Iskolai vásár; anyám

5-ig tudtam aludni, és bár a szemem sem akart kinyílni, annyira álmos voltam, mégis járni kezdett az agyam és képtelen voltam visszaalvadni. Ez azért hosszabb távon már nagyon idegölő.
Tök felesleges kísérletezések után végül is 7-kor már felkeltem, hiszen 9-re megyek anyámért.
Készülődtem, pakolásztam, rendet raktam, előkészültem.
9-re elkészülvén lementem érte. Öcsém ideadott egy doboz (10 db) japántyúk-tojást, ezeket természetesen anyám japántyúkjai tojták, s megfeleztük.
Valamiért egész délelőtt elég idegesnek éreztem jóanyámat, bár én tényleg igyekeztem mindenben a kedvében járni.
Megbeszéltük, hogy az iskolai vásárban veszek neki egy körömvágó fogót, és hasfogó bugyikat, úgyhogy miután elkészültem, el is siettem. Lefelé menet becsengettem Andihoz, aki ideadtott fél kiló túrót és egy nagy tejfölt -- ugyanis mostanában minden felhasználható dolgot el kell hozni az ottani hűtőből, hogy fel tudjuk főzni, s mivel ma amúgy is túróscsusza-főzési szándékom volt, ez így volt megbeszélve.
Utána mentem a vásárba, szerencsére most nem kellett sorba állni kosárért. Anyámnak is vettem két bugyit (sajnos, abban a méretben nem volt több, pedig ráfért volna), magamnak meg hármat. Kérdezősködtem, és megkaptam a karomvágó fogót is. Ez bizony, szükséges lesz ahhoz, hogy anyám lábkörmeit valahogy, emberfeletti bevetéssel valahogy lerendezzem... De vettem még két csomag szemeteszsákot is. 60 literest itt nagyon jó áron lehet kapni.
Utána átmentem a Sparba, ahol bevásároltam.
Ezalatt egyébként anyám nem volt tök egyedül, Szilvi tudta, hogy elmegyek kis időre és ránézett, beszélgettek közben.
Otthon elpakolásztam, majd túróscsusza-készítéssel töltöttem az időt.

Mamut kívánság szerint vécébe kísérgettem, amúgy olvasott és Duna tv-t nézett.
Délelőtt banán, ebédre túróscsusza, aztán kávé. A teát tukmálnám folyamatosan. Sajnos, elég rosszul iszik (hozzám hasonlóan).
Dani volt anyám házában, etette a macskákat, japán baromfiknak a szokásos adalékokat adta.
Este fél 8-kor anyámat a mobilszatyorral együtt levittem öcsémékhez, ott aludni... sőt, most kivételesen nappal is ott lesz és a következő éjjelen is nyilván.

Este, miután fürdést, mindent lerendeztem, fekvés előtt még bepakoltam a hátizsákba és a kis tescós általvetős minitáskába. Ugyanis hihetetlen, de amikor ez az egész anyámféle dolog beindult, én említettem, hogy holnapra kirándulásom van befizetve Tiszaigarra. Ahogy láttam, s ahogy mondták, semmi akadálya nem volt, hogy elmenjek. Én ezért olyan hálás voltam, hogy azt már nem is mondtam, hogy május 11-re egy zempléni is be van már fizetve... elvégre hol van az még... meg nem akartam pofátlan lenni. Ha a tiszaigari sikerül és kikapcsolhatok egy kicsit, én már nagyon boldog leszek...