnie semmit, csupán az általam befizetett két számla összegét esetleg ideadni; valamint remélhetőleg nem lesz probléma abból, hogy a jövő havi villanyszámla-fizetés elmarad, hiszen azt már júliusban befizette. Az összegek ugyanakkorák... vagy észreveszik a dátumot, vagy sem... Nyilván nem jól látta, ideadta, én sem néztem.
Meg aztán egy rahedli száraz kenyér, némi göngyöleg kíséretében. Megbízott azzal is, vegyek már valahol 1 kg friss kenyeret. Szerencsére ez a pékbolt itt a Coop mögött nyitva van hétvégén is, s maga a sütöde is. Így tudtam neki egészen friss egykilósat venni, melynek nagyon örült.
Útközben nem tudtam megállni néhány dolognál, hogy ne fotózzam le.
Most az ősz kezdeti rózsák nyiladoznak a kertekben!
De ugyanúgy gyönyörködhettem portulácskákban, s meg nem mondom, milyen bordó virágokban.
Még az út negyedénél, a Lidllel szembeni ferde utas parkszerű részen van egy cserje. Láttam már decemberben is virágozni! Kiszámíthatatlan, mikor nyílik, talán többször is egy évben? De nekem nagyon tetszik. Nyilván nem tudom a nevét. És csoda, hogy ezt a bokrot hálisten, meghagyják. Tavasszal elkeseredtem, mert legalább felét kitördelték! Amit semmi nem indokolt! Az a rész annyira meleg nyáron, rosszul lehet lenni, míg kánikulában átgyalogol az ember; ott nincs elég fa stb. És akkor még ettől a bokortól sem fér meg valaki?
Aztán láttam zugvirágot, azaz "kőből kinőtt" petúniát, majd babfát, melyet magamban baobabnak hívok, és külön érdekessége, hogy egyrészt tavasszal gyönyörű a virága, másrészt akkora levelei vannak, mint kétszer a fejem. Persze ez így a fotókon nem jön le...
Rózsák... és ez a fajta erős ciklámenszínű virág...
Anyámnál sok-sok mesélnivaló volt, de közben ettem is. A tepsis sült csirkén és petrezselymes krumplin kívül, mint akinek még nem volt elég mára, elkezdett jóanyám tökös lepcsánkát csinálni.
Cukkinit, krumplit lereszel, bele fokhagyma, só, bors, néhány nyers tojás és kinyomott áztatott kenyér, összeállás céljából... - összegyúrja, tenyérnyi lapos plecsniket csinál és kisüti. Aki szereti az ilyesmit, annak nagyon finom.
Sajnos, ezt nem fotóztam le.
Ezután körutaztam a kertben, még pár szem málnát is sikerült betakarítanom.
Fotóztam pár virágot, galambokat, és némi őszt... A szőlő és a lila virág a szomszéd kertjéből fotózva.
Szerencsések voltunk, mert ma azért nem volt dögmeleg, és az eső sem kapott el -- ha tegnap jöttem volna, hazafelé rendesen kaptam volna belőle.
Hazafelé, ahogy kiértem a Hatvan utcai kertből, megláttam a Lidl fölött egy hőlufit, rájöttem, hogy ezt mostanában szinte minden estefelé látom. Egész végig, míg hazáig nem értem, láthattam!
Közben ahogy az ominózus ferde parkúton mentem végig, a kissé takart naplementétől nagyon jól mutatott az ég alja nyugat felől...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése