Meghasadt szív
A meghasadt szív lehet maga egy infarktus. De előfordul, hogy a hasadó szív emésztő, mérhetetlen bánat, olyan tartós fájdalom, melyet infarktus nélkül túlélni még nehezebb.
Fák
Csend
A lélek fájdalma nem feltétlenül vigalommal, s erőltetett társasági dínomdánommal gyógyítható. Olykor hasznosabb a csend, az egyedüllét magunkkal "négyszemközt". Elmélkedj, meditálj, gondolj távolabbra, feljebb. Egy idő után érezni fogod saját létedet, értékelni azt, érzékelni fogod az apró szépségeket, meglátod a fényt, az élet örömteli rezdüléseit. A léleknek kell a csend. A szándékos magány gyógyít, erősít. Segít önmagad megismerésében, s ezáltal talpra állni lélekben.
Balzsam a szívnek
Zajos, vidám társaságban is érezheti az ember egyedül magát. Titkolhatja, leplezheti, más észre sem veszi. Táncol, cseveg, bólogat, játszik - de attól még, magának sem vallva be - nem érzi jól magát. Hazagondol - egy kuckóra, egy kis csendre, egy halk zenére, egy könyvre, melyet ha így olvashatna, bár egyedül lenne - mennyivel szebbek lehetnének a percek. Az egyedüllét olykor balzsam a szívnek.
Bejegyzések
Nagyon szép gondolatok!
VálaszTörlésKöszönöm.:)
VálaszTörlésa CSend tetszik a legjobban...a szandekos magany jo dolog, szeretem.
VálaszTörléselmelkedhetem, nyugalom van, onvizsgalatot tarthatok...elmelyulhetek az elet dolgaiban.
vagy inkabb azokban az almaimban, amik talan soha nem jonnek letre...de eltetnek, ha gondolok rajuk.
Köszi, Melike!
VálaszTörlésHa regisztrálnál olvasóként, nem csak véletlenül visszapörgetve venném észre a kommentedet.:)
Én nagyon szeretek egyedül lenni. Már kiskoromban is imádtam. Alig létezik, aki ezt megérti...
Nagyon szép gondolatok. :)
VálaszTörlésAmíg otthon laktam, akkor a Dunát használtam, vagy használtuk a barátnőmmel gyógyírnek. Ahogy kicsit jobb lett az idő, már ki is tekertünk oda és csak ültünk a köveken, mögöttünk a fák, előttünk a Duna és beszélgettünk. Megnyugtató volt. De egyedül is kimentem oda, mert ott tudtam rendet tenni a fejemben, vagy csak átgondolni az átgondolni valót. :) Ez a szokásom itt is megmaradt, csak a Dunát cseréltem le másra.
Biztosan én is sokat megtenném, imádnám a köveken ücsörgést... de sajnos, Debrecennek nincs folyója... se hegye... francba.
VálaszTörlésAzért... mégis szeretem.:)