Névnap I.

Nem ismétlem magam, már írtam erről -- bár "egy újszülöttnek minden vicc új" (ez nem vicc, csak tény) --, hogy ha az embernek kétszer van névnapja egy évben, akkor úgyis hiába írom én ezt meg bármennyi illetőnek, senki nem jegyzi meg, ráadásul rossz szájíze maradhat utána. Minek legyen neki az?
Így természetesen köszöntenek ekkor is, meg júliusban is. És már rég nem csinálok belőle problémát gondolatban sem, hogy lelkiismeretesen visszautasítsam, mondván, ez nekem még nem jár.
Tök mindegy, nem? Jó szándéknak ne vegyük élét. A jó szándék pozitív. Ha valaki ránk gondol, ha valaki csupán addig a fél percig velünk foglalkozik, míg ír egy pár szó köszöntést vagy felrak egy képet, akkor örüljünk mi is, legyünk hálásak és köszönjük meg. Én így vagyok vele...
Köszönet az egész nap érkező köszöntéseknek, s a képeket fel is rakom:

És akkor még kaptam egy verset is:

Szuhanics Albert:

Magdolna-napi köszöntő

Magdi, Magda, Magdaléna,

névnapotok mai téma,

köszöntelek benneteket,

eszem a kis szíveteket!

Virág helyett ezt a verset,

fogadja a felnőtt, s gyermek!

Aki Léna, aki Magdus,

jár itt neki illő taktus...

A Magdusok nagyon szépek,

mégis szorgosak, szerények,

boldog lehet, kinek párja

ilyen névvel van megáldva!

Okosak ők és huncutok,

hűségesek, de szabadok,

mindig tudják, hol a mérték,

minden Magdi mesés érték!

Éljetek sok Magda-napot,

legyetek mindig boldogok,

a betegség elkerüljön,

mire vágytok, teljesüljön!

E köszöntőm kedves Magdik,

most átadom tinektek itt,

szeressétek az életet,

s megáld az ég benneteket!