2010. április 21., szerda
Köszönöm...
Nem mindig habostorta, néha háztartási keksz.:)
Nem kaptam szabit, egyetlen napot - na, nem pihenésre, csak egy aktuális, időpontra hívó kontrollvizsgálatra. "Szó sem lehet róla", hangzott a válasz. Jó, nincs más megoldás, le kell dolgozni, amennyivel később jövök. Csak "fáj a szemöldököm" attól, hogy maradjak egy nagy, üres épületben tök egyedül este 8-ig, azután meg én zárjak és félóráig várjam későn a buszt ezen a külterületen... szóval ha lehet, nem akartam volna.
Mindegy, a kontrollnak meg kell lenni, nem egy teljesen problémátlan eset, hogy elmulasszam a magammal szembeni minimális törődést.
Előző nap művezetőm találta ki, hogy vigyek haza olyan korrektúrát, mely nem gépi - s azt otthon is olvashatom.
Ezért ő az egyik, akinek köszönetet mondok. Hogy mégis lehetett tenni valamit azonkívül, mint teljességgel elzárkózni. Teljesen egyértelmű és humánus megoldás.
Így kontroll után szép nyugisan elvégeztem otthon csendben, jövés-menések és hangoskodások figyelemelterelő mozzanatai nélkül a munkám, sokkal gyorsabban, mint odabent tudom...
Este feldolgoztam a hétfő esti esőben készített fotóimat, majd újra tudomást kellett vennem arról, hogy bizony sz@rakodik a netem, mint az utóbbi időben egyre gyakrabban. Hétvége óta nem lehet nem tudomást venni róla.
Tegnap, sajnos, állandó küszködéssel, modem ki-be, újraindítások kíséretével még megválaszolhattam néhány levelet, tudtam tenni néhány hsz.-t egyetlen topikra - aztán kész.
A dühítő az, hogy nem vettem tudomásul, hanem csak kínlódtam tovább, ahelyett, hogy az esti pár órát másra használtam volna. Annyi mindent szerettem volna csinálni a neten... és a fiam is jelezte, hogy már hétfő este - amikor én nem szoktam bekapcsolni sem, mert későn érek haza - sem volt neki sem netje odaát a másik szobában.
Ráadásul reklamálni sem tudtam, mert a telefonvonalam is - ugyanabból a modemből - megszűnt.
Felhívtam némi ódzkodás után Tiplámat, aki nemrég még lelkesen ügyfelezett ennél a szolgáltatónál - tud-e valamit tanácsolni, esetleg megérdeklődné-e, hogy valami komplex zűr van területileg, vagy mi van? Ő volt az, aki segített abban, hogy mindenem egy szolgáltatónál legyen, hogy a nekem megfelelő időben jöjjön az üzletkötő, ő figyelmeztetett az akciókra, hogy mindig a legjobban járhassak, mint ügyfél.
Tiplám megint segített.
Órákon át tartottuk a kapcsolatot, én őt hívtam bizonyos időközönként, ő meg körbetelefonálgatta az ismerőseit.
Annyit sikerült leszűrnünk, hogy valószínűleg a modemem ment tönkre, hiszen a kábeltévém működik. És be is jelentette a hibát, ott, ahol kell - lévén, nekem a mobilkártyám nagyjából így is ráment a beszélgetésekre - hisz a vonalas süket volt.
Leghamarabb péntek este tudnak kijönni... de Tiplám, aki a segítőkészség és emberség, lelkiismeretesség maximalistája, azóta is telefonálgat az ismerősei között, hátha lehetne még hamarabb...
Hát ilyen embert építettek le annál a cégnél...
Köszönöm, Katám!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon jó, hogy vannak még ennyire kedves, segítőkész emberek!
VálaszTörlésSokkal több ilyen ember kellene erre a világra. :)
VálaszTörlés