Letelt végre a hat hétre szóló előjegyzésig tartó idő. Már épp ideje volt, hiszen nincs öt perc, hogy meg tudnék feledkezni a kezemről...
Igyekeztem jó időben elindulni, mert még meg kellett konkrétan keresni az épületet, hova is megyek. Nem jártam még felnőtt korban a bőrgyógyászaton.
Lejelentkeztem a recepciónál, majd meglepően pontosan be is szólítottak.
Hamar megvolt az adminisztráció. Fel kellett sorolnom a nagyobb bajaimat és a rájuk szedett gyóccereimet is. Aztán kíváncsiak voltak a panaszra, tehát mutattam a kezeimet, elsősorban az ízületeknél, valamint néhány ujj belső oldalánál -- különösen a hüvelykujjak teljes belső hosszánál, a csuklóhajlat belső-külső részénél -- lévő kiterjedt vörös és hámlásos területeket. Az ujjaknál még az okozta az alig elviselhetőséget, hogy a kissé megvastagodott bőr időről időre fogja magát és bereped, vérzik, emiatt csillagokat látok. Már minden mosogatásnál, vízbe nyúlásnál bajom van, de szenvedek füles reklámszatyor cipelésénél is, mert richtig pont ott vág be a fül, ahol a berepedések vannak.
Olyan az egész, mint mikor a nyomdában -- amikor a szöveg-előállító részlegben anno előfordult, hogy nem volt elég munkánk és bevágtak bennünket a kötészetre, s -- egész nap a papírokkal (könyvekkel, borítókkal stb.) kellett manuális melót végezni, majd a 8 órai, papírral való elfoglaltság miatt tele lett a kezünk vágásokkal. A papír rémesen alattomos vágásokat tud ejteni! Vízben, vízzel való tennivalónál benn szakadt a sóhaj napokig! Most ugyanez van, azzal a különbséggel, hogy annak egyszer csak vége lett, ennek meg nincs; sőt, itt nemcsak a vágások, hanem a gyulladás, a vastagodó, hámló, szakadozó bőr... ami folyton beleakad mindenbe és tovább szakad! Tehát még annál is sokkal rosszabb. Az öltözködés, zoknihúzás is borzalmas... Nem beszélve az esztétikumról.
Na, mindegy.
A doki mindenesetre pocsékabb esetekkel is találkozhatott már, mert nem ájult el a látványra.
Az ambuláns lapon a diagnózis: "Nem megnevezett okú irritatív kontaktdermatitis". Ami nem feltétlenül allergiás eredetű -- pláne, ha ennyi idő alatt nem talál az ember kizárható okozó tényezőt! --, de az immunrendszer gyengülése által is létrejöhetett. Ami igaz, hiszen azelőtt is egész életemben én voltam a mindig gumikesztyű nélkül takarítós-sikálós-mosogatós-csuszpájzolós, és soha nem volt semmi hasonló bajom.
Én, mióta megtudtam, hogy pszichés alapon is létrejöhet, visszagondoltam az időszakra, mikor először jelentkezett -- csak akkor abszolút nem tulajdonítottam neki jelentőséget; majd bekenem, elmúlik, gondoltam; ki nem tojja le, kisebb gondom is nagyobb stb. --, hát szóval ez 2011. május végén-június elején jelentkezett először, amikor a felmondási időmet töltöttem... Még csodálkoztam is rajta ott a melónapjaim utolsó heteiben, hogy korrektor lévén, oké, hogy egész nap toll volt a kezemben, mint mindig, ha azt a fajta melót csináltam; és hogy miért a bal két ujjam belső oldalán jelentkezett, mikor írásban nem vagyok balos! Ha a jobbon jelentkezik, azt hittem volna, hogy a sok írószerszám-fogdosástól van...
Ergo meg vagyok győződve, hogy az akkori sokkhatás, stressz következtében legyengült immunrendszerem miatt kaptam ezt be, és vagyok képtelen tőle megszabadulni.
Kaptam két receptet, kétféle kenőcsöt, egyiket nappalra, másikat éjszakára. Fogalmam sincs, mik azok, mert mindkettőt kutyulniuk kellett a gyógyszerészeknek...
Türelmes vagyok és bizakodó, csak ne fájna annyira.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése