2018. augusztus 6., hétfő

Oltáson

Folytatódik a hőguta...😨
Szegény ventilátort megpróbálom legalább a délelőtti órákban pihentetni, mivel szinte fontosabb, hogy éjjel menjen, különben szikrát nem lehetne aludni. Délután is elviselhetetlen bent is a 30 fok, úgyhogy kora délutántól gyakorlatilag másnap reggelig folyamatosan működésben van.

Megérkezett végre a postás is a járadékommal.
Az ékszershopos rendelésünkkel kapcsolatban már jött vagy 3 e-mail, ők nagyon precízek minden téren, tényleg. Már összeállt a rendelés és továbbították a posta felé.

Délután Szilvivel a konyhában társalogtunk, és Honesty mint társas lény, beterítette az asztalt.
Mivel szombaton Spot-onoztuk, nagyon megrökönyödtünk, amit láttunk, mikor elkezdtük széthajtogatni a bundáját... Hááát, öcsém, mintha mi sem történt volna! Ahhoz képest, hogy ez a szer előzőleg használt, most akár fel se raktuk volna neki!😱
Annyira sajnáltam szegényt, hogy nem elég neki ebben a hatalmas bundában ez a szörnyű hőség hétszámra, még a bolha is...!😟
Döntöttem. Nincs mire várni, ha én nem tudok segíteni rajta, így nem maradhat. Ciki a bolha, de szerintem egy állatdoki nem fog ezért ujjal mutogatni ránk!
Amúgy is érlelődött már az oltás abszolválása, talán nem lesz probléma, ha összekötjük -- nyilván majd az orvos tudja, hogy mehet-e az oltás meg valami hathatós irtás egyben.
Szilvinek mondtam, hogy el kéne vinnünk, mert innentől már nem tudunk vele mit kezdeni. Nekem viszont segítség kell a cipeléshez, mert lógatva egyáltalán nem cipelhetek, Honestynek a hordozóban való vállon cipelése meg még nem megoldott...😓 Nem is gondolkozott rajta ő sem, ő is megbotránkozott, amikor látta, hogy valósággal tobzódnak a bundában a bolhák! És véletlenül sem lehet kézzel likvidálni őket... szegény macska! Ilyet még az életben nem láttam!
Épp kezdődött a rendelés, úgyhogy telefonáltam egyet, elmondtam rövidre zártan a problémát... Oltásra mennénk, de bebolházódtunk... és hát hogy lehet ezt így megoldani...?
Kaptunk időpontot 5-re, menjünk, vigyük; valószínűleg az oltás megoldható így is, a többit meg megbeszéljük. Volt 50 percünk összekészülődésre és Honesty hordozóba rakására. Ez utóbbi a lényeg, ki kell játszani, különben olyan erős és nagy, hogy nem bírunk vele, ha elmenekül.
Így tehát elkészültünk, táska, hordozó kipucolva.
Úgy kellett megközelítenünk Honestyt, hogy ne tűnjön fel neki a nagy ajnározás kettőnktől egyszerre, közben magunk mögött a hordozót is hozzuk, anélkül hogy meglátná. A vasalódeszkán feküdt, szerencsére fogás szempontjából remek hely, ráadásul úgy lehetett felállítva és nyitva lerakni a hordozót, hogy onnan fentről nem látta meg. Kicsit babusgattuk, majd határozottan két kézzel mellkas-mellső lábak megfog, két könyök hasa alatt összezár, és fejjel lefelé bezúgatni a hordozóba. Csak így lehet. Utána persze rendes állásban raktuk le hordozóstul, mi pedig összekapva magunkat, elindultunk.
Szilvi cipekedett, hát még majdnem rajta is kifogott a súly, amikor Hony -- igen gyakran -- változtatgatta a helyét. Tudom, nagyon készenlétbe kell állni, mert majdnem elejti az ember egy-egy áthuppanásnál a hordozót.
Pont 5-re értünk oda, pár percig nem is volt senki. Kijött az asszisztens, kérte és odaadtam az oltási könyvet, kérdezte és elmondtam a problémát. Aztán már jött egy nő és egy kislány egy cicával. Előbb őket hívták be, varratszedés volt, nagyon gyorsan megtörtént. Aztán mi is bementünk.
Előadtam a gondjainkat. Megvizsgálták Honestyt, lázmérés, súlymérés (6 kg), egyébként rendben van; tehát mondta a doktornő, hogy az oltás mehet. Megkapta a szokásos Purevaxot, kértünk egy karomlevágást is. A Cestal helyett most egy 3415 Ft-os, nyakszirt bőrére, több pontra csepegtethető féreghajtót kaptunk. (Illetve sorolták a lehetőségeket -- a drágábbat választottuk.)
Viszont a bolhairtás igen küzdelmes és hosszantartó folyamat, kb. fél év, és célszerű havonta vinni a macskát, plusz a lakást is alaposan bespriccelni -- ehhez is kaptunk most egy ampullát egy Neostomosan nevű szerből, vízzel hígítva kell szétspriccelni mindenhol, alaposan.
Hony baba jól viselt mindent, miután eléraktuk a nyitott hordozót, bezzeg önként besétált, nem tiltakozott, mint mikor idefele kell hordozóba menni. Egy hónap múlva kellene újra hozni a macskát. Mindenképp jövünk, nem akarnám neki újra azt a szenvedést a bolhákkal...
Az ambulánslapot sűrű elnézéskérésekkel adták, kifogyóban a nyomtatóban a festékhenger, így a bal oldala, konkrétan a felhasznált dolgok és műveletek neve nem látszik rajta... Mindegy végül is, nagyjából lehet tudni. 15565 Ft-ot fizettünk. Szinte már oda is van az fht.-m...😕
Hazavonszolódtunk a dögmelegben, nagyon hálás voltam Szilvinek a cipekedésért.
Honesty kiballagott a hordozóból, és elmondhatom, hogy innentől kezdve két teljes napig szinte még enni, almozni sem kelt fel a rongyszőnyegre terített törülközőjéről... Annyira kivolt a napok óta tartó bolhazaklatástól, hogy eddig alig aludt valamit. Plusz szerintem hozzájött az oltás és féreghajtó hatása is -- lényeg, hogy abszolút le volt szedálva csóró macska.
Este István felhívott, és elmeséltem neki a mai akciót. Kicsit letörve az anyagiak miatt, ugyanakkor nagyon megkönnyebbülve, hogy ezeken túlvagyunk, és most már talán könnyebb lesz Honestynek.😻
Meglepődtem István felajánlásán: kifizeti nekem ezt a mai akciót, ami a szeptember elején fizetendővel úgy összesen 20000 körül lesz. Már utalja is, és holnap megkapom -- ez lesz az -- igen gazdag! -- szülinapi ajándékom!💛💚😇
Újra rádöbbentem, hogy minden, sorozatban rám szakadt bajom ellenére egészen biztosan, mégiscsak szerethet engem az Isten. Szilvi elcipelte Honestyt, István pedig pótolhatatlan szülinapi ajándékot adott nekem.💚💛💜😻 Nagyon-nagyon hálásan köszönök mindent...💕

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése