Péntek délután érte mentem a bőrgyógyos ambulánslapomért, egyúttal megkaptam a két ekcémakence receptjét is. Megkérdeztem, hogy a tegnap kapott két új gyógyszer alig egyhavi adag, és hogy azzal kész, vagy jönni kell utána íratni, illetve meddig kell szedni? Jöjjek csak nyugodtan, lehetséges, hogy nekem már ezeket IS örökre...
Csak tudnám, hogy munka mellett (amennyiben sikerülne) hogy fogok tudni majd minden nyűgös egügyi kötelességemnek eleget tenni?? Van már tapasztalatom, hogy kínok kínjával... vagyis felületesen és alig, vagy főleg: sehogy. Előre kivagyok...
Egyébként furcsa volt, hogy péntek van. Más hétköznapokon napközben is tele van minden, főleg így húsvét előtt dömpingbevásárlások szoktak folyni. Persze biztos így is folyt, csak nem abban a pár órában, míg én lent mászkáltam... Bennem volt mindig a csodálkozás, hogy jé, nyitva van a rendelő, jé, a gyógyszertár is, vajon meddig?
Hát csupán azért jött a fejembe mindig ez a gondolat, mert olyan szombati hangulat volt. Pedig természetes, hogy nyitva van, hát hétköznap van! Még a boltban is tettem némi búcsúkörutat (Szilvi is tett külön), mert húsvétkor két napig minden zárva...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése