Anyámnál, megint esőben

Dani születésnapján anyámhoz is volt részemre odamenésileg megbeszélt tervünk, és olyan szerencsétlen voltam, hogy ugyanúgy, mint másfél hete, most is jól beállt, végeláthatatlan szürke égbolttal esett az eső.
Ilyenkor szinte nem tudom elképzelni, hogy valaha is megálljon, amikor ilyen az ég. Ez most egymás után másodjára fordul elő.
Tehát egyértelműleg a fotózás útközben is, és nála a kertben is lehetetlen volt.
Pedig útközben volt néhány dolog... de akkor is, lehetetlen annyi cuccal, mert nem tudnám sokszor hova lerakni azokat, csak sárba. Így is ahhoz, hogy tudjam tartani az ernyőt, a bal karomra könnyű cuccot kell raknom (ernyőfogásilag is balos vagyok), különben nem bírnám tartani. Így logikusan abba megy vagy szárazkenyér, vagy műanyag dobozok, esetleg keverve és letakarva jótékonyan.
A másik, a nagy fressnapfos, sok nehéz időt látott szatyrommal már cipekedhetek jobb kézzel. Az a béna ugyan, de lógva tudok benne cepelni valamennyire.
Anyámnál segítettem a főzést befejezni, és valami isteni finomra sikerült most a rizs a sült csirkéhez.
Birsalmabefőttet ettem hozzá, és kaptam egy sört is.:)

Volt sült tök is, ami ugyan nem volt különösebben édes, de én úgyis megeszem, mert a sütőtök íze azért érződik (ezt már csak otthon, másnap tudtam megkóstolni), de kávét azért ittam.

Amúgy kirámoltam, hoztam a befizetett csekkjeit, Mikulásra egy zacskó csokis-tejszínes szaloncukrot és egy Tibi tejcsoki Mikulást, Szilvi pedig rejtvényfüzeteket és nasikat, édességeket küldött. Hoztam a jobb oldali szomszéd cicának egy coopos tálkásat, a bal oldali, etetős két kutyusnak pedig a Tescóban vett 1 kilós kutyaszalámit... A szaftok-köretek egyvelege kis margarinos dobozokban törvényszerű, mint ahogy a száraz kenyerek is.
Beszélgettünk sokat,  csinált anyám olyan nagy vájdling "moslékot" a kutyáknak, hogy még ő is megkévánta:))))), mint mondta. Még a múltkor hozott kilós kutyaszalámimból is volt, abból is bőven szeletelt bele. Az eső ellenére természetesen már mindkét kutya sorakozott rögtön odamenésem után, szóval örvendtek a kajának.
Megjött a nyugdíj is, kaptam támogatást, az újabb csekkjei befizetésére pénzt, valamint képes volt még Szilvi névnapjára, Dani születésnapjára, és Bence részére Mikulásra is küldeni.
Már bőven sötét volt, mikor elindultam. Hazafelé már szerencsére már csak szitált az eső, elég volt a kapucni, így tudtam vinni két befőttet két darabnyi sült tökön és idepakolta nekünk a maradék rizst a maradék sült csirkecombok egyrészével.
Hazaérve szerencsére az elpakolás és elrendezkedés után nem felejtettem el felhívni, hogy megvagyok, hazaértem.