Aldizás -- Szilvi ügyintézései

Ma pedig aldiztam egyet, mert Haramiának is két kajája volt itthon -- ami a tálkásakat illeti.
Megvettem 4-féle tálkásból 6-6 db-ot, db/89 Ft-ért, s Aldiba kár úgy menni, hogy akkor már almot is ne húzzunk haza -- direkt emiatt vittem a taligát is. Igaz, múltkor Dani kettőt hozott, tehát alom nem volt égetően fontos, de sosem árt, ha van itthon bőven. Ha már megyek, akkor legyen látszata.
Ezen túlmenően 99 Ft-os sörből hoztam még, oszt kísz.
A lépcsőlejtő félelmetes volt, a felénél döbbentem rá, hogy itt aztán nincs visszaút, mindenképp végig kell csinálni, akkor is, ha valamilyen testrészem felmondja a szolgálatot. Elengedni nem lehet, mert tönkremegy a kocsi, illetve a bennelévők. De fél keréken húzni iszonyat nehéz csaknem 20 kilót nekem. Mindjárt más lenne, ha kicsit kisebb távra lenne egymástól a két keréknek szóló lejtő, csakhogy ez gyerekkocsikra van szabva, nem lehet szemből, fentről felfele húzni, hanem oldalról lépkedve az arthrosisos térdemmel, miközben fokonként húzom magam mellett fél keréken a kocsit a 20 kilóval. Szóval felérve úgy érzem, mintha érmet érdemelnék. Nem tudom, mi lesz később...
Elpakoltam, házimunkáztam kissé, megfőztem a csirkeszárny felét tarhonyával.
Mindezek után hazajött Szilvi, aki volt a kormányhivatalnál diákigazolványhoz való hivatalos papírért, valamint nagy nehezen lerendezte a foglalkoztatásügyi alkalmasságit is. Alkalmas lett "kórházi ápoló" szakmára, még szerencse, hogy fogadták mindkét helyen időpontkérés nélkül is!
Ráadásul úgy, hogy egyrészt a diákigazolványhoz való konkrét című papír beszerzését csak onnan tudja, hogy Bencének is csináltatnia kellett tavaly; másrészt tipp alapján, én javasoltam neki az SZTK-s foglalkozásügyi alkalmasságvizsgáló helyet. Szerencsére, mivel tüdőgondozóba jár és tavasszal volt neki szűrés, és ott rá is nyomták az eredményt, emiatt most nem kellett külön mennie. Volt egy sima mezei vizsgálat, és egyedül az volt a meglepődés tárgya, hogy mindezért az alkalmassági vizsgálatért 6000 Ft-ot kellett volna fizetnie. Természetesen nem volt nála, meg itthon se... Szerencsére megkapta azért a papírt, de  mondták neki, hogy holnap menjen vissza fizetni. No, szabad a gazda: ki fizeti ezt ki? Hát jómagam.
Odaadtam neki egy tízest -- na, ez sem véletlen, hogy pont most volt ez a munka és kifizetés! --, hiszen a diákigazolványért is valószínűleg fizetnie kell majd. Nem beszélve a bérletről, de remélhetőleg addigra már érkezik neki a csp., még szerencse, hogy Bence bérletét Cicáék átvállalták!
Ilyenekről, hogy tankönyv és egyebek meg még fogalmunk sincs.
Azért valószínűleg ez az ingyenes iskola bevonz némi fizetnivalót ide-oda, ezért-azért!
Holnap akkor először visszamegy az SZTK-ba, fizetni, utána pedig elmegy beiratkozni a Dienesbe. Remélem, ahogy ma is elég simán ment hálistennek minden, holnap is úgy lesz!
Estére hazahozták Bencust.
Mondtam Szilvinek, hagyja itthon nyugodtan, és menjen minél korábban, essen túl rajta. De általában Bencusnak KEDVE szokott lenni menni bárhova. Mindenesetre mivel csak kora délután szoktak tudni bárhova elindulni, azért erre emlékeztettem, hogy mondja határozottan Bencusnak, hogy ha nem hajlandó igyekezni, neki muszáj mennie, tehát akkor itthagyja rám. Örülhet, hogy dönthet...