Anyák napján

Anyám, te drága

Sokszor gondoltam már rá,
gyermekként és felnőtt fejjel is:
az én anyukám biztosan szent...
egész életében és most is.
Annyi jót tett mindig és most is csak
azt nézi, mi minden lehetne
általa jobb, kin segíthet, bőven
erején felül még mit tehetne,
míg csak jártányi ereje van,
másokon segítene.
Az én anyám szent egész biztosan.
Egyszerű és esendő, de általa
bizony, istenem, több fény van a világban.
Egyszer sem futott el, ha tennie kellett,
adódó kibúvói közül egyetlenegyet
sem vett elő gondjai közül soha,
melyek pedig ezerszer felmenthették volna...
Ha cselekedni kellett vagy valamit
jobbá tenni, jobbá lenni, ő első volt
a sorban, vagy egyetlen, ki helytállt.
Nem nézte kényelmét, ha kell,
virrasztott szinte heteken át,
nem evett gondterhelt napokon át,
hogy valami megoldódjon,
hogy valami végére pont kerüljön.
Jött, ha egy íze sem óhajtotta
a feladatot, ami rá várt; ment,
ha otthon pedig millió dolog hiányolta,
s valahogy lelkében odabent
ösztönösen jó volt értékrendje,
és ezáltal szinte tanításra méltó
eredendően pontos
fontossági sorrendje.

Ilyenek nem születnek gyakran.
Ő ezért is lesz halhatatlan.
Míg én élek, egészen biztosan.
Míg unokái élnek, ezerszer biztosan.
Én már látom, hogy az angyalok
tükörré fényesítik glóriáját.
Drága anyám, kívánok neked
istentől áldott, boldog anyák napját.

Noé - támogatás, Evita

Úgy lett, ahogy sejtettem: még 2 nap volt addig, amíg Zsófi, a vörös csau támogatása életbe lép, és a kutyus szerencsésen valódi örökbefogadásban részesülhetett.:) Helyette kértem a Noétól, hogy a része hadd szállhasson Evitára.
Mióta 1 évig pártfogoltjaim voltak minden hétköznap a munkahelyi megálló melletti házbeli (illetve udvari) kuvaszbabák, azóta minden - kuvaszhoz kicsit is hasonlító - fehér kutyust (is) előszeretettel pártfogásba veszek. Így voltam már Szoknyával, Viharral, Párizsival - most pedig Evitát választottam.
A Noé örömömre nagyon jól áll hozzá, ha megváltozik egy örökbefogadási körülmény. Tudom, úgy is jó lenne, ha a jelölt állat helyett, annak örökbefogadása miatt a köz javára menne a támogatás, de jobb érzés nekem, ha úgy nézhetek egy kutyusra pár napig, mint kicsit a sajátomra.

Név: Evita
Nem: szuka
Született: 2008. 10. 01.
Bekerült: 2009. 10. 23.

Virtuális örökbefogadás:
Jelenlegi támogatója: Bűvössárkány

Evita labrador keverék szuka, egy gyömrői telepről került hozzánk. Nagyon élénk, hiperaktív, de kedves kutya. Más kutyákkal jól kijön, nagyon játékos. Emberekkel feltétel nélkül nagyon kedves, de temperamentuma miatt idős emberek, kicsi gyerekek mellé vagy kezdő kutyásoknak nem ajánljuk.





















(A barna színű szöveg és a fotók forrása: Noé honlapja)

Csillagszemek

2007. december 19-én léptem a Csillagszemekbe - ez életemnek egyik ritka jó húzása volt.
Ezen az oldalon naponta 2, max. 3 szerzőtől jelenik meg egy cikk - gondolatok, esszék, kisprózák - vagy verscsokor. Sokszor hetekig kell várni egy beküldött anyag megjelenésére... ami nem baj, mert annál értékesebb maga a megjelenés.
Bátortalanul beküldtem néhány verset - utólag belegondolva, nagyon amatőr módon, mindenféle kísérőlevél, bemutatkozás nélkül. Egyszerűen nem tudtam, hogy vajon hogyan szokás; én addig csupán az AMF-en szerepeltem - ahol egészen biztos, hogy nem igényeltek ilyesmit -, valamint azokon az oldalakon, ahova azok gazdái vagy mások elvitték a verseimet, leginkább tudtom nélkül - legtöbbször ezekre véletlenül bukkantam rá, némi rácsodálkozással kísért, enyhén elfogódott megilletődöttséggel.
S egyszer csak mit látok? 4 nappal a beküldés után megjelentek a versek... Örömömnél csak ámulatom volt nagyobb.
Az oldal szép, a színvonal nívós. Büszke vagyok rá, hogy hamar az állandó szerzők közé soroltak, pedig akkoriban még nagyon kevesen voltunk - mostanra már elég sokan felfedezték e helyet, és jelentősen gyarapodott az állandó szerzői létszám. Az állandó szerzők között a szerzői fotók és alapadatok mellett szerepel a főszerkesztő által írt tömör összefoglaló az én részemnél:

"Magdileona
Verseiben nem használ elvont, bonyolult költői szóképeket, a szabad próza nyelvén ír és az érzelmek szívhangjait használja verselésre. Nem formáz meg felszínes érzelmeket, mindig mélyről fakadó valódi, létező érzéseket ír meg sajátos ritmusú verseiben. Mégsem önmagának ír, nem öncélú merengések ezek, minden versében kicsit ott vagyunk mindannyian, emlékeinkkel, fájdalmainkkal és lelkiismeretünkkel."

Nagy megtiszteltetés volt az is, hogy az elismert, komoly tudású és tehetségű szerkesztői hármas az új és vitatott, kérdéses beküldések véleményezéséhez segítőket hívott egy belső fórumba, s oda is meghívást kaptam.
Nemrég új profilt, megjelenést váltott a Csillagszemek, és fokozatosan kialakulóban ez az új oldal, melyet egyre inkább megszokunk. Előbb-utóbb ugyanolyan otthonosan fogunk mozogni és értékes, kellemes időszakokat eltölteni, mint a régi oldalon.
Mára 107 megjelenéssel 349 versem (prózám) jelent itt meg, tetszetős kis csokrokba gyűjtve, kellemes tipográfiában, hozzáillő képpel szerkesztve.
Az idők során többekkel közvetlen privát levelezések is kialakultak, a hangulat a Csillagon teljesen emberi, közvetlen, nincsenek áskálódások, hamis felhangok, rivalizálások.

Jó nekünk itt...
Kívánom, maradjon meg a Csillag nagyon sokáig, legyen hova betérni, ha egy kicsit el akarunk bújni egy olyan helyre, ahol rengeteg remek dolgot kapunk, olvashatunk; miközben akár zilált lelkiállapotunk is helyrebillenhet, kisimulhat, ha úgy adódik.

A zene és látvány harmóniája

Azt hiszem, kevés ember nem ismeri A Gyűrűk Urát, vagy így, vagy úgy...
Nem létezhet ember, akire nincs hatással valamilyen formában a hatalmas trilógia misztikus világa, színes, fantáziadús meseszövése, s maga a sokfelé ágazó, lenyűgöző történet - azt mondanám, J. R. R. Tolkien ezzel a művével valami egyszerit és megismételhetetlent alkotott.
Persze, a fantasy világa azóta mérhetetlenül kitágult, a kínálathoz több emberöltőt kellene élnünk. De A Gyűrűk Ura szerintem akkor is AZ alapmű.
S én mégiscsak hozzáteszem, hogy Loreena McKennitt zenéje iszonyúan klappol hozzá...

Egy számomra fontos dolog a Wikipédiából:

"J. R. R. Tolkien egyszer úgy jellemezte A Gyűrűk Urát, mint 'alapvetően vallásos és katolikus mű', amikor barátjának, az angol jezsuita Robert Murray atyának írt. (J. R. R. Tolkien levelei, 142.) Nagyon sok teológiai téma jelenik meg az elbeszélésben: a jó és a rossz harca, a gyenge harca az önpusztító gonosz felett, kegyelem gyakorlása, halál és halhatatlanság, feltámadás, megváltás, bűnbánat, önfeláldozás, szabad akarat, alázat, igazság, barátság, hatalom és gyógyítás. Az irgalom és szánalom magasztos erényei, melyeket Bilbó és Frodó Gollammal szemben mutatnak, győzelmet hoznak; a Miatyánk szavai: 'És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól' jártak Tolkien fejében, amikor Frodó és az Egy Gyűrű hatalmának harcáról írt (Levelei, 181 és 191)."

Noé - Mary, egy újabb csau

Legújabb noés támogatottam Mary. Újra van egy csaum 5 napig!:))
Vele együtt megérkezett a támogatásom egy másik csaura is, Zsófira, de vele majd szombattól lép érvénybe - jelenleg még támogatják.


Név: Mary
Nem: szuka
Született: 2008. 09. 09.
Bekerült: 2010. 04. 05.

Virtuális örökbefogadás:
Jelenlegi támogatója: Bűvössárkány

Mary kedves, érdeklődő, türelmes, fiatal szuka. Pórázon szépen sétál. Idegenekkel tartózkodó, de hamar feloldódik. Remek házőrző, éber társ. Kan kutyákkal jól kijön, testi-lelki rehabilitációja folyamatban van. Mary fajtatiszta csau, szőre még megviselt, de megfelelő gondozás mellett ismét rendbe jöhet.

(A fotó és a barna színű szöveg forrása: Noé honlapja)

Köszönöm...

Nem mindig habostorta, néha háztartási keksz.:)
Nem kaptam szabit, egyetlen napot - na, nem pihenésre, csak egy aktuális, időpontra hívó kontrollvizsgálatra. "Szó sem lehet róla", hangzott a válasz. Jó, nincs más megoldás, le kell dolgozni, amennyivel később jövök. Csak "fáj a szemöldököm" attól, hogy maradjak egy nagy, üres épületben tök egyedül este 8-ig, azután meg én zárjak és félóráig várjam későn a buszt ezen a külterületen... szóval ha lehet, nem akartam volna.
Mindegy, a kontrollnak meg kell lenni, nem egy teljesen problémátlan eset, hogy elmulasszam a magammal szembeni minimális törődést.

Előző nap művezetőm találta ki, hogy vigyek haza olyan korrektúrát, mely nem gépi - s azt otthon is olvashatom.
Ezért ő az egyik, akinek köszönetet mondok. Hogy mégis lehetett tenni valamit azonkívül, mint teljességgel elzárkózni. Teljesen egyértelmű és humánus megoldás.
Így kontroll után szép nyugisan elvégeztem otthon csendben, jövés-menések és hangoskodások figyelemelterelő mozzanatai nélkül a munkám, sokkal gyorsabban, mint odabent tudom...

Este feldolgoztam a hétfő esti esőben készített fotóimat, majd újra tudomást kellett vennem arról, hogy bizony sz@rakodik a netem, mint az utóbbi időben egyre gyakrabban. Hétvége óta nem lehet nem tudomást venni róla.
Tegnap, sajnos, állandó küszködéssel, modem ki-be, újraindítások kíséretével még megválaszolhattam néhány levelet, tudtam tenni néhány hsz.-t egyetlen topikra - aztán kész.
A dühítő az, hogy nem vettem tudomásul, hanem csak kínlódtam tovább, ahelyett, hogy az esti pár órát másra használtam volna. Annyi mindent szerettem volna csinálni a neten... és a fiam is jelezte, hogy már hétfő este - amikor én nem szoktam bekapcsolni sem, mert későn érek haza - sem volt neki sem netje odaát a másik szobában.
Ráadásul reklamálni sem tudtam, mert a telefonvonalam is - ugyanabból a modemből - megszűnt.


Felhívtam némi ódzkodás után Tiplámat, aki nemrég még lelkesen ügyfelezett ennél a szolgáltatónál - tud-e valamit tanácsolni, esetleg megérdeklődné-e, hogy valami komplex zűr van területileg, vagy mi van? Ő volt az, aki segített abban, hogy mindenem egy szolgáltatónál legyen, hogy a nekem megfelelő időben jöjjön az üzletkötő, ő figyelmeztetett az akciókra, hogy mindig a legjobban járhassak, mint ügyfél.

Tiplám megint segített.
Órákon át tartottuk a kapcsolatot, én őt hívtam bizonyos időközönként, ő meg körbetelefonálgatta az ismerőseit.

Annyit sikerült leszűrnünk, hogy valószínűleg a modemem ment tönkre, hiszen a kábeltévém működik. És be is jelentette a hibát, ott, ahol kell - lévén, nekem a mobilkártyám nagyjából így is ráment a beszélgetésekre - hisz a vonalas süket volt.

Leghamarabb péntek este tudnak kijönni... de Tiplám, aki a segítőkészség és emberség, lelkiismeretesség maximalistája, azóta is telefonálgat az ismerősei között, hátha lehetne még hamarabb...
Hát ilyen embert építettek le annál a cégnél...

Köszönöm, Katám!

Stephen Wiltshire - városrajz emlékezetből

Kaptam egy linket, melyet már sokadjára néztem meg, és mellé a youtube-on található hasonlók között is böngésztem.
Stephen Wiltshire-ról van szó - lehet, másnak nem mondok újat, viszont én most találkoztam nevével először. Ez az egyébként autista fiú egy háromnegyed órás helikopterrepülés után lerajzolta Rómát, ahogyan ő emlékezett rá. Három napra volt szüksége hozzá.
S mint a videók közt böngészve kiderült, ezenkívül több nagyvárost is megörökített hasonló úton-módon.
Nem tudok egyebet mondani: fantasztikus...