2016. február 7., vasárnap

Vasárnapi dolgok


Ma Balázs-áldás volt azok számára, akik 3-án nem tudtak a Balázs-napi misén ott lenni.
Ezt, ha lehet, véletlenül sem hagynám ki. Annyi bajom van, hogy ártani biztos nem árt egy Balázs-áldás!
"Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen."
(A képek a netről valók.)



*

Este Dani jött el, miután délután anyámnál volt. Berakta a nemrég vett, hozatott fát a kamrába, és segített ezt-azt. Közben anyám főzött, megetette, és küldött vele nekünk is kaját: savanyúkrumpli-főzeléket és sült csirkét hozzá. Dani elhozta ezeket, plusz majdnem 3 heti szennyest. Azt hiszem, menni fog vagy 3-szor a mosógép...
Én kezdtem el már aggódni, hogy mi van vele, már jópár napja nem láttam sehol jelét, és mint minden anya, eleinte még semmi, aztán egyre jobban belelovalom magam a legrosszabb gondolatokba: biztos magas lázas, nincs, aki ránézzen... vagy valami baj érte... Jaj. Nem szeretem, ha több napig semmit nem hallok felőle.
Mindig is hagytam élni, főleg felnőtt korában már, külön lakik, dolgozik stb., de azért... mégiscsak anyának a kisfia.

2016. február 6., szombat

Dana könyve és... átok lakókról

Ma is érdemes volt felkelni, miután most én is jól kialvadtam magamat.
Ha péntek este elviszik Bencust, akkor szombaton sokáig alszunk Szilvivel.
Hála a jó Istennek, nem fúrtak, nem kopácsoltak, sőt! Nem vették a tuctucos-partizenés suhancok millió decibelre az erősítést, hogy rengjen még az ablak is, betörésétől félve, illetve, hogy csörömpöljenek a tányérok-poharak a konyhaszekrényben... (majd csak délután!). Lehetett dögleni.

Ilyenkor van a sedronos nap, amit heti 1 gyógyszer lévén szombati napra állítottam be. Éhgyomor, előtte-utána se kaja, se víz, semmi, és utána nem szabad lefeküdni pár óráig -- na nem mintha én felkelés után le szoktam volna dőlni egész nap is bármikor, pláne szombaton még tv-t sem nézek --, de arra is figyelemmel kell legyek, hogy ne is nagyon hajolgassak fejjel lefelé, ilyen pl. a kádsúrolás, hajmosás, macskatálakért való le-fel hajlongás, almozások stb. Ezeket pár óráig hanyagolni kell, tehát úgy szoktam, hogy mindent gyorsan megcsinálok előtte. Sedron, utána kussolás van ülve vagy menve, állva.
Ja, és még csak sima ásványvízzel sem lehet bevenni, csakis sima csapvízzel! Mondjuk, ez pont az, aminek nem örülök, mert a mi csapvizünk egy csapás. Ezért ha lehet, pénteken eszembe kell jusson egy 3 decinyi (annyi a minimum!) csapvíz hűtőbe rakása, mert másképp nem tudom meginni!

Lényeg, hogy Danával levelezni szoktam, akivel egy időben kezdtük kb. a verseink publikálását, anno tagja volt a Gyöngyszemeknek, később a fotóstopikomnak is. Meg hát most is benne vagyunk pár közös csoportban. Ő írta, hogy megjelent a 3. verseskötete, és ha szeretném, szóljak nyugodtan, mert nagyon szívesen ad ajándékba. Hát hogyne szeretném!
Csak nem nagyon tudtunk időt egyeztetni, így aztán megadtam neki a kapukódomat, hogy be tudja magát engedni a postaládámhoz, ha majd ráér. Itt lakott legalábbis nemrég a Tócósban... azóta rájöttem, hogy lehet, már nem is itt lakik, mégis magától ajánlotta, hogy elhozza nekem, de millió dolga van neki is, úgyhogy ő sem nagyon ért rá találkozásra.
Délután lementem a postaládához, és hát mit ad isten, tényleg benne van!













Mivel kemény fedelű a könyv és nem a legvékonyabb, ezért sajnos, nem tudta bedobni; tehát isteni szerencse, hogy a ház garázda szemétláda "suhancai" nem fordultak meg ott azóta, mert különben bottal üthetném a nyomát. Na nem mintha feltételezném, hogy érdekelné őket bármiféle könyv is akár, pláne nem verses; csupán brahiból! Múltkor gyakorlatilag Szilviék szeme láttára téptek le egy postaládaajtót!! A mienk "csak" be van horpasztva és rendszeresen le van róla tépkedve a címke, és rettegünk, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a mienknek is a letépése... netán felgyújtása... Mert olyan is volt ám itt! Mint a faliújságé, mely évtizedekig azért nem lehetett, mert ezek a trágyadombok felgyújtották... Vagy mikor többször szemünk láttára köpték le sűrű slájmmal a lift oldalát, kilépve belőle, gúnyosan "átadva" a helyet, olyan nézéssel, hogy "na mi van, verjem be a pofádat?!" Plexis hirdető, reklámfelület nem lehet, mert ezek azonnal betörik, szétverik. Mióta digitális vezérlésű a liftünk, azóta a kijelzőre szerelt plexit is már n+1-ére kell újraszerelni, mert ezek azt is betörik! Mindegy, csak törhessenek-zúzhassanak -- de a közös költség többszáz ezer Ft hiányra rúg részükről. Egyik nagy vágyunk, hogy költözzenek már el innen a jó büdös francba!!
Nem értem egyébként: más lépcsőházakban, házakban nincsenek garázdák? Más házak miért őrzik meg úgy-ahogy tisztaságukat, védettségüket, miért működnek a liftek, miért nincsen minden összefirkálva? Meg tutira ők azok is, akik totál erősítőn hallgatják a... khm, zenének nevezett akármit is, amitől csörömpölnek a poharak!
És sehol egy férfi a házban, aki merne szólni! Vagy ha régebben netán igen, hatástalan.
A saját apjukat megverik... Hogy merne egy idegen NŐ szólni??
Pedig már húszon is jóval felül vannak, tehát nem igazán suhancok; de tutira valami agyi károsodottak lehetnek, ikrek egyébként, és nem akkor a legbátrabbak, ha csak ketten vannak, hanem ha az állandóan csődülő haverjaikkal isznak és bagóznak a lépcsőházban. Emlékszem, már 8-9 évesen bagóztak, s a lépcsőfeljáró mögül leskelődtek felváltva, akkor úgy látszik, még adtak a látszatra, és aszerint "betartották" a szülői tiltást.
Egyébként meg emlékszem arra, hogy '96-ban, mikor visszaköltöztem az albérletek után ide, kb. óvodások lehettek. Mi kedvesen, mosolyogva köszöntünk nekik előre, naná, hogy nem köszöntek, de nem is ez volt a szembeszökő, ez igen gyakori. Hanem mai napig előttem van az a kifejezetten gyűlölködő, ijesztő, sunyi, méla undorral teli pillantásuk. Mindkettőnek. Hogy tud egy óvodáskorú gyerek már eleve olyan gonoszul nézni, olyan... alapból rosszindulatú lenni?
A szülőket nem látom, talán néha az apjukat. Az anyjuk egyszerű, jelentéktelen, csendes nő, ahányszor láttam, szinte belebújt a földbe, elveszve a gondokba, bánatba... Az apjuk hangosabb, társaságibb volt... egy darabig. Aztán már ő is kikészült. Beleőszült a kölykeikbe és néha italszagú. Mi tagadás, nem csodálom. Én felakasztottam volna magam ilyen kölykök mellett. És ahogy látom, a kölykök mindent megkapnak, nem dolgoznak életerős 90 kilójuk ellenére sem, de a közös költséget nem tudják a szülők fizetni! Naná, fő a legújabb okostelefon, meg mindkettőjüknek a legjobb bicikli!... Állítólag addig volt nyugalomban a ház, míg legalább 1 évig javítóintézetben is voltak garázdaságért... ezt az akkori lépcsőházi takarítótól tudom. Addig működött a lift, nem volt betörve, széttörve, összeganézva semmi.

Dana könyve egyébként gyönyörű! Tökéletes kis ékszer, sok értékes verssel, saját maga készítette grafikákkal díszítve, kemény fedelű... Baráti, csodálatos előszóval, haiku utószóval, szépen szerkesztve, tartalomjegyzékkel. Le a kalappal.
Dana fejlődése 10 év alatt fantasztikus. Szemem láttára jött fel lelkes amatőrből valóban az egyik legjobb kortárs költővé.
Nagyon hálás vagyok érte, mint ajándékért; s nem beszélve a csodálatos, megható dedikálásért.
Nagyon-nagyon köszönöm!:))

2016. február 5., péntek

Honesty modellkedése


Honesty játszott kitűnő modellt fotózkodáshoz.
Vele semmi erőfeszítés nem szükséges ehhez -- született fotóalany.
Csak azt sajnálom, hogy a hétvégi macskafésülésnek a képeken nyoma sincs, Honestynek szokása, hogy közvetlenül az alapos fésülködés után minimum 1 óra hosszat mosdatja magát, s ezzel gyakorlatilag eltüntet minden simaságot a bundájáról, jó kócos lesz... Most is ez történt... és annyi eszem sem volt, hogy előtte kicsit átfésüljem; naná, meg akkor lejött volna a "pódiumról", ha elkezdem macerálni...






2016. február 4., csütörtök

Noés ajándék naptár

Meglepi ért: kora du-i postásidőben postáscsöngetés.
Természetesen nyitom.
Csupán rendességből felhozott egy A4 méretű buborékos borítékot, mert sokaktól eltérően nem hajtotta össze és gyömszölte a postaládába, hanem hajlandó volt felhozni -- ilyen a jelenlegi "leveles" postásunk, hál' istennek.
Már majdnem elfelejtettem ezt a dolgot, ui. arról van szó, hogy kaptam a Noétól e-mailt egy ideje, mely arról szólt, hogy a Támogatói klub tagjainak, amennyiben óhajtják, asztali naptárt ajándékoznának, csak írjuk meg a címünket.
Én erre válaszoltam, hogy igen, örömmel elfogadom, megírtam a címem.
Ugyanis már nem is tudom pontosan, de vagy 6-7 éve benne vagyok a Támogatói klubjukban. Előzőleg is támogattam már őket, de mint e klubba hivatalos tagként belépve, még vígan dolgoztam, mikor már havi 2000 Ft-tal benne voltam. Emellett csináltam évekig a virtuális örökbefogadást, amit jórészt a kirúgásom óta sajnos, megszüntettem 1-2 kivétellel, amit István intézett a nevemben -- de ezt a bankos megbízást úgy hagytam. Mondván, hogy nem a 2000 Ft-on múlik, hogy mennyire leszek hajléktalan vagy adós... de tényleg nem. Ha nem kapnék segítséget én sem, nyilván nem tudnék miből támogatni, de úgy érzem, megtanultam annyira takarékoskodni, hogy ameddig létezik, aki tud segíteni kissé engem is; a csekkeken, gyógyszereken kívül és a macskák etetésén kívül (mondjuk, maga ez is rengeteg és kétszer ennyi fht.-ból sem jönne ki!) alig áldozok valamire, mindenből a legolcsóbbat, luxuscikket egyáltalán, ruhát is inkább ismerősök selejtezése által kapok vagy iskolai vásáron tudok nagyon szükséges dolgokat beszerezni, a "kötelező" ajándékozások is le vannak csökkentve még nem szégyellendő, ám sokkal kisebb összegre, mint azelőtt... vagy pedig fokozatosan és előre, apránként szerzem be őket. Tehát az a támogatói kiadásom szerintem bőven benne van.
És legalább az én lelkiismeretem is nyugodt: amennyit megtehetek, most is megteszem...
Szóval elfogadtam az ajándék naptárat.
Örültem neki.:) Már csak maga a buborékos boríték...!! :DD

2016. február 3., szerda

Újabb 30 rigmus megadott 4 szóval -- 14.

401. Új szavak: firhang, stelázsi, fuszekli, sparhelt

        Elhúzom a firhangot, hogy felöltözhessem,
        mielőtt szétfagyok, a fuszeklit felveszem.
        Begyújtok a sparheltbe, hogy legyen némi meleg,
        vízmelegítésre a stelázsiról fazekakat veszek.

402. Új szavak: közös, tehet, erre, lehet

        Attól, hogy már nem vagyunk társak,
        közös munkánk nekünk még lehet,
        ha kettőnkre van szükség, a meló mehet,
        erre nincs mit mondani, s erről nem tehetek.

403. Új szavak: szokványos, időzít, gázszámla, méreg

        Nálunk nincs gázszámla, távfűtés van, mérhetőre szerelve.
        De elhiszem, hogy mérges lesz az ember, ha időzítve
        tervezett összeggel vár számlát, s az nem a szokványos,
        miközben vagyont fizet, mégis folyton fázik, ami botrányos.

404. Új szavak: feszül, zseb, stílus, színes

        Feszül a zsebem a sok aprótól,
        ha lehajlok, olykor körém hull az áldás,
        mindez valóban stílusos módszer
        arra, hogy szemem előtt a világ
        legyen szép színes, karikás.

405. Új szavak: krokodilcsipesz, fogó, szárad, karom

        Teregetnék gyorsan, hadd száradjon,
        rengeteg a ruha, már fárad a karom.
        Elfogyott, sajnos, a ruhacsíptető,
        már a krokodilcsipesz is megteszi, nyerő.
        Most mit kezdjek e szóval, hogy fogó?
        Nem látok messze, sok a ruha, a lógó.

406. Új szavak: párbaj, kihív, gond, élet

        Régen minden apróságért
        párbajra hívták ki egymást,
        most ezerszer nagyobbakért
        sem csinálunk problémát.
        Az életben bizony, mindig
        jönnek kisebb-nagyobb gondok,
        jól kinéznénk, ha mindenért
        mindenkivel csakis párbajozok.

407. Új szavak: billen, libben, talán, csalán

        Hogyha a jeges útra kilibbenek,
        egyensúlyomból biztos kibillenek.
        De azt mondják, hasznos dolog a csalán,
        teát főzök belőle, reumatikus betegségekre
        is jó, ettől, ha elesnék, helyrejövök talán.

408. Új szavak: sorok, kérdőjel, nyomtatás, másol

        Van nekem egy űrlapom,
        alig látszanak a sorok.
        Ez itt például kérdőjel,
        vagy más? - nem látok...
        Félek, ha csak lemásolom,
        ugyanilyen gyér lesz,
        nyomtatni meg csak fájlból tudom,
        ha a pendrájvom meglesz.

409. Új szavak: palást, érdekes, akár, szobor

        Palástot terítettek egy szoborra,
        holnap lesz a leleplezés,
        reméljük, érdekes lesz majd számunkra,
        akárki faragta - meglepetés.

410. Új szavak: rajz, kréta, színes, tér

        Szeretek rajzolni gyerekkorom óta,
        mindegy, hogy akvarell, kréta vagy ceruza.
        Nem számít az sem, hogy színes-e vagy sem,
        de minden szép érdekel festés- és rajztéren.

411. Új szavak: elfelejt, szórakozott, netán, szerény

        Van úgy, hogy meglehetős szórakozott az ember,
        elfelejt ezt-azt, netán hülyeséget csinál.
        Ha szerény az illető, még szégyelli is baját,
        de ha beképzelt, még ő érzi magas lovon magát.

412. Új szavak: kristály, szelektál, komatál, talál

        Népi hagyomány a komatál vitele,
        ifjú anyukákat találnak meg vele.
        Ez a tál éppen nem feltétlen kristály,
        az ember szelektál, de az étel a lényeg,
        a célnak ugyanúgy megfelel a cseréptál.

413. Új szavak: berendezés, mézes, zsémbes, szinte

        Mézes krémest sütnék, az eredmény kétes,
        szinte természetes, hogy ezért vagyok zsémbes.
        Krémes mézben úszik már a berendezés,
        minek is kezdtem el, tudományom kevés.

414. Új szavak: forgó, sampon, gombaleves, mignon

        A mikróban forgótálon
        melegszik a gombaleves,
        hajamról a sampont mosom,
        korgó gyomor igen éhes.
        Leves után én már csak kis
        finom édességre vágyom,
        hála isten, hogy a boltból
        velem jött egy puncsos mignon.

415. Új szavak: jeges, fantázia, művészet, készít

        Jeges művészet a jégszobrászat,
        le a kalappal készítőik előtt,
        fantázia, tervezés, gyorsaság
        játszik szerepet mindenekelőtt.
        Ráadásul munkájuk gyümölcse
        egyáltalán nem tűnik tartósnak,
        ha a hőmérséklet enyhül, a mű
        odavan, eltűnik - és vége a dalnak.

416. Új szavak: gyöngy, kocsma, hab, dínomdánom

        Kocsmában zajlik a nagy dínomdánom,
        várom, hogy a hab sörömön apadjon.
        Gyöngyözik a pezsgő, megy a hejehuja,
        csárdást húznak, ropja apraja-nagyja.

417. Új szavak: toll, kamu, rozoga, boróka

        Túlzásba ment az a borókapálinka,
        ezért lett Jóska oly labilis, rozoga.
        Kamu az csak, hogy nem fog többet inni,
        még a tollat is úgy fogja, mint ki nem tud írni.

418. Új szavak: valami, néhány, morcos, locsoló

        Gyerekkoromban húsvétkor
        nem volt valami jókedvem,
        mindig jött néhány locsoló,
        akit nem kedveltem.
        Volt, akiben már eleve
        nem volt agysejt egy sem,
        kitenni is alig bírtuk,
        elég morcos lettem.

419. Új szavak: dőzsöl, hiánycikk, perfekt, szemüveg

        Nekem egy szemüveg többszörös aranyár,
        nem tudok "dőzsölni" ennyire, de kár.
        Hiánycikk tehát nálam, hogy jól lássak,
        perfekt látás nélkül elvagyok az utcán.
        Felismerek sokakat árnyékok alapján,
        és sokat elárulnak a körvonalak, így hát
        amióta a régit kinőttem, új nincsen,
        itthon a gép mellett meg megszoktam már.

420. Új szavak: dobol, ruhakapocs, locspocs, indul

        Dobol az eső, veri az ablakot,
        boldog vagyok, hogy most indulhatok...
        Sapka, sál, kesztyű, még egy ruhakapocs,
        intsünk hát búcsút, vár kint a locspocs.

421. Új szavak: konkrét, korrekt, komplett, koncert

        Kérdezted, hova készülődöm.
        No, én marhára korrekt leszek,
        s konkrétan elmesélem neked,
        öltözésem azért ily komplett,
        mert komolyzenei koncertre megyek.

422. Új szavak: egész, strapa, beszéd, törpe

        Álmomban azzal strapáltam magam,
        hogy megértsem beszédét egy törpének.
        Reggelre egészen belefáradtam,
        még örültem is az óracsörgésnek.

423. Új szavak: híd, kastély, romantikus, kaptató

        Hosszas kaptató vezet hegyre fel
        az ódon, romantikus kastélyhoz,
        a hegy lábánál patak csörgedez,
        célszerű eljutni előbb a hídhoz.

424. Új szavak: csekély, merész, szembe, folyik

        Nem voltam soha valami bátor,
        merészségem igen csekély,
        de kibírom, ha folyik rajtam az eső,
        vagy ha épp szembe fúj a szél.

425. Új szavak: lufi, pók, irgalom, fél

        Nincs éppen pókfóbiám, de nem alszom nyugodtan,
        félek, ha egy pókot mászkálni látok a sarokban.
        Egyszer álmomban pont a képemre ereszkedett,
        "Irgalom!" - nyekegtem, majdhogy a fene meg nem evett.
        Lufi lett az arcomból ott, ahol megcsípett...

426. Új szavak: krumpli, sok, féleség, tud

        A pityóka Erdélyben krumpliféleség,
        illetve krumpli - tudjuk, alapeleség.
        Van, aki köretnek mást sose használ,
        sok egyéb van még, de marad a krumplinál.

427. Új szavak: kút, vályog, volna, tavaly

        Régi házunk félig vályogból épült,
        s ásott kutunk volt gyerekkoromban,
        gerendás volt a mennyezet a házban,
        tavaly még láttam ilyet egy tájházban.
        Nem volt hűtő, sem telefon és más sem,
        de mit ér a fejlődés, ha megértés nincsen...
        Ha még most is ásott kút volna,
        hűtő helyett elég jól szolgálna.
        Leengedtük kötélen a tejet, a húslevest,
        soha senki hűtő híján sem betegedett meg...

428. Új szavak: háló, vándor, lépés, kör

        Tóparton bandukol egy halász, ki vándor,
        lassú lépésekkel köröz a tó mentén,
        éhes biztos, halat fogna szegény,
        hálóját kiveti, mert korog a gyomor.

429. Új szavak: koncert, szavalat, hangjegy, halkan

        Kiállításokon bevezetésként
        van egy kis koncert vagy szavalat,
        a kottán a hangjegyek szelíd-halkan
        testet öltve szálltak, mint a fuvallat.

430. Új szavak: tégla, ragad, kulcs, piszkavas

        Elnyűtt, ócska viskóhoz értünk,
        küszöbtől nem messze egy békebeli tégla,
        alatta a kulcs, mely ragad a kosztól,
        miután egy piszkavassal felemeltük róla.

2016. február 2., kedd

Az ócóba mentünk -- orvosnál

Mivel 3 napra akciós lett az aldis alom, ezért Szilvivel újra körutat szerveztünk a lakótelep déli végéhez; mert ha már lúd, legyen kövér: két 10 kg-osra fájt a fogunk. Hab a tortán, hogy ezzel egyidőben a Topix nevű tálkás, amit főleg Haramia imád, is le lett akciózva, 89 helyett 69-re. Így hát kellettünk ketten mindehhez.
Nem beszélve az esetleges egyéb szükségletekről is, amiket felfedezünk, hogy kell és marhára megéri.
Mert ugye, a reklámban még a csecsemőnek is nem a nagymama az első szava, az illetékes nagy bosszúságára, hanem az, hogy "az ajdi ócó".:)
Időjárással szerencsénk volt, nem esett, és akkora árvíz sem volt, mint akárcsak tegnap is... és szélfújást is csak odafelé érzékeltünk, de bírható volt.
Szilvinek a hátizsákjába, nekem a banyataligába kerültek az almok, s a taligába még legalább 3 kg-nyi egyéb cucc belefért (többek között az összes tálkás is); de ezeken kívül még mindketten vittünk 1-1 tele szatyrot hazafelé.
Jó kis séta volt...
Elpakolás után rövidesen jött a postás is -- egy kicsit féltem, hogy elmulasztjuk --, mert hozta a fht.-mat (azt szoktam mondani, hogy a gyesemet...).
Ezentúl még István is utalt támogatást -- úgyhogy minden tekintetben értelmes nap volt.:)

Azt, hogy mennem kell háziorvoshoz, már előző héten kitaláltam, ui. elfogyott egyfajta gyógyszer, a Betaloc. Ha csak egy is elfogy, akkor muszáj menni. Ráadásul időpontot kaptam a Reumára 11-ére, és azt mondták, beutaló is kell. Ezt mondjuk, nem értem, mert 5. éve járok 3 havi rendszerességgel oda, plusz ha egyéb vizsgálatok vannak, még sűrűbben -- és soha nem kellett beutaló, csak a legelső előtt.
Mivel viszont most, az elmúlt 1 évben volt legelőször, egy új doki kapcsán olyan, hogy háziorvosnak szóló gyógyszeríratási utasítást írt fel, nem kellett mennem 1 évig, és tényleg írhatta a háziorvos három havonta.
Mindegy, szerintem ha nincs beutaló, is ki tudtam volna magyarázni, merthogy azelőtt nem kellett; de biztos, ami biztos, ha már odamegyek, egy belekötési lehetőséggel kevesebb, ha kérek beutalót.
Másrészt. Tudtam ugyan, hogy ki lett írva a Sedron 4x3 dobozzal. Viszont, ezek a dobozok 4 hétről szólnak, azaz 28 napról. Nem teljes hónapról! S mivel az 1 év is csak febr. 17-én jár le, szerintem az 1 éves gyógyszerkiíratásba még simán beleférne 1 doboz Sedron... Gondoltam, ha már a Betaloc miatt megyek, erre is rákérdezek.
Azt meg, hogy ma megyek-e el vagy csütörtökön, attól tettem függővé, hogy a délelőtti aldizás után helyrejön-e annyira a hátam, hogy elbattyogjak a háziorvoshoz.
Nyilván tökélyt nem várhattam, de szerettem volna még hasznosabb napot, meg túllenni ezen is, úgyhogy mindenesetre délután is felöltöztem újra és lementem. Előbb a postára, hogy akkor már befizessek csekket, aztán pedig el a háziorvoshoz.
Leesett az állam, amennyien voltunk! Na most, itt szoktam kicsit kétségbe esni, hogy ha nem beteg az ember, itt tiszta bizonyosság, hogy ha csak egy kis hajlam van benne, hát az lesz, ha sokat kell betegek közt várakozni.
Nem volt jó érzés, de 1 óra 20 percre sikeredett a végén! Ráadásul megúszhattam volna sokkal hamarabb, ha az asszisztensnő szokásához híven kinézett volna közben. De most valahogy nem nézett ki... így aztán vártam. Vártunk többen is gyógyszerre...
Én egy papírra fel szoktam írni az összes kiírandót, így most is felírtam a 3 hónapra írandókat, majd kis vonallal elválasztva, hogy Reumatológiára, 1 éves kontrollra beutaló; valamint, hogy a Sedront is kérném kiíratni, ha van rá még lehetőség, mivel az 1 év még nem járt le.
Már majdnem sorra kerültem, mikor egy türelmetlen, kb. 10 perce érkező jóember közölte, hogy ő csak gyógyszert íratni jött -- mire mi többen is, hogy mi is. Mindegy -- ő bekopogott, mert ő türelmetlen és biztos nem ér rá!
Juditka ki is jött, erre természetesen ő adta oda legelőször a listáját, és majd utána mi, akik már több mint 1 órája ott várakoztunk! Ennek következtében a pasi kapta meg legelőször a receptjeit, ergo 20 perc volt neki az egész... Mi, az összes többi szerencsétlen még ezután következtünk felíratásra úgy, hogy közben mindig mentek a betegek.
Elmondanám, hogy már rég bekerültem volna, ha nem adom be a listámat a jóember bekopogásánál... így aztán bőven mentek be utánam jöttek is már, hiszen én már úgyse megyek be!!
Na mindegy, megszoktam már ezt a fajta balekségemet... megint így jártam.
De a lényeg, hogy megkaptam a recepteket, megkaptam még egy 28 napi Sedron receptet is, valamint a Reumára a beutalót! A többit meg el kell felejteni!
Gyógyszertár: a gyógyszerek zömének kiváltása.
Tócós téri Coop: anyámnak "ócsó" romantikusok nézése idejében, hogy még én is el tudjam olvasni, mondjuk, anyák napja előtt. Kaptam is 2 Danielle Steelt és 2 Amanda Quicket.:)
Bár még nem volt 5 óra, de természetes, hogy már tök sötétben mentem haza.

2016. február 1., hétfő

Szülői alatt Bencussal

Ma Szilvi dühöngve jött haza az iskolából, miután 4-kor ment Bencéért; mivelhogy most tudta meg, hogy már_ ma_ rögtön_ szülői értekezlet lesz fél 5-kor...
Ő ehhez napokig készül, mondtam is, hogy nézze a dolog jó oldalát, legalább nem lett elrontva a napja meg az előző hétvégéje!
Az történt ui., hogy Bence megfázásféle miatt nem volt múlt hét hétfő-kedden iskolában. Voltak orvosnál is, de köptetőn kívül másra nemigen volt szükség, úgyhogy két nap pihenőben részesült a gyermek. No, ezalatt írhatták be valószínűleg az üzenőbe, hogy ma szülői értekezlet lesz. Az nem számít, hogy a hét többi 3 napján Bence MENT iskolába; nem, azzal már senki nem foglalkozott, hogy az ő üzenőjébe a kutya se írta be a szülőit és mondani is elfelejtették! Egyszóval Szilvit totál váratlanul érte.
Meg hát valljuk be, engem is, mert mi van, ha ma akarok valahova menni? Anyámhoz, orvoshoz, ésatöbbi? Ritkán megyek valahova, de előfordul. És nem mindent lehet visszamondani utólag!
Szerencsére ma nem volt semmi, úgyhogy kissé késve és kapkodva, nagy szitkozódások közepette, hót idegesen Szilvi visszarohant az iskolába, szülőire.
Előre mondták állítólag -- Bence mondta --, hogy most nem lesz ordibálás (!!!), valamint, hogy rövid lesz.
Ezzel kapcsolatban csak annyi, hogy az előző szülői az ottlévők számára egy nagy megsemmisülés volt, mert a tanárnő végigordította az egészet, szidva az összes kölyköt. Ami rohadtul nem volt igazságos, mert itt is van, tényszerűleg 2-3 égedelem jellegű, szinte autista gyerek, mondjuk, akár a felbomlott kisegítőből ideosztva... két gyerek eleve másodjára járja köztük az elsőt!!! Nem hajlandók dolgozni órán, nem hajlandók házit csinálni, visszapofáznak, csúnyán beszélnek, terrorizálják a többi, normális gyereket... és lehet folytatni. Tehát eleve oké, hogy ezek miatt a kölykök miatt ideges a tanárnő, de az a többi szülő számára borzasztóan égető és megalázó volt, hogy egy kalap alá véve globalice szidta a tanárnő az egész osztályt!
Ezek szerint mégiscsak tudomására jutott a tanárnőnek valakinek a nehezményezése -- ott ugyanis úgy be volt tojva minden szülő, hogy még a nagyszájúak sem mertek egy rohadt szót sem szólni! --, ha már eleve előre szólnak, hogy nem lesz ordibálás... Szilvi ui. azt mondta, hogy az eleve kis létszámú osztályból fele szülő volt ott, azon belül is volt 1-2, aki felében otthagyta, gondolható, hogy esetleg a töke tele lett a rengeteg, főleg meg nem érdemelt lehordástól.
Nem az a gond, hogy említik a problémákat, ez természetes. De azért, hogy milyen hangnemben és hogy általánosítva, az igenis, fontos. Egy szó nem volt egyes gyerekek pozitívumairól, csak a rengeteg negatívumról. És általánosságban. Ezért az igyekvő, szorgalmas, jó gyerekek szüleinek is égett a képe az általános megalázó hangnemtől.
Tényleg nem volt ordibálás, de a  rövidség viszont nem jött be, mert Szilvi 2 óra hosszat volt oda, és egy csomó pénzt befizetett erre-arra, mint ahogy az már minden szülőin szokás.
Bencével végül is nem volt semmi gond, megetettem, ivott, köptetőt adtam neki, és visszavonult tévézéshez ledőlni. Mondtam, bármi gondja van, szóljon...
Most már szerencsére nem igényli, hogy folyamatosan, aktívan és igen összevissza mindent elővéve és kapkodva játsszunk, óriási felfordulást csinálva, és hogy bent legyek náluk, ahol szinte fóbiája van az embernek. Úgy látszik, az iskola azért kivesz belőle némi energiát, valamint egy kicsit fejlődött ő is azóta, mióta minden másodpercet igényelt régebben a szülőik alatt.
Úgyhogy végül is nem volt valami nagy megerőltetés számomra sem.:)