Laza vasárnap

Á, egyáltalán nem ideges. Nem is gondol rá!
Annyira fáradékony vagyok egyébként, erre jócskán rátesz néhány lapáttal a hátfájásom... Ilyenkor kihasználandó az idő, mert Bencét is elvitték tegnap délben, tehát Szilvivel mindketten jól kialusszuk magunkat. Én, ha lehetne olyat tenni, mondanám, hogy előre is aludtam, mert holnap tényleg hajnalban kell keljek, hogy fél 9-re kiérjek egyszer a 12-eshez, azzal meg az Újkertbe. Nyilván előre nem lehet aludni, de azért még mindig jobb, mint ha zsinórban nem alussza ki magát az ember, mint évtizedeken keresztül, hogy mint a Messiást, úgy vártuk a péntek estét mindig. Mi nem voltunk azért délig alvók sosem, mint sokan mások, de azért egész más 8-kor kelni, mint 5-kor, na. Főleg, hogy koránfekvő sem voltam soha.

Végül is megsütöttem a kacsaszárnytöveket, volt gulyásleves, nagyon nem kellett magam agyonstrapálni a főzéssel. Sokat olvastam, Szilvi is kihasználta a délután egy részét gépezésre.
Különben meg: á, egyáltalán nem ideges. Nem is gondol rá!