Műtét lesz

Megtörtént a leletbemutatás a háziorvosnál.
Nem lepődtem meg a javaslaton: műtét.
Doktornő elmondta, hogy semmi értelme halogatni több okból kifolyólag sem.
A kövek nagyok, sokan vannak. Nem lehet tudni, mikor és mi fogja kiváltani az esetleges görcsöt, rohamot, valamint mindenképp el kellene kerülni, hogy a vezetékbe kerüljön bármi is, mert abból óriási bajok lehetnek...
A kövek nem fognak felszívódni, begyógyulni, eloszlani. Az általuk évek óta meglévő rossz közérzetem -- amit ugyan nem tudtam, mitől van, de nem is forszíroztam, mert bírható volt -- sem fog eltűnni vagy megjavulni. Sőt. Lehet, csupán kevés idő kérdése, és még sokkal rosszabb lesz annál, mint hasi diszkomfort, indokolatlan teltségérzet vagy puffadás. Vagy az időnként alig felfogható alattomos enyhe sajgás. Vagy hogy ösztönösen nem fekszem az epémre úgy, hogy ott legyen a súlypont, holott imádok félhasmánt-féloldalvást feküdni... mert aludni sem tudok pl. hanyatt. Most már tudom, ez sem volt véletlen, mármint, hogy kerültem a direkt ráfekvést.
Szóval nagy valószínűséggel mindenképpen sor fog rá akkor is kerülni akkor is, ha halogatjuk. És az ember nem lesz fiatalabb, sem egészségesebb. Ami most probléma a műtétnél, az később is az lesz (kardiológiai dolgok stb.).
Lényeg, hogy megkaptam a beutalót ki az Augusztára, mert már megszűnt az, hogy 3 sebészeti klinika is van -- kettő a klinika, egy az Auguszta területén --, most már egy van, és csak ott. Hogy ott beszéljek a sebésszel. Na, ehhez nyilván először is majd időpontot kell kérni... és az még nem a műtéti időpont, csak a sebészi konzultáció időpontja lesz.
Ki tudja, meddig fog ez húzódni, míg odakerülök.
Doktornő is azt mondta, hogy most már, amit csak lehet, laparoszkópos műtéttel oldanak meg. Rákérdeztem a csőnyeléses akcióra is, hogy mit tud ezzel kapcsolatban, mert olyat is olvastam, hogy gyomortükrözés esete állt fent a műtét előtt -- ő azt egyáltalán nem tartja jellemzőnek, csak egyedi eseteknél. Kérdéses, bizonytalan vagy rosszul látható dolgoknál lehet szükséges. Az enyémek márpedig igen határozottak... Szóval kaccantunk egyet közösen, mikor azt mondtam, hogy ha csövet kell nyelni, akkor inkább lőjenek le. Nekem egy 100 mg-os gyógyszer a határ, amit nagy rákészüléssel le bírok esetleg nyelni... De azért ezt még majd mindenképpen a sebésszel is tisztázom.
Még nem tudom, mikor indítom be a dolgot. Azt mindenesetre célszerű megvárnom, hogy pár fémpénznél több legyen az összes vagyonom, mert ha bármilyen kis valószínűséggel is, de teszem azt, máris van kapacitás és feküdjek be műtétre, akkor nem lenne egy qrva taxiravalóm sem, hogy haza tudjak utána jönni...