Munka 2. része és meglepik

Nagyon pontosan, még 5 előtt telefonált Vali, hogy 10 perc múlva itt lesz. Szólt, hogy vigyek már tollat is, hogy a szerződéseket ki tudjam tölteni. Én már felöltöztem lemenéshez, úgyhogy pár perc várakozás után lementem a kész munkával együtt, és már csak egy kicsit kellett várnom, meghúzódva a lépcsőfeljáró mögötti árnyékban.
Csak néztem, mit cipel Vali 3 szatyorral!
A legnagyobb az nyilván a munka volt, a másik fele az eddigieknek.
A másikban zöldbab és olyan vastaghúsú, nagy, kemény zöldpaprikák, mint a múltkor... Valamint 2 zacskó kukoricapehely a "családnak".
De a harmadik ajándéktasakban volt, és Bence számára 9, azaz kilenc kisebb-nagyobb mesekönyv, de leginkább foglalkoztatók, kifestők... eszméletlen. Nagy meglepetés volt.
(Mondtuk is aztán Szilvivel -- aki roppant értelmesen hüledezett, fejét csodálkozva ingatva --, hogy hát ezzel nem árasztjuk el "csak úgy" a gyermeket, hiszen nemsokára lesz a névnapja, majd akkor.)
Közben viharfelhők gyülekeztek a fejünk felett, az egész eddigi, fülledt szaharai idő pedig végeláthatatlannak tűnt már napok óta.
Négy oldalt kellett kitöltenem, tehát két papír volt összesen, egy példány a munkahely, egy az én számomra.
Egyik oldala olyan volt, mint amilyeneket Évától is szoktam kapni alkalmazás esetén, hál' istennek a cím is megfelelően AZ volt, amit kértek... itt csak alá kellett írnom.
Másik oldalukon pedig jelenléti ív volt, amire Zsuzsika azt üzente, hogy inkább én töltsem ki...
Lényeg, hogy 8 napra vagyok bejelentve, az egész munkára. Mindegy, hogy esetleg egy hónapig olvasom az egész lexikont. Be kellett írnom az egyik papírra egy hétre három napot, dátummal, időpontokkal (kezdés-végzés), azt, hogy mi a foglalkoztatásom titulusa (korrektor), és mennyi pénzt kapok ezért (nap/br. 10 ezer); másik papírra egy teljes hetit, 5 alkalmat minden paraméterrel.
Kérdeztem, hogy tuti, hogy a bér ennyi lehet-e, nem lesz túl sok? Mert úgy tudtam, a maximális ennek nagyjából a fele -- igaz, amit eddig tudtam, az adminisztrátor titulus alatt ment. Ez pedig szakmunka vagy mi, és hát most már végül is nem leszek szkeptikus és elhiszem, hogy ezek szerint érhet ennyit a munkám, a napi tízet (plusz nekik azért még napi ezer adó - szerintem pont ennyi a levonásom a bérből, hogy ezt be tudják fizetni). Ez így 80 ezer, és nagyjából 10%-kal fogok kevesebbet kapni. Mindegy. Azt hiszem, nagyjából bő 5 éve nem láttam egyszerre ennyi pénzt!!
Következő hónap 12-én utó-lejelentés van és az adóhatóság felé napi 1000 befizetése, na ez, ami szerintem az adható pénzből lejön. A napok száma is nyilván azért kevesebb, hogy kevesebb legyen a levonható összeg is más irányban. Remélem, mindenesetre minden rendben lesz!
Igaz, az egész MÁR több napig tartott, mint 8 nap, ez pedig összesen lesz annyi, de jobb így, idő szempontjából, mert legalább az egész le lesz tudva augusztusban, fizikálisan is és papírügyileg is, ha netán majd Éva is alkalmazni akarna. Még ui. a jövő évi "igazoltatásig" akkor 22 nap alkalmi munkám hiányzik. De ez akkor is csúcs és hurrá!
Persze biztos fogunk az idén is számlát írni...
Az persze elképzelhető, hogy pénzt majd akkor látok, a) (a legoptimálisabb esetben), ha végeztem és Vali hozza el, de teljesen mindegy, csak előbb-utóbb megkapjam, tehát b) számlán keresztül majd akkor, amikor az egyébkénti céges fizetések vannak, tehát jövő hó 6.-a után. Igaz, számlaszámot (még) nem kértek.
Mire mindent megírtam két példányban, frankón feljött a vihar, elkezdett hatalmas cseppekben esni az eső, úgyhogy "felszaladtunk" (magam részéről felMÁSZTAM) a lépcsőházi bejárattető alá, ott pakolásztunk össze, majd elbúcsúztunk, nem felejtve el a kész munkát sem, hogy azt is cipelve tűzzön Vali az esőben az autóhoz.
Annyira rendes... házhoz viszi, hozza, rendezi az adminisztrációs megbízást oda-vissza, saját benzinből... ki sem kell tenni a lábamat, hogy én menjek el a céghez (pedig hivatalosan úgy kéne... de megérti a frusztrációmat!, ez is ritka), valamint simán megérti, hogy nem vagyok fogadóképes... és akkor még mindennek a teteje, hogy állandóan ajándékokat hoz. Hallatlan és hihetetlen.