Ügyintézés, reformációs emlékmű

Reggel észleltem, hogy nem fúj a szél és vakító a napsütés -- akármilyen hideg van, ez nagyon jó bármit is intézni. Összerántottam magam és környezetem, 10 körül indultam is buszhoz.
45-össel és villamossal mentem a városházára, ahol mindig elfelejtem, hogy hogyan is zajlik a beléptetési ceremónia, egy év sok idő, és mióta bevezették, talán másodjára vagyok itt.
Személyire kapunk egy kártyát, amit egy "kék fényhez" kell érinteni, és át lehet jönni a nyitódó fémkaron.
Naná, hogy én nem ott érintem a kártyát a fényhez, ahol kell...
Elég nagy trauma ez nekem, minden hivatalos ügyintézés, és bevallom, látszatra higgadtan, mint akinek mi sem természetesebb, de igazándiból mindig fogcsikorgatva csinálom és bírom ki.
Ebben az évben valahogy ez az érzés is hatványozottabb, valahogy nagyon sokat fordult negatív irányba az introvertáltságom. Mindig is borzasztó volt és kevesen sejthetik, mennyire sok erőbe került nekem leküzdeni valahogy ezt, de szerencsére felül tudtam kerekedni a muszáj miatt. Inkább, ami nem muszáj, azok esnek áldozatul ennek az érzésnek, mert a kötelességérzet mindig is nagyon dominált nálam. Ami muszáj, az muszáj; amit meg kell, azt kell. De ami már nem kötelező, az áldozatul eshet. Ebben az évben egyre nehezedett ez a frusztráció is. Ijesztő. Tudatosan igyekszem kontrollálni, de nem mindig sikerül.
Itt most az van, hogy muszáj vagyok ennyit teperni, mert szükségem van még erre a havi 3000 számlacsökkentésre is, mert ennyire csökkent már pár éve.
Na mindegy, tehát felmentem a 4.-re, megkerestem a lakásfenntartási ügyekkel foglalkozó szobát, ahol egyből fogadtak is.
A hölgy átnézte tüzetesen a beadványt, többször is. Szerencsére nem talált benne hibát. A mellékelt másolatok és beadványokat is pontról pontra átnézte, elég sok van belőle, fele a Szilviéké. Ugye, az aktív korúról mindig az utolsó éves határozat, az aktív korú postai szelvénye, különböző hivatalos határozatok, végzések Szilviéktől, a legutolsó számlakivonat befizetett csekkszelvénnyel attól a cégtől, amelyet támogatni kérek, Szilvinek a csp-ről, gyt-ről, gyerekelhelyezésről, válásról szóló iratok másolatai... Ezeket elvette, ami pedig nem másolat volt, azt elvitte lemásolni.
Utána kaptam egy átvételi elismervényt, és eljöhettem.
Malomkő esett le a szívemről, az biztos.
Odakint egyből felszabadultam, és a városháza csodás környékét bámultam. Mindenekelőtt találtam a lépcsőn egy aranyos kis levelet, amit el is raktam.:) A kép csalóka, mert az egész levélke egy diónyi.

Amikor erre jártam a nyomtatványért múlt hónapban, akkor parkosították ezt a részt, tömegesen az aksd-sek és közmunkások. Nagyon mozgalmas volt itt akkor minden, még nem volt a terület beültetve télire, csak különböző jelölések voltak a talajon körbe-körbe, keresztbe, elvágólag stb.
Fotózni elég nehéz volt ebben a novemberi éles fényben. Hatalmas fénykontrasztok voltak. Míg az árnyékos terület szinte fekete volt, amelyet meg nap sütött, szinte kiégett a fényképen.

Megragadtam az alkalmat, és a múlt hónapban avatott új reformációs emlékművet megnézni mentem át a Nagytemplom mögötti Református Emlékkertbe. Gyönyörűen rendbe tették az egész parkot itt is.
Itt aztán kiéltem magam fotózás tekintetében, csodás a több komponensű emlékmű!

 

Másik oldalon mentem ki az emlékkertből, ott egyből "mejjbe vágott" egy vakító aranyfa, majd a főtéren csináltam pár fotót.

Már fel vannak állítva a fabódék az adventi vásárhoz, és fel vannak téve a kivilágítandó díszek, díszletek. Legalábbis elég nagy részük.
Sokkal több bódé lesz, mint eddig, a tér oldalrésze is tele van. Szép tiszta, rendezett minden, a Kossuth-szobor is gyönyörűen le van tisztítva, körbe van kerítve és virágozva.
Tényleg le a kalappal.

A Széchenyire mentem buszhoz, közben bementem a halközi kajáldába, ahol elvitelre vettem baconbe göngyölt, juhtúróval töltött sült csirkecombot rizzsel, és két sülthekk-darabot.
Hamarosan jött egy 45-ös, ami innen nekem a legprímább a Tócósba menő járatok közül, és seperc alatt hazajutottam.

Otthon, miután elrendeztem mindent, megnéztem a tegnapi Elifet.
Este Istvánnal telefonáltunk jócskán, majd néztem az Ázsiát, BK-t és a Szulejmánt... éjfél után ért ez utóbbi véget! Hihetetlen, milyen későre rakják, eleve a BK is pl. ma negyed 11-kor kezdődött. Nem csodálom, hogy a dolgozók nem bírják kivárni, különösen a Szulejmánt...