Tegnap húzós nap volt.
Ennek előzetese az volt, hogy közeledvén a hűségidőm lejárta, a kábelszolgáltató is mindig be akarja magát jó előre biztosítani, és ilyenkor mindig kínál valamit, ha kell, ha nem. Nem rajongok ezekért, mert ha én elvagyok a szolgáltatással úgy-ahogy, akkor minek kell mindig az emberre sózni valamit; vagy máshogy nincs garancia rá, hogy biztosítva lehessen az irántuk való hűség?
Lehet, hogy így a logikus, de én ismerem magam, részemről pont azt szeretem, ha nyugi van és végre nem kell semmit ügyintézni!
Ami miatt még így gondolom, az a legutolsó hasonló akció: ugyanígy hűségidő lejárta előtt áttérítettek 30 Mbit/s-os net letöltési sebességről 60-ra, az nem sült el valami jól. Akkor már javában munkanélküli voltam, így nem volt mindegy a szerelési költség. Mivel lehetett választani azt az ingyenes lehetőséget, hogy megkapom a csomagot és én rakom össze -- logikusan ezt választottam. Kár volt. Ugyanis ha szerelő jön ki és fizetek ugyan párezret a szerelésért, az addig biztos nem megy el, míg rosszabb a tévécsatornák vétele az addiginál! Egyik-másik abszolút nézhetetlen lett, de az a pár alapvető csatorna, amit nézni szoktam, mindenképpen jelentősen romlott... hát ez nem hiányzott.
Szilvivel összesen háromszor szereltük át elejétől végig, olyan variációkban is, amelyek már eleve esélytelenek voltak a megváltozás szempontjából -- de rajtunk aztán nem múlott. Nem lett jobb, hiába cseréltük meg párszor a hosszabb és rövidebb kábeleket... Ráadásul a leszerelt régi cuccot meg szabványdobozban postafordultával fel kellett adni pesti központi címre...
A személyes panasznál meg ott, érdekes módon egyből szóra lett érdemes az a tény, hogy nekünk bizony, hagyományos tévénk van, és nem is lesz más. A megrendelés rámsózásánál meg ez az információ valahogy elhanyagolható volt!
Mindezek után nem csodálható, hogy mindig rosszul vagyok előre, ha újra rám akarnak sózni valamit...
Na szóval, ez most is elkerülhetetlen volt. Többedjére kerestek, mire felvettem a mobilt, nem tudtam, ki az, de mindenesetre jobb túllenni rajta. Az ügyintéző roppant türelmes és megoldáskereső volt, minden nyűgömet és bizonytalanságomat addig firtatta, míg ki nem szedett belőlem mindent, meghallgatta ezeket és próbált válaszolni, egyeztetni, elhárítani az ellenvetéseimet, aggályaimat.
Így jó hete ezt az időpontot beszéltük meg az ügyintéző hölggyel, miszerint kirendelnek egy szerelőt, és kapunk egy médiaboxot, mely hagyományos tévében is digitális vételt biztosít. Nekem igazán nem lett volna létszükséglet, amennyi tévét én nézek... de valahogy szokásomhoz méltán most sem szabadultam.
12--16 óráig merev vigyázzállásban, kipucolva-glóriában vártam az U betűs szolgáltatós szerelőt. Egy csomót pakoltam, hogy hozzáférhető legyen nagyjából minden, macskák cuccait kirámoltam, ne legyenek útban, és hát semmit nem mertem úgy csinálni, mint ha nem várok senkit, enni sem vagy belekezdeni hosszabb dologba, lemenni stb., merthogy bármikor jöhetnek. Ehelyett 16.20-kor telefonozott a szerelő srác, hogy még egy félóra, mire ideér, mert egész nap csúszkált, két balesetbe is belefutott és csúszott az egész napi beosztása; szóval nagyon, de nagyon kérte az elnézést. És 5 körül már jött is... eltartott egy ideig, mire állítgatta a kütyüt, szép és jó lett a tévémben minden, egy rahedli soha nem hallott csatorna, tökély kép.
Volt egy alkatrészünk, amiről fogalma sem volt, mi az; és sajnos, műszaki analfabéta létemre én sem tudtam neki segíteni -- így gond nélkül kiiktatta azt. Később derült ki, hogy AZ LETT VOLNA az elosztó, ami átviszi a másik szobába a kábelt...
