Honesty végre normálisat produkált. Úgy örültem neki, hogy csuda.
Mióta Haramiával voltak azok a borzalmas hónapok az állandó fosással, azóta frászom van ettől a témától.
Készülődtem, s mikor rendbe vágtam mindent magam körül, lementem. Először a postán várakoztam, majd befizettem három csekket.
Utána végre eljutottam a 100-as boltba, ahol vettem 2 pár kisebb, fogas csatot, mert néha már idegesít a hajam... Még nem elég ahhoz, hogy bármennyire is begumizzam vagy megkössem, de már lóg mindenfelé. Elöl mindenképpen ki akarom bírni, míg túlnő a szememnél, mert nem akarok frufrut vágni, azzal mindig csak a baj lenne. Még mióta újranőtt a hajam, egyáltalán nem nyúltam hozzá, csak nő... Fürdésnél telerakom a fejem ilyen fogas csatokkal, hogy ne zavarjon mosdásnál, mert már a nyakamon túlér. De lassan meleg lesz, és akkor is zavarni fog, hogy a nyakamba lóg... Nem bánnám már, ha meg tudnám kötni.
Utána elmentem a Sparba, ahol főleg főznivaló húsféléket vásároltam be, persze minden hiányzó egyebet is, addig a határig, hogy férjen a nagy sparos táskámba, és elbírjam a vállamon.
Otthon megettem egy Szilvi által hozott lidles vedres halászlé felét.
Blogpótlással foglalkoztam, valamint Honestyt átfésültem.
Este kenyérrel ettem pár fasírtot, s megnéztem, amiket szoktam.
2019. március 7., csütörtök
2019. március 6., szerda
Mozgalmas
Két géppel kimostam, kiteregettem.
Nagy "örömömre" volt egy ismeretlen számos telefon, amit ha nem is repesve, de felvettem, ám minek. Hallóztam, mint egy hülye, és nem szólt bele senki. Úúúúútálom az ilyet!
Rákerestem a guglén a számra; nagymértékben ugyanezeket tapasztalják, zavaró, időnként veszélyes hívásnak titulálva. Amit leltem még róla, hogy BP bank. Tehát elvileg a tescós kártyámmal is lehetett volna kapcsolatban -- ámde akkor minek szórakozik? Essünk túl rajta. De mondjuk, ennyi negatív vélemény nem véletlen... egy bank elvileg mégiscsak komoly dolog, nem?
István elküldött egy igen jó személyiségtesztet. Jó részletes, árnyalt, sok mindenre kiterjedő, és őszinte válaszoknál meglepően hiteles eredmény hozható ki.
Csengetett a postás, megjött az fht.-m.
Elolvastam Győry Domonkos: Hölgy alulnézetben c. könyvét... hát, mit ne mondjak, nem kellett volna. Borzasztó volt, még szerencse, hogy ingyenesen lehetett letölteni és relatíve rövid. Lélektipró, trágár, abszolút negatív. Egy energiavámpír, ami után fel kell épülni.
Szokásos apró fasírtjaimat, sok paprikával, borssal, fokhagymával csináltam... azért aprók, hogy ropogjon az egész.😊 Mellé tört krumplit, hozzá pedig anyám almabefőttjét ettem.
Este megettem a maradék grízgombóclevest és két málnalekváros palacsintát.
A szokásos tévés dolgaimat megnéztem.
Honestynek ment a hasa már tegnap is, ma is produkált kétszer. Egyáltalán nem evett pedig semmi mást, mint amiket szokott.😟
Nagy "örömömre" volt egy ismeretlen számos telefon, amit ha nem is repesve, de felvettem, ám minek. Hallóztam, mint egy hülye, és nem szólt bele senki. Úúúúútálom az ilyet!
Rákerestem a guglén a számra; nagymértékben ugyanezeket tapasztalják, zavaró, időnként veszélyes hívásnak titulálva. Amit leltem még róla, hogy BP bank. Tehát elvileg a tescós kártyámmal is lehetett volna kapcsolatban -- ámde akkor minek szórakozik? Essünk túl rajta. De mondjuk, ennyi negatív vélemény nem véletlen... egy bank elvileg mégiscsak komoly dolog, nem?
István elküldött egy igen jó személyiségtesztet. Jó részletes, árnyalt, sok mindenre kiterjedő, és őszinte válaszoknál meglepően hiteles eredmény hozható ki.
Csengetett a postás, megjött az fht.-m.
Elolvastam Győry Domonkos: Hölgy alulnézetben c. könyvét... hát, mit ne mondjak, nem kellett volna. Borzasztó volt, még szerencse, hogy ingyenesen lehetett letölteni és relatíve rövid. Lélektipró, trágár, abszolút negatív. Egy energiavámpír, ami után fel kell épülni.
Szokásos apró fasírtjaimat, sok paprikával, borssal, fokhagymával csináltam... azért aprók, hogy ropogjon az egész.😊 Mellé tört krumplit, hozzá pedig anyám almabefőttjét ettem.
Este megettem a maradék grízgombóclevest és két málnalekváros palacsintát.
A szokásos tévés dolgaimat megnéztem.
Honestynek ment a hasa már tegnap is, ma is produkált kétszer. Egyáltalán nem evett pedig semmi mást, mint amiket szokott.😟
2019. március 5., kedd
Ez-az, amaz
Istvánnal végre cseteltünk, már kíváncsi voltam, mi van ezen a héten hát, be tudott-e menni vagy ilyesmi. Néha olyan rendszertelen ebben, hogy ha különösebben semmi értelme, hív állandóan, mikor meg kíváncsi lennék már végre valamire, mikor tudom, hogy kérdésesek dolgok -- akkor meg hallgat napokig.
Most is csak azt mondhatom, hogy hálát adhat a munkahelyéért. Lehet, hogy a saját nagyon rossz tapasztalataim alapján mondom, de közel sem mindenhol ilyen toleránsak a dolgozókkal.
Múlt héten végig úgy lehetett otthon, hogy most beérve aláírhatta magát, mintha bent lett volna. Ez elképesztő számomra, de biztos vagyok benne, hogy akad azért több ilyen emberséges munkahely is, csak nekem nem volt olyan szerencsém soha az életben, hogy akár 5 perc hiányzást is nem kellett volna tízszeresen ledolgoznom, nemhogy még hetes hiányzásokat "se-szabadság-se-táppénz"-zel meg nem történtté tenni. Mikor zohorál, mindig próbálom neki ezeket mondani, hogy szava nem lehet, mert egy csomó helyen ilyen rohadtul nincs. Inkább olyanok ismerősek számomra, szigorúan megtapasztalások alapján, hogy valaki úgy hiányzik betegen, hogy táppénzen van, mégis megkeresik az indokot később, hogy bármi egyéb alapján kirúgják. Ilyen toleráns mismásolásokról csak olvasmányaim alapján, meg ilyen személyes hallomások alapján van tudomásom... És akkor már ne sopánkodjék senki azon, hogy kevés a fizetés meg cipelni kell, mivel nagyon jól tudja, hogy ezek akkor is fennállnak, ha nem kap ingyen heteket csak úgy, hivatalos igazolás nélkül. Örüljön az ember, ha munkahelye van, pláne, ha az humánus és toleráns.
Öcsém telefonált, mégpedig az új vonalason, amelynek még meg sem adtam neki a számát. Szerencsére anyámnál volt előzőleg, így megkapta a számomat.
Volt a közös képviselőnél, mivel számára érthetetlen dolgok merültek fel: többletfizetés. Érdekes módon pont annyi többlet, mint amennyi az én közös költségem... Mivel nekik nagyobb lakásuk van, ezért az ő közös költségük nyilván nagyobb, tehát nem fizet pont annyi többletet, mint amennyi a kétszobások költsége... Kiderült, hogy nekem meg pont annyi hiányom van, holott mindent mindig befizettem... úgyhogy tisztázódott -- na, emiatt is utálom, hogy egy lépcsőházon belül azonos a nevünk! --, visszaírták nekem; nehogy már ki legyek szégyenlistázva, hogy hiányom van... Nem tudom, mit tudnék még tenni ennek érdekében, hogy ezt elkerüljem: minden alkalommal utalásnál odaírom a közleménybe az ajtószámig részletezve még egyszer a paramétereimet, ha a feladónál nem fognák fel. És mégis. No mindegy, szóval ezért telefonált, hogy rendben van ez a dolog (szerencse, hogy én előzőleg nem tudtam róla, halálra idegesített volna a dolog!), nekem nincs semmi teendőm.
Megint sütöttem 4 rántott halrudat, ezt ettem csak úgy magában.
Dani telefonált délután.
Este 8 körül jött anyámtól, aki nekünk is küldött palacsintát. Egyúttal hozta a szennyest és vitte a tisztát.
Ez a palacsinta most nagyon jól jött, és biztos nem csak nekem. Megmálnalekvároztam vagy négyet és be is faltam. De Szilviék is kenekedtek belőle napokig.
Este a szokásosakon kívül még az Alvilág 3. részét is néztem, bár még mindig hezitálok, hogy kell-e ez nekem.
Most is csak azt mondhatom, hogy hálát adhat a munkahelyéért. Lehet, hogy a saját nagyon rossz tapasztalataim alapján mondom, de közel sem mindenhol ilyen toleránsak a dolgozókkal.
Múlt héten végig úgy lehetett otthon, hogy most beérve aláírhatta magát, mintha bent lett volna. Ez elképesztő számomra, de biztos vagyok benne, hogy akad azért több ilyen emberséges munkahely is, csak nekem nem volt olyan szerencsém soha az életben, hogy akár 5 perc hiányzást is nem kellett volna tízszeresen ledolgoznom, nemhogy még hetes hiányzásokat "se-szabadság-se-táppénz"-zel meg nem történtté tenni. Mikor zohorál, mindig próbálom neki ezeket mondani, hogy szava nem lehet, mert egy csomó helyen ilyen rohadtul nincs. Inkább olyanok ismerősek számomra, szigorúan megtapasztalások alapján, hogy valaki úgy hiányzik betegen, hogy táppénzen van, mégis megkeresik az indokot később, hogy bármi egyéb alapján kirúgják. Ilyen toleráns mismásolásokról csak olvasmányaim alapján, meg ilyen személyes hallomások alapján van tudomásom... És akkor már ne sopánkodjék senki azon, hogy kevés a fizetés meg cipelni kell, mivel nagyon jól tudja, hogy ezek akkor is fennállnak, ha nem kap ingyen heteket csak úgy, hivatalos igazolás nélkül. Örüljön az ember, ha munkahelye van, pláne, ha az humánus és toleráns.
Öcsém telefonált, mégpedig az új vonalason, amelynek még meg sem adtam neki a számát. Szerencsére anyámnál volt előzőleg, így megkapta a számomat.
Volt a közös képviselőnél, mivel számára érthetetlen dolgok merültek fel: többletfizetés. Érdekes módon pont annyi többlet, mint amennyi az én közös költségem... Mivel nekik nagyobb lakásuk van, ezért az ő közös költségük nyilván nagyobb, tehát nem fizet pont annyi többletet, mint amennyi a kétszobások költsége... Kiderült, hogy nekem meg pont annyi hiányom van, holott mindent mindig befizettem... úgyhogy tisztázódott -- na, emiatt is utálom, hogy egy lépcsőházon belül azonos a nevünk! --, visszaírták nekem; nehogy már ki legyek szégyenlistázva, hogy hiányom van... Nem tudom, mit tudnék még tenni ennek érdekében, hogy ezt elkerüljem: minden alkalommal utalásnál odaírom a közleménybe az ajtószámig részletezve még egyszer a paramétereimet, ha a feladónál nem fognák fel. És mégis. No mindegy, szóval ezért telefonált, hogy rendben van ez a dolog (szerencse, hogy én előzőleg nem tudtam róla, halálra idegesített volna a dolog!), nekem nincs semmi teendőm.
Megint sütöttem 4 rántott halrudat, ezt ettem csak úgy magában.
Dani telefonált délután.
Este 8 körül jött anyámtól, aki nekünk is küldött palacsintát. Egyúttal hozta a szennyest és vitte a tisztát.
Ez a palacsinta most nagyon jól jött, és biztos nem csak nekem. Megmálnalekvároztam vagy négyet és be is faltam. De Szilviék is kenekedtek belőle napokig.
Este a szokásosakon kívül még az Alvilág 3. részét is néztem, bár még mindig hezitálok, hogy kell-e ez nekem.
2019. március 4., hétfő
Peches nap
A lenti macskák számára előkészítettem némi maradékos egyveleget.
Tervbe vettem, miket akarok megcsinálni és hova kell mennem.
Mikor elkészültem, lementem, levittem a macskáknak a kis doboznyi kaját. Utána el is indultam a Coop felé... már félúton jártam, mikor szerencsére szemembe ötlött, hogy tiszta fehér folt helyenként a kabátom... nosza, usgyi hazafelé. Ez azért oly ciki.
Az a baj, hogy elég rossz a szemem, plusz ráadásul nincs szemüvegem, s fent a gyér megvilágításban, mikor öltözöm, nem szúrnak szemet olyan dolgok, amik lent esetleg, napfényben igen.
A télikabátomat nemrég mostam ki, azóta még csak száradt a vállfán. Egyébként vízhatlan, vízlepergető fekete anyag. Mindenesetre, amit láttam, azok alapján úgy döntöttem, hogy mivel pláne nem tudom, mi van hátul, így tilos emberek közé menni. Szerencsére nem sok emberrel találkoztam ezen rövid út és időn belül, míg visszarohantam a házba -- mondjuk, rohadtul nem hiányzott.
Otthon a legvilágosabb helyiségben, a konyhában az asztalra pakoltam ki a kabátot, és láttam, hogy apró foltokban fehér helyenként az anyag... ám lejön, vizes ruhával.
Fogalmam sincs, mi lehet ez. Folyékony mosószert használok, mi lehetett, ami mosás után ezt csinálta a kabáttal? Na mindegy, fő, hogy leszedhessem és átnézve az egészet, mindenhonnan eltüntessem ezt az egészet. Ellenőriztem azt is, hogy megszáradás után nem jön-e újra elő, mert ilyen is van.
Ezek után eltelt fél óra, újra elindultam. Reménykedve, hogy nem maradt gyönyörködnivaló a kabátomon.
Be akartam menni csatot venni a 100-as boltba, de pont befelé ment valaki, akivel most nem igazán akartam volna találkozni és órákat társalogni, valahogy az előzmények után nem fűlt beszélgetéshez a fogam. Úgyhogy a csat is kimaradt.
Mentem tovább a Sparba. Buzgón pakoltam befelé sorban mindazokat, amiket kigondoltam, hogy mi minden is kell odahaza. Félútnál sem tartottam, mikor egyszer valamit betennék a kosaramba, hát, erre buzgón evickél kifelé az addigi áruk tetejére egy, olyan jó centis bogár. Nyilván valamivel beraktam a kosaramba előzőleg...😨
Lesz még valami???
Mivel kész csoda, hogy nem kezdtem el, lehajítva a kosaram, sikítva ugrándozni, szerencsére konstatáltam, hogy van működő önuralmam... Leraktam a földre a kosarat, s a valamit, aminek a hegyében mászkált a bogár, alul megfogtam és lélegzet-visszafojtva kisöpörtem az élőlényt a padlóra... Aztán... majd lesz vele valami.
De mostanra tényleg elég volt.
Hazavonszolódtam, otthon megsütöttem négy kisméretű rántott halrudat, magában megettem és túltárgyaltam az eddigi evészetet.
Megérkezett az utalást igazoló mél a tiszaigari kirándulással kapcsolatban. Ez tehát el van döntve.
Este megcsináltam egy zacskós grízgombóclevest, felét megettem.
Megnéztem a Drága örököst és a BK-t. Netezés, csetelés, játék, olvasás.
Tervbe vettem, miket akarok megcsinálni és hova kell mennem.
Mikor elkészültem, lementem, levittem a macskáknak a kis doboznyi kaját. Utána el is indultam a Coop felé... már félúton jártam, mikor szerencsére szemembe ötlött, hogy tiszta fehér folt helyenként a kabátom... nosza, usgyi hazafelé. Ez azért oly ciki.
Az a baj, hogy elég rossz a szemem, plusz ráadásul nincs szemüvegem, s fent a gyér megvilágításban, mikor öltözöm, nem szúrnak szemet olyan dolgok, amik lent esetleg, napfényben igen.
A télikabátomat nemrég mostam ki, azóta még csak száradt a vállfán. Egyébként vízhatlan, vízlepergető fekete anyag. Mindenesetre, amit láttam, azok alapján úgy döntöttem, hogy mivel pláne nem tudom, mi van hátul, így tilos emberek közé menni. Szerencsére nem sok emberrel találkoztam ezen rövid út és időn belül, míg visszarohantam a házba -- mondjuk, rohadtul nem hiányzott.
Otthon a legvilágosabb helyiségben, a konyhában az asztalra pakoltam ki a kabátot, és láttam, hogy apró foltokban fehér helyenként az anyag... ám lejön, vizes ruhával.
Fogalmam sincs, mi lehet ez. Folyékony mosószert használok, mi lehetett, ami mosás után ezt csinálta a kabáttal? Na mindegy, fő, hogy leszedhessem és átnézve az egészet, mindenhonnan eltüntessem ezt az egészet. Ellenőriztem azt is, hogy megszáradás után nem jön-e újra elő, mert ilyen is van.
Ezek után eltelt fél óra, újra elindultam. Reménykedve, hogy nem maradt gyönyörködnivaló a kabátomon.
Be akartam menni csatot venni a 100-as boltba, de pont befelé ment valaki, akivel most nem igazán akartam volna találkozni és órákat társalogni, valahogy az előzmények után nem fűlt beszélgetéshez a fogam. Úgyhogy a csat is kimaradt.
Mentem tovább a Sparba. Buzgón pakoltam befelé sorban mindazokat, amiket kigondoltam, hogy mi minden is kell odahaza. Félútnál sem tartottam, mikor egyszer valamit betennék a kosaramba, hát, erre buzgón evickél kifelé az addigi áruk tetejére egy, olyan jó centis bogár. Nyilván valamivel beraktam a kosaramba előzőleg...😨
Lesz még valami???
Mivel kész csoda, hogy nem kezdtem el, lehajítva a kosaram, sikítva ugrándozni, szerencsére konstatáltam, hogy van működő önuralmam... Leraktam a földre a kosarat, s a valamit, aminek a hegyében mászkált a bogár, alul megfogtam és lélegzet-visszafojtva kisöpörtem az élőlényt a padlóra... Aztán... majd lesz vele valami.
De mostanra tényleg elég volt.
Hazavonszolódtam, otthon megsütöttem négy kisméretű rántott halrudat, magában megettem és túltárgyaltam az eddigi evészetet.
Megérkezett az utalást igazoló mél a tiszaigari kirándulással kapcsolatban. Ez tehát el van döntve.
Este megcsináltam egy zacskós grízgombóclevest, felét megettem.
Megnéztem a Drága örököst és a BK-t. Netezés, csetelés, játék, olvasás.
2019. március 3., vasárnap
Csendes és pihenős
Igen csendes vasárnap volt.
Délelőtt hajat mostam, beszedtem a megszáradt ruhákat, behajtogattam.
Volt tegnapi, tegnapelőtti kaja, úgyhogy külön nem főztem.
Mirelit halászlét kívántam meg, úgyhogy egy ilyen dobozt melegítettem fel, és meg is ettem.
Délután édességet kívántam, de nem volt itthon se süti, se csoki... úgyhogy vajasmézes kenyeret toltam be, ezzel az édességigényem kipipálva.😋
Délutántól estig megnéztem az egész heti Elifet, azaz 5 részt.
Este hozták Bencét.
Megettem egy szelet rántott húst kenyérrel.
Neteztem, olvastam, játszottam.
Délelőtt hajat mostam, beszedtem a megszáradt ruhákat, behajtogattam.
Volt tegnapi, tegnapelőtti kaja, úgyhogy külön nem főztem.
Mirelit halászlét kívántam meg, úgyhogy egy ilyen dobozt melegítettem fel, és meg is ettem.
Délután édességet kívántam, de nem volt itthon se süti, se csoki... úgyhogy vajasmézes kenyeret toltam be, ezzel az édességigényem kipipálva.😋
Délutántól estig megnéztem az egész heti Elifet, azaz 5 részt.
Este hozták Bencét.
Megettem egy szelet rántott húst kenyérrel.
Neteztem, olvastam, játszottam.
2019. március 2., szombat
Kellemes szombat
Idegölő, hogy a kártyás mobilomon bőven elegendő pénz lenne még hónapokra is, de jön az sms, hogy lejár x napon belül. Erre töltenem kell. Legegyszerűbben e-bankon tölthetem, ott meg a legkisebb összeg 3000... Mivel nem ezt a mobilt használom leginkább beszélgetésre, ezért néha túlteng rajta az összeg.
Mindenesetre ha már e-bank, akkor utaltam a közös költséget, valamint anyám is kért mobilfeltöltést, úgyhogy feltöltöttem mindkettőnk mobilját.
Viszont ha már bővelkedem, akkor küldtem 8 db 250 Ft-os támogató sms-t a debreceni állatmenhelynek -- nem győztem utána törölgetni, mert nyilván gépi sms-ként 8 köszönő üzenet érkezett...
Bencét fél 2-kor elvitték.
Rántott sertéscombot készítettem kukoricás rizzsel.
Kiolvastam R. Kelényi Angelika: Negyven felé pártában c. jó, olvasmányos könyvét.
Este megnéztem A múlt árnyékában c. szlovák sorozatomból az utolsó 7 részt! Tehát a 160 részes sorozat kipipálva. Rendkívül tetszett egyébként végig, az a fajta sorozat, ami pörög, eseménydús pont annyira, amennyire kell; nincs túlbeszélve, nem húzzák-vonják -- lehetne akár a végtelenségig nézni.😊 Teljesen természetes, mégis különleges; gyönyörű tájak, lovak -- és mindemellett végig izgalmas, titokzatos. Szóval szerettem.
Mindenesetre ha már e-bank, akkor utaltam a közös költséget, valamint anyám is kért mobilfeltöltést, úgyhogy feltöltöttem mindkettőnk mobilját.
Viszont ha már bővelkedem, akkor küldtem 8 db 250 Ft-os támogató sms-t a debreceni állatmenhelynek -- nem győztem utána törölgetni, mert nyilván gépi sms-ként 8 köszönő üzenet érkezett...
Bencét fél 2-kor elvitték.
Rántott sertéscombot készítettem kukoricás rizzsel.
Kiolvastam R. Kelényi Angelika: Negyven felé pártában c. jó, olvasmányos könyvét.
Este megnéztem A múlt árnyékában c. szlovák sorozatomból az utolsó 7 részt! Tehát a 160 részes sorozat kipipálva. Rendkívül tetszett egyébként végig, az a fajta sorozat, ami pörög, eseménydús pont annyira, amennyire kell; nincs túlbeszélve, nem húzzák-vonják -- lehetne akár a végtelenségig nézni.😊 Teljesen természetes, mégis különleges; gyönyörű tájak, lovak -- és mindemellett végig izgalmas, titokzatos. Szóval szerettem.
2019. március 1., péntek
Egyszerű hókezdő
Kimostam egy géppel, most kivételesen a magam cuccait. Mivel a mosógép szépen kijött az ajtóig, megragadtam az alkalmat, és mögötte kitakarítottam. Mert amúgy rohadt nehéz kimozdítani nekem, most csak a visszaigazítással bajlódtam.
Gondoltam, csinálok paprikás krumplit, erre kiderült, hogy mintegy kettő darab krumpli van itthon. No, sebaj, amúgy is szántam hozzá nokedlit, így legfeljebb többet szaggatok hozzá. Nem is volt vele semmi gond... És bár én szokás szerint csak egyszer ettem belőle, Szilvi még három alkalommal is nyomta befelé...😋
Csengetett a postás: Szilvinek jött ajánlott levél.
Banki sms: Istvántól érkezett utalás.💚
Este egy pirítóst készítettem libazsírral, foghagymával.
Megnéztem a szokásosakat, plusz a sorozatomból 3 részt.
Gondoltam, csinálok paprikás krumplit, erre kiderült, hogy mintegy kettő darab krumpli van itthon. No, sebaj, amúgy is szántam hozzá nokedlit, így legfeljebb többet szaggatok hozzá. Nem is volt vele semmi gond... És bár én szokás szerint csak egyszer ettem belőle, Szilvi még három alkalommal is nyomta befelé...😋
Csengetett a postás: Szilvinek jött ajánlott levél.
Banki sms: Istvántól érkezett utalás.💚
Este egy pirítóst készítettem libazsírral, foghagymával.
Megnéztem a szokásosakat, plusz a sorozatomból 3 részt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

