Egyik macskás ismerősöm, akivel még személyesen soha nem találkoztunk (igen nehéz lenne, mert már elég régóta Cipruson él), de sok éve tartjuk a jó netes ismeretséget, levelezgetünk, csevegünk; többféle módon segített már nekem az évek során; akár tanácsokkal, ötletekkel munkanélküliségem óta, akár pl. azzal, hogy egyszerre több könyvemet is megvásárolt.
Most is régóta készült segítségemre lenni a macskáimmal kapcsolatban. Tavaly az oltások tekintetében akart segíteni, az nem jött össze, hiszen ő is nagyon sokat dolgozik az ottani megélhetésért, amellett rengeteg macskát-kutyát tartva és kintieket segítve; ám a mostani javaslatával kapcsolatosan megígérte, hogy ha nem fogadom el az ötletét, térdére fektet és elfenekel.
Azt szokta mondani, hogy mindig vannak segíteni, támogatni akaró emberek, csak meg kell őket találni. Ő ismer is ilyen közösséget, zárt csoport, ahol ő tag. Ha bedigitalizálom a macskáim orvosi költségét tartalmazó számlákat, ezeket és a macskák fotóit elküldöm -- esetleg képet a Honesty sebéről --, akkor ő ismerteti a helyzetemet és a macskáim állapotát a kiadásokkal, és van rá esély, hogy segítséget kapok, legalább egy kis része megtérülhet az orvosi kiadásoknak.
Gondoltam, ennyit tényleg megtehetek, és rendre teljesítettem a kéréseket.
Decembertől összejött 40 euró, amit mostanra meg is kaptam a számlámra. Ez nagyjából Haramiám injekciós-gyógyszeres kezelését fedezi is!
Hatalmas hála ezeknek a -- számomra névtelen -- segítőknek; szinte hihetetlen, hogy ebben a mai elidegenült világban ismeretlenül is létezhetnek ilyen önzetlen, segítőkész emberek.
És persze a legnagyobb köszönet Sunlightnak, aki ezt az egészet lebonyolította, azzal együtt, hogy nem felejtett el, saját gondjai között is törődik a sorsommal és segítette a jószágállományomat és engem az elmúlt két hónap problémái után.
Még mindig az őáltala készített egyik kép a képernyőhátterem:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése