Amikor rájönnek, hogy még élünk

Megismételtem két héttel ezelőtti jelenésemet a lakásfenntartási hozzájárulási ügyben. Most már beadhattam a hetekig gondosan gyűjtögetett papírokból, másolatokból és igazolásokból összeállított paksamétát, mert elmúlt november 1-je, amikor az előző évi lejárt.
Ügyintéző megdicsért, hogy minden milyen precíz és gondos, semmi nem hiányzik. Átnézte a beadványt, hangosan ellenőrizve-összegezve a részleteket. Megállapította, hogy nincs sem autónk, sem telkünk, sem hétvégi házunk, másik lakásunk, sőt még tolókocsink sem egyelőre..., és hogy 53 nm-en élünk hárman, az összes igazolható ugyanennyi, azaz 53 ezer Ft-ból.
És akkor feltett egy kérdést: mégis, mondjam már meg, miből élünk. Mert az itt a gond, hogy ha a közműves átvizsgálásnál egyértelműen látható, hogy több a kiadásunk, mint a bevételünk, akkor nagyobb problémánk lehet ebből a kérelemből, mint az, hogy megkapjuk-e a hőszolgáltatási díj havi párezres támogatását.
Mégis mi? Most mit is kéne tenni? Akkor jöhetnék ide sokkal jogosabban lakásfenntartási hj-t igényelni, ha nem 50, hanem kétszerese lenne a hármónk havi jövedelme? Akkor az már baromira sajnálatraméltó lenne, viszont normálisan reális. Az, hogy csak 53, az nem méltó a támogatásra, mert azt úgyse hiszi el senki, hogy abból ki lehet jönni! Tehát nyilván nyertem a lottón, vagy feketén keresem magam degeszre, mindeközben meg van pofám támogatást kérni!?
Íme a passzus: "Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2013-ban a 25650 forintot), és vagyona nincs." Ennyi nekünk tényleg nincs, a miénk 17 ezer/fő. De azért maga a passzus is igen elképzelhetetlen biztosított megélhetés szempontjából, hiszen ha abból csupán egy nagyon lájtos 50 ezer forintnyi számla lejön, akkor egy háromtagú családnál jó, ha 25 ezer Ft marad hármójuknak mindenre!
Nos, nekünk ennyi sincs, és itt van a strucc elásva!

Addig bárki félrefordítja a fejét, és a kutyát nem izgatja, hogyan tartunk fent lakást és miből élünk meg. Mi sem természetesebb, hogy még élünk. Mi sem természetesebb, hogy még fedél van a fejünk felett és nem vesszük nyakunkba hajnalonta a lakótelepet, derékig eltűnve a kukákban... Magánügy, ugye...?! Ki nem sz@rja le?
Onnan pedig már, hogy hivatalból járó támogatásért "esedezünk", érdekes módon azonnal feltűnik, hogy hát b@ssza meg, ebből nem is lehet megélni! Mit ad isten, azonnal világos lesz bárkinek! Ennek ellenére mi mégis élünk! Van pofánk hozzá! Tehát qrva nagy susmus lehet a dologban!

Sőt, itt-ott elhűlnek, hogy nincs 9000 Ft-om vonatjegyre -- hát hogy létezik ilyen? Vagy hogy hogy nem tudok létfontosságú gyógyszereket megvenni, vagy a lányomnak probléma egy buszjegy -- nemhogy nekem egy retúr vonatjegy Pestre? Ilyenkor magyarázzak bármit is? Ilyenkor elfogy a szó, nincs értelme semmiféle meggyőzésnek arról, hogy bizony, létezik ez a fajta világ... és hallgatunk. Nincs miről beszélni azokkal, akiknek olyan szintű "problémáik" vannak, amik nálunk soha, álmainkban sem kerülhettek szóba.
Hogy nem tudok egy használt hűtőt venni, és a 23 éves leszakadt ajtajúval vegetálunk másfél hónapja, vagy hogy a vízszerelő attól még, hogy 22800-as jövedelmű vagyok, ezt nem tudhatja, de ha tudná is, ugyanúgy 10 ezret kér a munkájáért, ami nekem félhavi jövedelmem; vagy hogy évjárat szerint dupla számjegyű kabát- vagy cipőfélék állnak rendelkezésemre? Ha itt-ott időnként megvarrom az ekcémától sajgó kezemmel, akár örökéletűek is lehetnek...
Ha lenne kedvem, ezen az antiempátián fél napig röhögnék, ami a 9000-es vonatjegyen való hüledezést illeti! Mert pont hogy nem a vonatjegy szintű a kérdés, hanem néha pontosan az, hogy két hétig mit eszünk! Tiszta sakk az egész, túlélésre játszás, stresszek halmaza; erre sincs meg arra sincs; meg az, hogy pokoli akarattal sem tudok tartósan szabadulni valami végső félelemtől, tragédiától -- ámde megoldástól.

Az, hogy olyan rohadt nagy szerencsém van, hogy létezik a világon 1-2 olyan, természetesen szintén az anyagi létra alján vagy közelében álló ember -- pl. a nyugdíjas anyám, aki nem él örökké 82 évesen; vagy István, aki nem többszázezreket keres és minden hónapban, sajnos, számíthatok rá, hogy vége, nincs tovább, nem tud tovább... vagy régebben Dani, aki ideadta az Erzsébet-utalványát szegénykém, minimálbére dacára (de nyilván az illeték óta ő sem tudna, nem is lenne alapja erőltetni az elfogadást, hiszen örüljön, ha valahogy kijön hónapról hónapra, a hitelkeretét is felhasználva, sajnos), akik egy darabig megengedhették vagy megengedhetik saját szükségleteik dacára és nélkülözve is azt a bizonytalan idejű és mértékű támogatást; az számomra életmentő! Nekik nem mindegy, hogy mi élünk-e vagy sem, éhen döglünk-e vagy kukázunk, vagy be tudom-e fizetni a jövedelmem háromszorosát kiadó számlákat, hogy ne jöjjön a végrehajtó, a kilakoltatás és a hajléktalanság... netán az azt megelőzendő hetedikről való leugrás (lásd épp mai, de már hányadik hasonló hír a netről -- és hány van még, amiről nem szól a fáma, csak tudjuk). Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem gond néha még a parizer vagy a tojás is! És ez hol van még akkora luxustól, mint egy a használthűtő-szükséglet? És különben is: meddig tudnak ők segíteni? A segítség itt konkrétan a létfenntartást jelenti, nem luxusdolgokat!
Hiszen saját évi pár ünnepeimre (név-, születésnap, karácsony) is a macskáimnak kérek szükséges dolgokat, amit másként nem tudnék megvenni -- nem magamnak, hogy pl. a kissé szakadt (régi, 2500 Ft-os kínais) cipő helyett másikat vehessek (ezt a sort hosszan folytathatnám). Mindez nem arra utal, hogy dúskálnánk...
Az ilyen segítséget, támogatást hol várná el a Hivatal, hogy bevezessük annak érdekében, hogy rendben legyen az igényléshez szükséges felpumpolt összeg, mikor nincs rá rubrika?

Az ügyintéző azt javasolta, írjak be csak úgy, lájtosan a jövedelmi táblázat alá a levegőbe sk. és aláírva egy sort, hogy családi támogatás ennyi meg ennyi. És hogy reméli, nem lesz probléma.
Én is remélem.
Ha mégis, akkor zűr lesz, s én jól megátkozom magam, hogy ekkora barom vagyok, hogy van pofám ilyen illetlenül ...csányi bevétel mellett hőszolgáltatói számlához való hozzájárulást kérvényezni...