Nekem ennek előtte végig eszemben volt, hogy a Szilviéknél lévő adást is feltétlenül ellenőrizni kell, de ráadásul pont, mikor a szerelő jött, akkor zajlott Bencus átadása (öltöztetés-készülődés-levitel átadásra) apás részre (mikor máskor?), ez a kettő valahogy nagyon ütötte egymást ahhoz, hogy minden simán menjen.
A srác aztán elment -- olyan liftjárás volt, hogy inkább nekiindult 7 emeletet gyalog, mert borzasztó nehéz ilyentájt kivárni nálunk a liftet --, és Szilviék előtte kabátban toporogtak, hogy mi legyen; közben meg már vártak Bencére lent...
A srác eltűnte utáni percben rájöttünk, hogy az ő tv-jükben viszont nincs semmi, csak hangyabolygás, amúgy minden elment... úristen! Én hiába mondanék le mindenféle tévéről, ha egyszer nálam van a kábel és a box, odaát meg nincs -- mikor nekik sokkal fontosabb!
Szóval, ezer szerencse, hogy mielőtt jött, ideszólt, mert így megvolt a száma! Gyorsan ki tudtam keresni a mobilban és visszahívtam -- szerintem még a ház elől sem ment el --, hogy nagy baj van, mert a másik szobában nincs semmi csatorna. Visszajött persze -- közben ő is rájött, hogy hát akkor nyilván erre szolgált az az elosztós izé! --, aztán valahogy megoldotta annak megfelelő helyre való visszarakásával, de az ő tévéjükben csak az előző régebbi állapotot lehetett visszaállítani, ott nem jönnek ezek az új csatornák, amik nálam is vannak. De már ennek is veszettül örültünk; ezek megettek volna engem, ha mostantól nincs tévéjük!
Mondta a srác, hogy egyébként az odavezető kábel valószínűleg régi (naná, vagy 15 éves), és nem kompatíbilis ezzel a cuccal, így az amúgy sem vinné át a boxos jeleket. Mindegy, már ezért is hálásak voltunk, hogy egyáltalán: megvolt a telefonszáma -- ergo micsoda mázli, hogy késett, és nem tudott jönni a megjelölt 4 órás intervallumban! -- és vissza tudtam hívni; másrészt, hogy legalább az ELŐZŐ állapot helyreállt, hiszen ott a gyerek egész nap mesecsatornákat néz, ha itthon van!
A megoldás a srác szerint az lenne, hogy oda is rendelnénk egy boxot másik állomásilag, és azt megfelelő új kábellel vezetnék át. De hát ez nyilván pénzbe kerülne... magunktól eszünkbe sem jutna effajta igény. Ha ez a feltétel teljesíthető volna, akkor is újabb szerelős napba és ebben a centire belegózottan telezsúfolt lakásban rengeteg cuccmozgatásba fájna. Viszont nem kergettek minket sem gyerekkorunkban körbe-körbe az asztal körül, ha nem volt 50 csatorna, amiből csak 5-6 mesecsatorna van! Valahogy kibírják 25-tel is!
Szóval a készenlét miatt szinte le voltam bénulva egész nap, csak olvastam, vártam -- mellesleg meg fáztunk és pokrócokban járkáltunk idehaza...
Ma meg Istvánnal telefonon órákig konzultáltunk és kísérletezgettünk, hogy hogyan tudok ezentúl dvd-t nézni, egyáltalán, oda- és visszakapcsolni. Hiszen lett egy totál új kütyü s egy új távirányító, mely akkora, mint két másik együtt! Na, azon is csak 1-2 alapgomb lett megmutatva eredetileg, hogy hogyan váltok pl. csatornát, de hát nem ülhetett itt még órákig a srác, míg mindent elmesél.
Azonkívül logikus is most lett sok minden; pl. hogy miért van a másik tévén a régi csatornaelosztás (hát azért, mert a kábelelosztás még a médiabox előtti felállásban van abszolválva), valamint, hogy azért nem lehet egy és ugyanarról a boxról megosztani a kábelt, mert akkor ők is azt a csatornát kellene, hogy nézzék, amire én épp kapcsolok...
Huh.
Ha csak tizedennyire lennék nagy tévés, mint amennyire azok, akiknek ilyesmikre szükségük van, ez akkor is sok lett volna; magamtól biztos nem vágok bele... vagy ha módom lenne a vételi lehetőség megcserélésére a két helyiség közt, nagyon szívesen átadnám Szilviéknek, ők jobban kihasználnák, nekem meg doszt elég lenne a régi.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése