Na, ezt az időt tartom kedvelhetőnek, elviselhetőnek az őszit leszámítva.
Szeretem, hogy még nem kell pucérkodni és lábbarnaságról gondoskodni, de még nem sülünk meg farmerben és kardigánban, nem agonizálunk minden életkedvünket elvesztve, levegőért kapkodva. A nyár nem az én műfajom, soha nem is volt az, legfeljebb iskolás koromban, amikor a nyár maga volt a szabadság, és tök mindegy, hány fok volt -- miénk volt a világ.
Sajnos, biztos nem fog sokáig tartani, ahogy az előrejelzéseket nézegetem. Jön majd a hőguta. De addig örüljünk annak, aminek lehet. A természet évről évre megújuló csodáinak!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése