2014. május 28., szerda
Természetfotózás anyám felé
Szerdán elsétáltam anyámhoz. A szokásos útközbeni szépségek természetesen arra ösztönöztek, hogy akárhány cuccom van is, azokat a földre hajítsam, ha fotózni támad kedvem. Mert megint egy csomó olyasmi virít, ami pár hete még nem.
Szegénykém nagyon kivolt, mert kora reggeltől pár órát derékszögben dolgozik a kertben, és csak utána veszi észre, hogy bizony, úgy maradnak az ízületei. Alapból fáj a lába folyamatosan, és ez még minden részéhez hozzájön pluszban. Ezt én már teljes mértékben megértem a köztünk lévő negyedszázad ellenére is... én sem tudok leguggolni és utána felállni. Még ha van mibe kapaszkodni, akkor is nehézkes... Nincs hozzá már csontom és valahogy izmom-ízületem se...
Csak 14 voltam, mikor apai nagyanyám meghalt, de máig jól emlékszem rá, mennyire fel nem fogtuk és nem értettük, mi az, hogy nem tud valaki guggolni! Aztán 20-30 év múlva azt sem értettem, hogy nem tud valaki a kádból ki-be közlekedni? Azt tudtam, hogy igazat szólnak, hiszen semmi értelme nem volt, hogy ilyesmiben ne állítsanak igazat. Csak éppen el sem tudtam képzelni.
Minden kétkedőt biztosíthatok: mindez igaz! Eljő az a kor, amikor az ember saját magán tapasztalhatja... kinek előbb, kinek később.
Fel voltam háborodva, hogy mindenek ellenére képes volt pogácsát és meggyes piskótát sütni, meg éppen kacsaszárnytőből főtt a húsleves! Amiből én persze nem ettem, mert tudja, hogy nekem főúri lakoma a húslevesben főtt krumpli, sárgarépa sóval és némi leveszsírral lelocsolva... ááááááááááá, mindig is imádtam. Úgyhogy mikor pár óra múlva eljöttem, még le sem szűrte tulajdonképpen a levest, de 2 krumplival és répával jóllaktam. Persze a sütikből hoztam haza, a kistepsinyi meggyes piskóta 2 napot sem ért meg nálunk. A pogiból meg hétvégén Dani is bőven el lett látva...
Kibeszéltük egügyi helyzeteinket, eszmecseréltünk epekőműtétek tapasztalataiból.
Igazság szerint már csak sóhajtozni lehet ezen az egészen... valahogy annyira nem akaródzik sikerülnie semminek...
Mindenesetre megint fotóztam egy csomó ezt-azt, útközben és kertben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése