2010. április 8., csütörtök
Hétköznapi tavasz
Kellemes volt az idő, bár az ég borús, mikor hazafelé jöttem. A buszból végig a felhőket néztem, ahogy a napsugarak igyekszenek áttörni mögülük. Leszállva szinte már mindenhol kéklett a fenti látóhatár, s a kis színes felhőfoszlányok inkább csak díszítőjelleggel ékesítették itt-ott az eget.
Milyen jó, hogy reggel utolsó percben visszaléptem, és beraktam a fényképezőt a szatyromba, mondván, sosem lehet tudni... úgy döntöttem, ma nem kell menni különösebben sehova (csak itt a lakótelepen a postára, piacra és boltba... de ez az etalon, ugyebár; és ezt már megszoktuk a mindennapokban), így miért ne férne be a gép, gondoltam.
Így csaptam egy kis rövid körutat a rügyező és virágzó zöldterületek közelében, ami nagyon jólesett lelkileg. A természet mindig, minden évszakban jót tesz lelkiekben... jobb lesz a közérzete tőle az embernek.
És belibbentem megszokott szoláriumomba, melyet ilyenkor húsvét után szoktam "megtisztelni" egy öt alkalmas bérlet erejéig, majd amikor már jön az "egyszálruhás" idő, akkor még 1-2 ilyen bérlettel ráhúzok a meglévő alapszínre, s ezzel gyakorlatilag letudom az egész nyári színemet.
Tisztában vagyok vele, mennyire megoszlanak az ezzel kapcsolatos vélemények, de hál' istennek, elég jó bőröm van, nem ég le, hamar barnul, és elméletileg nem vagyok bőrileg a "veszélyeztetett" csoportban - így nekem megéri ennyi, hogy ne kelljen egész nyáron alapvető komplexusos természetem miatt farmerben járnom.
Nekem amúgy is strand-, víz- és napozásfóbiám van, s ahhoz, hogy csak negyedennyi színt elérjek, mint amit a szoli által szenvedés nélkül elérek, ahhoz rengeteg idő kéne és felesleges kínlódás olyan légkörben, ahol nem szeretek lenni. Úszni nem tudok, napozni nem bírok, a tömeget sem bírom a strandon, üdülni nem fogok (tengerpartokon pláne) - hát legalább színem legyen. Ez így van 10 év óta. És olcsóbb (nemcsak a vízparti üdülésnél, de a strandnál is jóval), gyorsabb (ami nekem nagyon lényeges), hamarabb van egyenletes sikerélmény - kész. Nekem ennyi elég.
De egyébként nemcsak erre jó - valahogy kisimít lelkileg is a szoli. Azalatt az első 2 alkalommal 6, utána 12 perc alatt csak pihen, relaxál az ember, gyógyít, "ápol s eltakar" - ezalatt tutira nem kell semmi egyébbel törődni...
Senkit nem beszélek rá, csak a magam évtizedes tapasztalatáról számolok be...
Utána még egy másik parkos részen is csaptam egy kört fotózási célból, majd megejtettem a "kötelező" elintéznivalókat, és így könnyebben vettem a postán való félórás sorbanállást is...
Már nem is gondoltam arra, mennyi hülyeség, lohajtás és szivattyú volt egész nap a munkahelyen.
Minden él és virul - végképp itt a tavasz...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hát érdemes volt!
VálaszTörlésNagyon szép, lélekvidámító képeket hoztál!
gyönyörű képeket csináltál!
VálaszTörlésköszönöm...
én a kertemben barnulok, meg a foliámban, már májusban le vagyok sülve.
nem szeretek én se strandra járni, sok az ember, és nekem is fobiám van.viszont a kertemben nyugalom és sok sok szépség van, ami jó a szívemnek, meg a szinemnek.
sok szépet Neked kedves Magdi!
meli
Meoi: Köszönöm, én is örülök, hogy megtehettem!:)
VálaszTörlésMeli: Igen, a kertnek ez az előnye behozhatatlan. Nekem sajnos, csak a 7. emeleti panel marad, így nem tudok kertben sütkérezni. De jól van ez így, egész napos munka mellett amúgy sem nagyon tudnék barnulni és kertezni, sajnos.
VálaszTörlésSzép napokat kívánok neked!:)
én családi házban lakom :)
VálaszTörlésmostmár dolgozom, fél éve egy kórházban, műszakokra járok, ebben az a jó, hogy néha van 2-3 nap szabadom. persze én sem viszem már túlzásba a kertészkedést, munka mellett.
sok sikert neked is mindenben!!!
legyen szép napod!
meli
Köszönöm szépen!
VálaszTörlésNeked szép hétvégét - amennyiben a kórházi beosztás úgy engedi -, jó pihenést!
ja, ma reggel jöttem éjjelesből, de ma is nagyon jó volt. szeretem a munkám.
VálaszTörlésez nekem is tetszik, ami nálad mindenhol ott van..:)
„Szörnyű úgy élni, hogy valaki nem élvezi a munkáját. S éppen olyan szörnyű úgy élni, hogy nem ismeri
a szépet: a jó könyv ízét, a szép zenét, a verset, egyszóval a művészi szépet nem ismeri.
Pedig a szellemet éppúgy nem csaphatjuk be, mint a testet: ha csak egyoldalúan és csak pótlékokkal táplálják, előbb-utóbb elsorvad. A szellem olyan, mint a drágakő: minél több oldaláról csiszoljuk ki, annál szebben ragyog.”
örülök, hogy megismerhetlek! épited, szépited a lelkem...a verseiddel, a gondolataiddal, a képeiddel.
Szép virágos képek!
VálaszTörlésMelike, nagyon köszönöm. Igazán megtisztelsz, örülök, ha figyelmetekre érdemes vagyok bármilyen szinten.:)
VálaszTörlésÜdv, Laci, és köszönöm szépen!:)
VálaszTörlés