2016. április 21., csütörtök
Tecsózni fotózva
Ma elmásztam a Tecsóba, csirkelábat, levesnek való aprólékot, csirkeszárnyat akartam összevásárolgatni. Csirkeláb és külön csomagolt aprólék sem volt. Így aztán vettem fél kilónyi darált húst és ugyanannyi szárnyat. Vettem egy zöldséges rizs-sült csirkecomb menüt, valamint vacsorára két sajtos rolót.
Kosárba szaladt még egy pici darab sajt, meg egy A5 keret nélküli képtartó.
A lényeg viszont, hogy megnézzem, nincs-e közepes mértékű Félix-akció, mert erről nem szoktunk újságot kapni, csak ha teljes akció van. Mázlim volt, mert egyféle ugyan, de volt zselésben közepes akcióban, azaz 12 tasakos dobozos Félix, 1299-ért. Ez nagyon jó árban van.
Vettem két dobozzal, még ennyi telt, hálisten. Múltkor a Lidlben csak a piros színű zselés dobozos volt akciós, itt meg most a kék. Anyám kosztos macskájának pedig négy 70 Ft-os tálkás Reno nevű sosem hallott kaját vettem, lassan tényleg ott tartunk, hogy a nevenincs, vagy nevevan-ám-gagyi macskakaják drágábbak egy darabra lebontva, mint a prémium Félix, amennyiben akciós. Már lassan ennél a közepes akciónál sincsen olcsóbb gagyi kaja.
A legvégén vettem egy kétgömbös fagyit, és a posta előtti padon belapátoltam.
Ez a nap azért is volt jó, mert számomra kissé hűvös, ám napos, nagyon jó idő volt, és ez alatt a két megállónyi séta alatt is tudtam olyan virágokat fotózni, melyeket eddig az idén még nem.
Hozzátartozik még, hogy amelyik fotóval kezdődik a bejegyzés, s itt is látható egy álló kis kép (persze rákattintva ugyanaz a méret), valamint ide mindjárt beteszem alulra -- no, megjegyzendő, hogy itt tanyáztam el nagyon 2007. december 22-én, egy szombati napon, 11 óra környékén, és tört vállam. Ekkor akartam MINDENT intézni karácsonyra, kajákat, ajándékokat... ui. előző napig dolgoznunk kellett, hiába VOLT szabadság, nem engedtek el...
Innen telefonáltam bal kézzel körbehúzva magamon a kabátot, hogy a jobb zsebből elő tudjam venni a "még szerencse, hogy hozott" mobilt, hogy Daninak tudjak telefonálni.
Aki jött is bicajjal, és nem engedte, hogy hazamenjek vizesruházni... hogy majd csak helyrejön...
Így aztán elgyalogoltunk a Kenézybe, ahol estig a traumatológián töltöttük az időt étlen-szomjan.
És számomra akkor nem volt sem karácsony, semmiféle ünnep, sem Pestre utazás és szilveszter... csak gúzskötés 1 hónapig...
Szóval pont itt estem el, egy pár méterrel odébb a járdán, ahogy visszanéztem a Kreatív boltra... akkor még működött, most már, sajnos, régen nem.:(
De azért szépek fölötte a falon azok a lila futóvirágok...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése