Megjártam ma a (házi)orvosi rendelőt, mert ki hinné, de már eltelt 25 nap nagypéntek óta. Akkor írták ugyanis ki a két új gyógyszeremet a laborlelet eredményei alapján. És mivel az egyik, a köszvényes (így jegyzem meg, mert csak a névnél el kell gondolkozzak, melyik melyik) 50 szemes és nap/2-t kell bevenni, hát mit ad Isten, elfogyott.
A koleszterincsökkentő 30 szemes, tehát abból is csak pár szem van már. Egyszóval mindenképp mennem kellett kiíratni. Addig, míg lehet (ezt bármilyen szempontból is írhatom).
Kevesen voltak, de azt az egy személyt elég volt kivárni.
Megkérdeztem a doktornőt, hogy mivel ilyen rohadtul gyorsan telik az idő, nem lehetne-e ezeket is 3 hónapra kiírni, mint a szívgyóccereket -- hát naná, hogy lehet. Így is történt. Úgyhogy győzedelmesen ki is váltottam az egész cuccost (addig, míg lehet -- gondolandó bármire).
Utána bementem az ottani -- mostanában egyre jobban kedvelt -- coopomba. Itt pl. feltöltik a sárga coopos macskakaját, ha én megveszem az összest. Pl. vasárnap 10-et vettem, most megint ott volt legalább 10.
Ezt pedig az előttünk lévő Coopban nem igazán tapasztaltam. Volt, hogy a mienknél hetekig nem volt kirakva, miután felvásároltam, csak a kék, amit az én degeim nem igazán értékelnek; de szerintem a "mi Coopunkban" úgy vannak vele, hogy hadd fogyjon a kék is, addig nem raknak ki sárgát. Vagy nem érnek rá odafigyelni, mert az is igaz, hogy ott mindig jóval többen vannak vásárlók. Hogy miért? Mert az van a lakótelep legközepén, a piac, a DM, a posta és sok egyéb bolt mellett; plusz a pár méterre lévő gimiből minden szünetben odajárnak a deákok. Ott mindig jóval nagyobb a forgalom, mint a Tócós tériben.
Ezt a sárga (csirkés) pástétomszerű kaját roppant szeretik a macskáim, és ezzel szoktam még változatosabbá tenni az etalon tasakos Félixet, az egyébként kedvencet. Nem hátrány, hogy olcsóbb is, mint a gagyibb eleségek bármelyike, holott sokkal nagyobb a sikere, mint azoknak lennének.
Mikor erre járok, mindig csórok pár megfelelőnek tűnő kavicsot a "töltésről" és a boltot körülvevő magasított betonfalú, virágos-cserjés valamiről... Tán egyszer meg tudom a kavicsfestéshez venni a még szükséges dolgokat, melyeket már hetek óta gyűjtöget(né)ek.
Befizettem újabb két csekket az eddigi e havi 5 után -- essünk túl rajta (gondolandó bármire is).
Kissé csepergett az eső, de mégis jó, hogy ma mentem, mert egyéb baja nem volt az időnek; viszont előreláthatólag holnaptól sokkal rizikósabb időjárás lesz viharok szempontjából.
Az ovi előtt elhaladva épp Szilvit láttam Bencével egyezkedni az udvaron, ahol Bencus épp vadulni igyekezett az egyik játékszeren. Mert van 1-2 gyerek, akiket, ha véletlenül pont akkor hoznak el, mint amikor Bencét is, akkor egyszerűen NEM jön haza, nem hallgat az anyjára, csak rohan az illető hiperaktív (az egyik hivatalosan is az) gyerekek után, és csak az számít... Pedig meg van mondva, ki van írva a hirdetőtáblára elég finoman, de érthetően, hogy ha a szülő értejön a gyerekért, akkor legyenek szívesek eltávozni. Ez természetesen azért van, mert ha óvodai tartózkodás után történne valami az óvodai játszótéren a gyerekkel, akkor ne az óvoda legyen a felelős, ha egy mód van rá. Mert pont elég nekik egész nap a felelősség. Az udvaron, bár a szülő is ott van, de aki gyerekes, az nagyon jól tudja, hogy hiába van ott az ember, a baj akkor is megtörténik! És mivel ez az óvoda területe, sok okos szülő természetesen szívesen áthárítaná a felelősséget az óvodára, ha teheti. Olyan ez, mint a munkahelyi baleset. ELVILEG 100%-os táppénz, kártérítés meg egyebek. (Gyakorlatilag humbugolás és más indokkal kirúgás.) A mai világban meg erre egy óvodában nincs keret! Még sokkal fontosabb dolgokra sem! Szóval vigye csak ki szépen az ovi területéről a kölköt a kedves szülő, és ha a gyereknek még mindig játszóterezni támadna kedve, keressenek maguknak egy nyilvánosat.
Szóval nem szabadna ovi után a játszótéren őrjöngeni a kölyköknek, de sajnos, mindig akad pár renitens, és Bencus is közéjük tartozik. Ha nincs kit követni, akkor általában nincs gond, valamivel haza lehet csalogatni hamar. De ha ott van valamelyik kölök, aki Bence számára a jóisten, akkor le van tojva mindenféle szülő és szabályzat... Jaj.
Szóval most beszóltam a kerítésen át, hogy hellósztok, itt vagyok, nem jöttök hazafelé? Hát... nem Szilvin múlt, az biztos. Tudom, tudom -- a szülő tehet róla, ha nincs elég tekintélye. Szilvi mégis viszolyog attól, hogy Bence nyilvánosan elkezdjen hisztizni, kiabálni, visítani. Van benne időnként része... Utcán meg aztán ő pláne nem tud nevelni (határozottan kiabálni, netán erővel elhúzni onnan, vállalva a feltűnősködést; ugyanis ha tiltakozik a gyerek, fizikailag sem bír már vele).
Na mindegy, ennyit erről.
Még a Kutyatár matricacsomag sem győzte meg, amit mutattam neki, amit a vásárláshoz ajándékként kapunk mostanában a Coop-boltokban...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése