Mikulásos madáretetés

Napos, fagyos időre ébredtem, reggel fél 7-kor ébresztve magam.
Öltöztem, készülődtem, s 9-kor indultam a buszhoz. 22-essel mentem ki a temetőig, ott pedig a temető 3. kapujához gyalogoltam ki, de a temető falán belül.
Utána ugyanoda kellett kimenni, ahol a "madárfutás" gyülekezőhelye volt.
Nem találtam senkit, ellenben utánam jött egy hölgy, ő szólított meg, hogy ide jövök-e, aztán ketten csodálkoztunk a nagy tolongáson. De végül is abszolút érthető, hiszen mezei hétköznap van, csak a nyugdíjasok érnek rá, vagy az ilyen szerencsétlenek, mint én...
Végül is összesen 12-en jöttünk össze. Mint kiderült, két autóval már kijött a vezető és két férfiember, csak jóval a gyülekezőhelyen túl álltak meg, lényegében ott, ahol az ominózus új madáretetők voltak. Amikor észrevettek bennünket, hogy ott ácsorgunk, integettek, hogy menjünk oda.
Vidám volt a hangulat, Ibolyától kaptunk isteni forró teát, amitől egyből kevésbé éreztük a hideget; és szaloncukrot is kaptunk. A neves nap tiszteletére mikulássapkákat is osztogatott, a madáretetős fotózkodás kedvéért.😊
A két szép, új madáretető már ki volt helyezve. Bepakoltuk madáreleséggel előbb az egyiket, később a másikat is, és mindegyik előtt fotózkodás történt, s egyébként az egyik férfiember által volt egy kis madárismeret is.
Az egyik mikulássapkát megkaptam "örökbe"!😊

Közben fotóztam a környéket, az erdőt is.:)

 Mások fotói bizonyítják, hogy én is ott voltam.😊

Jólesett nagyon, és ma is mozogtam erdőn, jó 2 km-t.
A buszhoz már egyedül gyalogoltam ki, a temetős részen a kerítésen belül.
Hazafelé nem vártam buszt, hanem mivel egy troli hamar jött, azzal mentem a Segner térig.
Akkor meg már bementem a Tescóba, vásároltam ezt-azt, majd befizettem egy csekket és vettem egy kínai kaját elvitelre.
Hazafelé megvártam egy 24-est.
Szilviék később elmentek a Coopba, és minő szerencsém volt: jött a postás, szerencse, hogy nem előbb! Meghozta az fht-mat.
Kaja után feltöltöttem, feldolgoztam a fotókat, majd albumot csináltam.

Telefonáltam anyámnak, aki most épp kivan, merthogy a kis fekete állandóan kimegy. Tartaná bent nagyon is, de nem lehet vele bírni. Egy napot volt bent összesen, tegnaptól már megint kimegy, és mintha mi sem történt volna! Anyám meg persze hót ideg. Marci is kimegy, de legalább óránként bemegy azért, de a kis fekete órákig kint van ebben a hidegben... Szerencsére ha már sötétedéskor bejön, onnantól már nem megy ki. Nemcsak azért, mert anyám nem engedné ki, hanem akkor már ő sem akar.😊

Este Konyhafőnök, BK -- majd neteztem, olvastam.