Vendégségben

Harmadika lényegében baráti ebédmeghívás jegyében telt.
Trolival, villamossal és busszal utazgattunk el Budára, Zoliék mostani, szülei után örökölt lakóházába. Igazán csodálatos a hely, a hatalmas ház. Még két hónapja sincs, hogy ide költöztek, tehát rengeteg minden hátravan a felújításhoz, berendezkedéshez, de már most lehet látni, hogy abszolút pompázatos lesz.
Valamelyik emeleti szobában csodaszép karácsonyfát fotóztam. A fotó nem adja vissza a látványt, mert a fa egy hatalmas ablak előtt állt, kint pedig ragyogott a téli napsütés. Hiába álltam oldalt, nem lett valami jó a kép.

A család nagyon kedves volt, az ebéd finom. Reszelt tésztás krumplileves volt, utána pedig gombás borjúpaprikás nokedlivel. Volt egészen frissen sütött, valamilyen sajtos-krémes töltelékkel szeletelt süti, nem beszélve a tiramisu szeletről; de én csak kóstolgatni mertem, annyira feszélyezett a tegnap is megtapasztalt emésztési zavarok lehetősége... Idegen helyen, ahol a beszélgetés szüneteiben ráadásul néma csend van, frusztrál az evés. Azt hiszem, egy picit zajosabb, vagy mondjuk, rádiós háttér mellett látványosabb lett volna a részvételem.:)))

Hazafelé menet bementünk a Nyugatinál a Sparba, vettünk kekszet, teát, némi apróságot Szilvinek és Bencusnak, valamint a WestEndben vettünk elvitelre kajákat.
Felhívtam Szilvit, megbeszéltük, mi újság. Jól vannak, a cicák is.:)
Megnéztük a mára kapott két dvd-t, melyek nagyon tetszettek. Egy tavaly készült, azaz friss és ropogós Tini ninja teknőcök volt az egyik, valamint Az orvosdoktor című, 2,5 órás német filmdrámát.
A kettő között sült halat és párolt zöldséget ettünk.