És még mindig az érkezés napján történt: a kiállítás után fanyűni mentünk a macskásokkal.
A szokottnál kisebb létszámban jöttünk össze mintegy öten, de akik ott voltunk, jól éreztük magunkat, finomakat ettünk.
Sajnos, beszorítottam magam egy legbelső ülőhelyre, így nem tudtam felállni globálfotókat csinálni. Készültek ugyan egyszemélyes fotók, na meg persze a kajákról mindenképpen.
István érdeklődésre bemutatta a többieknek Murcost, ugyanis a délután frissen készült fotókat előrelátóan rátöltötte az olvasójára. Nyilván még mindenféle feldolgozás nélkül -- de így is tetszést aratott a kis teknőcbaba.
Tibbe egész napos kutyakiállításosdi után érkezett naptól megpirult arccal, holtfáradtan, de annál éhesebben; s a Simon makkája-pólóm is tetszésre talált.
Így néz ki a Hátszínszelet Udvarmester módra rizzsel és uborkasalátával. Nagyon finom, és elmondanám, hogy mivel én nem tudtam megenni az adagomat, a felét elcsomagoltattam, és másnap este az volt a vacsorám, tökéletesen jóllaktam vele kétszer.:)) És természetesen míg mások általában simán tudnak desszertet enni, én bezzeg féladag ellenére sosem... pedig olyan guszták, hogy ihaj.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése