Horoszkóp a fákhoz

Az előző témához valamennyire kapcsolódik, hiszen egy általam eddig nem hallott kelta fahoroszkópról van szó. Mindig is hangsúlyozom, mennyire szeretem a fákat, sok fotón vagyok fával "karöltve", és csak csupán fákat is fotózom minden évszakban. Verseim szólnak róluk, fotós topikom címe is fákkal kezdődik. Így aztán természetes, hogy érdekelt ez a fahoroszkóp.
Ami rám vonatkozik, az a

Szomorúfűz (március 1-10., szeptember 3-12.)

Bájos, szép ember, aki a külsejével mindig nagy sikereket arat. Rendkívül érzékeny, empatikus lény, aki egy kicsit zárkózott is, ezért sosem tudhatja senki pontosan, hogy mit gondol róla. Ez nem is csoda, hiszen kettős személyiség: a távolba révedező szemű álmodozó, akin eluralkodik a melankólia, és a folyton pörgő, soha meg nem álló, nyughatatlan búgócsiga. Nem csípi a változásokat, először minden új dolgot elutasít, amit nem ismer.
Házias típus, akinek az egyik nagy célja az életben, hogy egy csendes családi fészket rakjon. Mivel rengeteget álmodozik és a fellegekben jár, gyakran panaszkodik arról, hogy senki nem érti meg. A munkában nagyon becsületes és szorgalmas, még a legnagyobb nehézségektől sem rémül meg. Egyetlen szeszélye az, hogy gyakoriak a hangulatváltozásai. Elismert művész lehet belőle.
Imádja a természetet, a város zaját gyűlöli, és mániákusan tartja a rendet. Komoly megérzései vannak, melyeket követve nagy sikereket érhet el. Képes ráhangolódni más emberek érzelmeire, nem ritkán okoz emiatt meglepetést. Sajnos sokszor előfordul, hogy pont emiatt a nagy fokú segítőkészség miatt kihasználják.
A szerelemben is nagyon szeszélyes: egyik pillanatban megsértődik, a másikban pedig már ki is békül. Nagyon fontos számára a társa állandó jelenléte. Legjobban a csalódástól tart, emiatt megfigyelés alatt tartja a párját, s a legapróbb félreérthető jelre ugrik. Folyamatosan bizonyítani kell neki azt, hogy szeretik, s féltékenységével szinte megfojtja szerelmét.


Alapjában véve nincsenek különösebb kisiklások, sőt, néhány dolog meglepően eltaláltatott...
Ami nem stimmel, az egyedül a szerelmi élet, de ezt nálam nem igazán tudják eltalálni szerintem semmilyen horoszkópban.:)
Mer'hogy nem vagyok sem szeszélyes, sem féltékeny, sem megfigyelő, azonnal ugró típus. Inkább alkalmazkodó, konfliktusokat nagyon is kerülő és nyugalmat, biztonságot igénylő. Szerintem, ha mégis féltékeny lennék, soha nem tudnának róla -- fentebb is jelezve van a zárkózottság --, mert számomra megalázó lenne ennek kimutatása.
És hogy nagyon fontos lenne-e számomra társam állandó jelenléte -- bizonyítottan nem áll. Hiszen lassan 7 éve állok stabil párkapcsolatban olyaténképpen, hogy "csupán" 230 km van köztünk... és igen jól megvagyunk.:)
Nyilván nem tagadhatom, hogy sűrűbb találkozást is el bírnék viselni, de mivel nem adatik-adathatik meg, ezért így is hálás vagyok a Sorsnak, amennyi igen.

* * *

Bemásolom a kelta fahoroszkópot, hátha valamelyik olvasóm szeretné olvasni a magáét.

Kelta fahoroszkóp

Az alábbi kalendárium évszázadokkal ezelőtt, időszámításunk előtt született. A fa-jegyeken alapul, melyeket kelta papok állítottak össze. A 23 fából álló horoszkóp átfogóan jellemez, a születési napból és hónapból kiderül, hogy melyik a te fa-jegyed. Keresd meg a sajátodat, és már olvashatod is a személyiségedre és szerelmi életedre vonatkozó leírást!


Almafa (december 23.--január 1., június 25.--július 4.)

Bájos, tündöklő belső kisugárzással, személyes vonzerejét megőrzi egészen idős koráig. Legtöbbször a törékenynek tűnik, ám végtelenül kiegyensúlyozott. Soha nem unatkozik, mert mindig újabb és újabb felfedezni való dolgokat keres az életben. Sokszor éri csalódás, mert túl naiv, mindenkiben csak a jót látja meg, a rosszat nem akarja észrevenni. Rendkívül jószívű, bármije is van, azt megosztja másokkal.
Jól tudja kezelni a pénzt, de csak a harmincas évei után mutatkozik meg. Fiatal korban nem fektet túl nagy hangsúlyt a karrierre, ám később beleveti magát a munkába és az egyik legjobb a hivatásában.
Hatalmas igénye van a szeretetre és a törődésre. Szereti, ha mindig van mellette valaki, akire vigyázhat, akiről gondoskodhat, de receptorai azonnal jeleznek, ha az illető kezd eltávolodni tőle. Roppant házias, és imádja a természetet, pont emiatt vágyik nyugalmas, vidéki életre, távol a zajos nagyvárosoktól. Otthonát állandóan csinosítgatja, folyamatosan a harmóniára törekszik. A tanulás sem áll távol tőle, főként az elméleti tudása jeles, a gyakorlat már távolabb áll tőle. Szeret társaságban lenni, s megbecsüli az élet apróbb örömeit is. Mindig odafigyel, kedvesen szól másokhoz, s amit mond, azt valóban úgy is gondolja.
A szerelemben nagyon érzéki, szinte megbabonázza a kiszemeltjét. Roppant érzéki, ugyanakkor vad és erotikus. A vigasztalást mesterfokon űzi, s ő tudja a legjobban, hogy a szerelem bármilyen bajra gyógyír. Sokat flörtöl, ez szinte a lételeme, de ha egyszer leragad valaki mellett, azt komolyan gondolja, számára hűtlenkedésnek helye nincs.


Fenyőfa (január 2--11., július 5--14.)

Megjelenése nagyon méltóságteljes, mindig rendkívül visszafogott és természetesen kulturált. Emiatt néha túl ridegnek és fanyarnak tűnik, akitől nem állnak messze a szertartásosság elemei. Fejlett ízléssel van megáldva, de sokszor szeszélyes, rejtélyes módon a viselkedése mégis mindig ugyanolyan. Unalmasnak tűnik, valójában csupán bezárkózik, elrejti az érzelmeit, úgy gondolja, hogy belső világa nem tartozik senki másra: amit megtapasztal, az az ő személyes titka marad. Eltart egy darabig, amíg feloldódik valaki előtt, de érdemes rá várni: rendkívül mókás, vicces és elbűvölő is tud lenni.
Mindig védekező pozícióban van. Legszívesebben független, nem szeret ígérgetni. Pontosan tisztában van az értékeivel, az adottságaival, az általa kitűzött célt sosem veszti el szem elől. Mivel szorgalmas, kitartó és intelligens, nagy sikereket érhet el a hivatásában. Mélységesen átérez mindent, még ha ez nem is látszik rajta. Ő kiismerhetetlen, mégis sokat tud mindenki másról. Megérzései sosem vezetik félre. Szereti ízekre szedni a dolgokat, folyton elemez, értékel.
A szerelemben ösztönösen cselekszik. Rendkívül izgalmas társ lehet, aki folyton kirukkol valamilyen meglepetéssel. Meghódítani nagyon nehéz, de választása örök érvényű. Megbízható partner -- mindig.


Szilfa (január 12--24., július 15--25.)

Mindig ő a csapat szószólója. Ebből következik az is, hogy irányíthatatlan: egyszerűen nem hajlandó másnak engedelmeskedni. Nem csoda, hogy már fiatalon arra törekszik, hogy minél magasabb rangra törjön az életében. Nagyon felelősségteljes, roppant erős akaratú, bármit véghez visz, amit a fejébe vesz. Ugyanígy kiáll a véleménye mellett is, kizárt, hogy bármi is eltántorítsa az eredeti elhatározásától.
Óvatosan bánik a pénzzel, de nem csak az alapvető dolgokra költ. Igényli, hogy szép, harmonikus otthonban éljen, s külső megjelenésére is nagyon ügyel.
Szereti a természetet, akár órákon át is bolyong magában egy erdőben vagy tóparton. Nagyvonalú, bár néha szörnyen makacs és önfejű. Ritka jó humora van, kifinomult intelligenciája és roppant gyorsan fogja fel a dolgokat -- ezáltal bármit könnyen áttekint és praktikussá tesz.
Mindig kimondja, amit gondol, és ki nem állhatja a hazugságot. Néha túlságosan is őszinte, nem figyel oda, ha valakit ezzel megbánt. Ezt ő azonban nem így fogja fel, véleménye szerint a kegyes hazugság sem elfogadott. Minden vágya, hogy erkölcsösségét elismerjék.
A szerelemben megbízható, nagyon őszinte partner. Elvárja a feltétlen hűséget, de ez saját magára is vonatkozik. Szerelmét elhalmozza minden földi jóval. Szereti a szépet, ezért olyan társat keres, akivel meg tud jelenni. Fontos számára a család.


Ciprusfa (január 25.--február 3., július 26.--augusztus 4.)

Első ránézésre erős, zömök. Aki jobban megismeri rájön, hogy belül is nagyon szívós. Bár rendkívül simulékony, nincs számára leküzdhetetlen akadály. Folyton bizonyítani akar, sokszor még saját magával is harcba száll, csak hogy lássa, mire képes. Ennek ellenére nem a hivatás az első az életében, hanem a szerelem és mindaz, amiért szenvedélyesen rajong. Legfőbb problémája, hogy hangulatember, de szerencsére általában vidám, derűs életszemlélettel. Általában lehet adni a szavára, de csak akkor, ha az önös érdekeit nem veszélyeztetnék a tettei. Nagy igénye van a szabadságra és a függetlenségre is.
Fontosak számára a külsőségek. Újabb és újabb kapcsolatokra, ismeretségekre számít. Szereti a természetet, gyakran elvonul a világ zajától, a legjobb gondolatai magányban születnek. Barátai zömmel olyanok, akik képesek elfogadni különcségét.
Szerelmi élete igen viharos. Gyakran túl mohó, emellett fantáziadús, lelkes, találékony partner. Fiatal korában habzsolja az életet, tapasztalatot gyűjt, emiatt tartósan nem is hű. Később azonban gyökeresen megváltozik, inkább a harmóniát keresi egy kapcsolatban, kiegyensúlyozottá válik. Fontos, hogy a társával azonos legyen az érdeklődési köre, és kettesben is ragyogóan érezzék magukat. Partnere ne akarja kisajátítani, mert a gyorsan elmenekül.


Jegenyefa (február 4--8., május 1--14., augusztus 5--13.)

Nagyon erősnek, masszívnak és kitartónak tűnik első látásra, de később kiderül, hogy mindez csupán látszat. Igazából mimózalelkű, aki folyton elismerés után vágyakozik, keresi az oltalmat és a harmóniát maga körül. Fiatal korában ezek a gátlások komoly korlátokat állítanak fel benne, ezért félénk, de később felbátorodik és magabiztosabbá válik. Bármilyen jó körülmények közé is kerül, mindig azt gondolja, hogy neki milyen nehéz az élete. Jó közérzetéhez szüksége van arra, hogy sok kedves ember és otthonos dolgok vegyék körül.
Rendkívül ért a formákhoz és nagyon jó az érzéke a színekhez. A művészet bármely ágában megtalálhatja magát, de legjobban a zene iránt érdeklődik. Egyik legnagyobb álma egy összetartó, szerető család. Barátként és kollégaként is roppant megbízható, lelkiismeretesen végzi a dolgát. Mindemellett másokkal szemben egy kicsit bizalmatlan és tartózkodó. Először mindig a rosszat veszi észre, túlontúl pesszimista. Egy kicsit tart a jövőtől. Sokszor választja a magányt a társaság helyett, mert amit gondol, azt nem akarja mások orrára kötni. Minden nehéz helyzetet messziről elkerül, versenyezni ki nem állhat. Nagyon jóindulatú, megérzései kitűnően működnek.
A szerelemben fél elkötelezni magát, ő ugyanis komolyan gondolja a holtomiglan-holtodiglant. Legtöbbször mártírszerepben tündököl. Az elvárásai rendkívül magasak, nem csoda, hogy szinte senki nem felel meg az igényeinek. Emiatt gyakran szomorú. Sokáig válogat a partnerek közt, mire élete második részében megtalálja az Igazit, akit végre a hivatása elé helyez.


Cédrusfa (február 9--18., augusztus 14--23.)

Bármilyen helyzetben találja is magát, ő mindig kitűnően alkalmazkodik. Nagyon magabiztos, öntudatos, gyakran akar a befolyása alá vonni másokat. Néha már-már arrogánsan küzd, hogy elérje céljait. Kerüli a kitaposott ösvényeket, a saját -- olykor rögös -- útján jár. A legfontosabb számára a szabadság, és az, hogy ne függjön senkitől és semmitől. Ha megtalálta álmai hivatását, szorgalmasan és felelősségteljesen teszi a dolgát, de csak akkor, ha mindezt örömmel teszi. Ki nem állhatja a rutint, inkább a művészi, nagy alkotó, kreatív munkák állnak hozzá közel.
Pontosan tudja, hogy mi áll jól neki és mi nem, sosem ápolatlan. Rendkívül hiú, ez a leggyengébb pontja, ezáltal könnyen befolyásolható.
Életében az ésszerűség áll a középpontban, eleget tesz a családi kötelezettségeknek. A körülötte lévők energiáiból, optimizmusából is sokat merít, ezért nagyon fontos számára a pozitív környezet. Mindig jó a kedve, merész, nem ismeri azt a választ, hogy: nem tudom, és azt a szót sem, hogy: lehetetlen. Ebből fakad, hogy sokkal hamarabb cselekszik, mint gondolkodik. Szeret mindennek a középpontja lenni.
A szerelemben nagyon szenvedélyes, csodálatos szerető. Könnyen el lehet csábítani, ám akit igazán megszeret, ahhoz ragaszkodik, hűséges lesz hozzá. Fiatalon sokat kalandozik, főként amiatt, mert sosem elégedett, állandóan válogat. Az Igazira vár, mégsem éli meg túl mélyen a szerelmet. Partnerének tilos féltékenykednie, mert egyszerűen megfojtja.


Erdei fenyő (február 19--29., augusztus 24.--szeptember 2.)

Olyan, mintha két személyiség lakozna egy emberben. Egyfelől igen egyszerű lélek, aki bármivel beéri, nincsenek nagy igényei. Másfelől viszont hajszolja az élvezeteket, luxus és kényelem után vágyakozik. Egész életén át ugyanaz a hivatása, ami mellett ő egyszer elkötelezte magát, azt végigviszi. Nagyon jó a szervezőkészsége, bátran hajt végre olyan dolgokat, amelyekhez másnak nem lenne bátorsága. Sosem elfogult, bármilyen helyzetben kitűnően feltalálja magát.
Az alaptermészete zárkózott, visszahúzódó, nehezen enged fel mások előtt, sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kitárja a lelkét, és hangosan kimondja a gondolatait. Sajnos, sokszor kerget hiú ábrándokat, emiatt lépteit gyakran kíséri csalódás. Áldott jó barát és csodálatos társ. Akit megszeret, azzal törődő, figyelmes, kedves, de mivel túlzottan kritikus és mániákusan ügyel a rendre, kevés ember tart ki mellette sokáig.
Jól tud összpontosítani, elméjét és csodálatos vonzerejét is beveti, ha arra van szükség. A harmóniát keresi, kifejezetten bosszantja a káosz és az ostobaság.
A szerelemben nagyon hamar lángra lobban, a szenvedélye azonban legtöbbször szalmalángnak bizonyul. Aki mellett megállapodik, ahhoz hűséges -- legalábbis gondolatban, néha-néha utat enged a kalandozásainak. Ha a párja nem mutat ki féltékenységet, hamar visszatér hozzá. A kapcsolatok elején szereti, ha őt irányítják, de mihelyt nyeregben érzi magát, azonnal átveszi a hatalmat.


Szomorúfűz (március 1--10., szeptember 3--12.)

Bájos, szép ember, aki a külsejével mindig nagy sikereket arat. Rendkívül érzékeny, empatikus lény, aki egy kicsit zárkózott is, ezért sosem tudhatja senki pontosan, hogy mit gondol róla. Ez nem is csoda, hiszen kettős személyiség: a távolba révedező szemű álmodozó, akin eluralkodik a melankólia, és a folyton pörgő, soha meg nem álló, nyughatatlan búgócsiga. Nem csípi a változásokat, először minden új dolgot elutasít, amit nem ismer.
Házias típus, akinek az egyik nagy célja az életben, hogy egy csendes családi fészket rakjon. Mivel rengeteget álmodozik és a fellegekben jár, gyakran panaszkodik arról, hogy senki nem érti meg. A munkában nagyon becsületes és szorgalmas, még a legnagyobb nehézségektől sem rémül meg. Egyetlen szeszélye az, hogy gyakoriak a hangulatváltozásai. Elismert művész lehet belőle.
Imádja a természetet, a város zaját gyűlöli, és mániákusan tartja a rendet. Komoly megérzései vannak, melyeket követve nagy sikereket érhet el. Képes ráhangolódni más emberek érzelmeire, nem ritkán okoz emiatt meglepetést. Sajnos, sokszor előfordul, hogy pont emiatt a nagy fokú segítőkészség miatt kihasználják.
A szerelemben is nagyon szeszélyes: egyik pillanatban megsértődik, a másikban pedig már ki is békül. Nagyon fontos számára a társa állandó jelenléte. Legjobban a csalódástól tart, emiatt megfigyelés alatt tartja a párját, s a legapróbb félreérthető jelre ugrik. Folyamatosan bizonyítani kell neki azt, hogy szeretik, s féltékenységével szinte megfojtja szerelmét.


Hársfa (március 11--20., szeptember 13--22.)

Kényelmes, imádja a semmittevést. Épp emiatt sokszor tűnik lustának, akár tohonyának is. Ennek ellenére nagyon sokan szeretik, mert bármikor hajlandó feláldozni magát egy hozzá közel álló személy boldogulása érdekében. Ki nem állhatja a feszültséget, egyenesen megrémíti. Szívesebben ücsörög egy sarokban, és várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Két dologra vágyik: biztonságra és jó anyagi körülményekre. Fontos számára, hogy mit gondolnak, éreznek mások, nagyon jó vigasztaló, védelmező. Ideális hivatása az ápoló, de sokan dolgoznak más szociális területen. Akit megszeret, annak örökké a szívében a helye -- ez egyaránt igaz rá a szerelemben és a barátságban is.
Bizonytalan, könnyen megingatható természet, két ellentétes énje váltakozik: rettentő bátor vagy nagyon gyáva; könnyelmű a pénzzel vagy fogához veri a garast. Ez a kettősség azért is lehetséges, mert nem tudja pontosan, hogy ki is ő, ezért inkább ő alkalmazkodik, felelősséget sem vállal semmiért. Bármilyen kellemetlen szituáció lép fel, ő azonnal menekül.
A szerelemben rendkívül odaadó, ha a megfelelő társra lel, aki mellett nyugodt élete lehet, hűséges marad. Túlságosan féltékeny, ezért sosem lehet igazán boldog. Könnyen megsebezhető és nagyon szenvedélyes. Sosem szakít, inkább megvárja, míg az ő szűrét rakja ki, így megóvja magát a kellemetlen feszültségtől.


Tölgyfa (március 21.)

A fák között ő a király. Rendkívül szívós, tombol benne az életenergia, s nagyon bátor. Roppant büszke, de nem vakmerő, nem megy fejjel a falnak. Lételeme a változás, imádja, ha állandóan történik körülötte valami. Tipikus vezető, mindenkit alacsonyabb rendűnek tart önmagánál. Harcias, sosem finomkodik, sokszor könyörtelen. Ha a padlóra kerül valamiért, pillanatok alatt talpra áll.
Nem csapatjátékos, mindent egyedül akar elvégezni, még akkor sem kér mások segítségéből, ha vészhelyzet van. Szereti a gyakorlati dolgokat, nagyon határozottan járja a saját útját. Egyáltalán nem alkalmazkodó, nem érdeklik mások érzelmei. Valóra akarja váltani a terveit, a többi nem fontos számára -- az sem, hogy hogyan.
A szerelemben igen szenvedélyes, természetesen ezen a téren is uralkodásra vágyik. Ő függetlennek szereti érezni magát, de a partnerével szereti elhitetni, hogy nélküle semmire sem menne egyedül. Amíg meg nem találja az Igazit, sokat próbálkozik, de mihelyt megállapodik, vadászösztöne is lecsillapodik.


Mogyorófa (március 22--31., szeptember 24.--október 3.)

Imád tetszelegni, s nagyon szeretne mindenkinek megfelelni, pedig egyáltalán nem olyan személy, akire azonnal minden tekintet rászegeződik, amint belép egy terembe. Az első beszélgetés a meghatározó vele: kellemes bája és pozitív kisugárzása azonnal feltűnik a vele csevegőnek. Legjobban közösségben érzi magát, nagyon segítőkész, ha valakinek gondja-baja van, az ő megértésére bizton számíthat. Ezért is találja meg kitűnően a helyét, ha a hivatását szociális területen végzi.
Rendkívül intelligens, ítélőképessége kitűnő. Könnyen köt barátságokat, mindig vidám, a hozzáállása pozitív. Nehezen lehet lelombozni.
Élete első szakaszában keményen küzd azért, hogy elismerjék. A második szakaszban inkább az anyagiak játszanak főbb szerepet. Harcossá válik és titokzatos lesz. Gondolatait megtartja magának. Ha valaki megsérti az önérzetét, jobb, ha azonnal menekülőre fogja! Hihetetlenül éles eszű, még szorult helyzetben is fantasztikus ötletei vannak.
A szerelemben a végletek embere: olyan, mint egy jégverem, máskor pedig kitörni készülő vulkán, elemi erővel hat a kiszemeltjeire. Hangulatát általában a partnerére is átragasztja, ami nem csoda, hiszen imád irányítani. Nem túl hűséges típus, de mindig szenvedélyes. A társának nem kell féltékenykednie, mert tisztességes és rendkívül toleráns. Ha változatos életformát élhet, nem lesz csélcsap.


Berkenyefa (április 1--10., október 4--13.)

Nem szeret sokat beszélni a dolgokról, ő inkább cselekszik. Sokszor mutatja magát elesettnek és törékenynek, de valójában rendkívül szívós, különleges kitartással viseli el az élet igazságtalanságait. Képtelen csapatban gondolkodni, az övé inkább a vezetői szerep, amihez nagyon is ért: pillanatok alatt levesz bárkit a lábáról. Állandóan meglepetéseken töri a fejét, élénk, nyughatatlan, mindenre nyitott. Nagyon jó befogadó, de ő maga is keresi az újítási lehetőségeket. Független, és kifejezetten igényli a változást. Kutatásokat végez újabb küldetések után, mégis jó alkalmazkodó képességű. Rögtön reagál, nincs szüksége sok gondolkodási időre, ez csak összezavarná.
Rendkívül érzékeny, ez köszönhető a művészi adottságainak is. Meg lehet bízni benne, nagy hibája, hogy sokszor a saját érdekei elé helyezi mások kéréseit. Épp emiatt kissé nehézkesen éri el a kitűzött céljait.
A szerelemben talán túl érzelmes. Szenvedélye, hevessége néha önmaga ellenségévé teszi. Nem találja a beteljesülést, mert mindig arra gondol, hogy hány olyan ember van, aki újat tudna mutatni neki. Ha féltékeny partnert választ, eleve halálra van ítélve a kapcsolat. Ha nem találja meg az Igazit, könnyen lehet, hogy két társban leli meg, amit keresett. Ha egyszer szakít, az örök érvényű.


Juharfa (április 11--20., október 14--23.)

Olyan ember, aki mindig kitűnik a többiek közül. Személyisége nem mindennapi. Roppant eredeti, fantáziája szárnyal. Néha visszahúzódik ugyan a csigaházába, már-már személyes, de alapesetben tele van ambícióval, rendkívül büszke és nagyon önérzetes. Belül komoly harcokat vív önmagával, ezért örül, ha valaki hízeleg neki. Vigyázni kell vele, nem szabad nála túlfeszíteni a húrt.
Könnyedén tanul, ennek köszönhetően kivételesen intelligens. Gondolatai egyéniek, mindig a szeme előtt lebeg az áhított cél, ezért különösen kitartó. Mindig befejezi, amit elkezdett. Általában még a hétvégéi sem szabadok, mert ő akkor is dolgozik, ha lehet.
Nagyon erős és szívós, sokszor gunyoros, morcos és cinikus egyben. Ez azonban álca, a belső bizonytalanságait kívánja így elrejteni. Legjobban a csalódástól retteg.
Mindig aktív, sosem unatkozik. Logikusan gondolkodik, az esze úgy vág, mint a borotva. Jó kapcsolatteremtő, kitűnően tud közvetíteni ember és ember között. Szeret szervezkedni, még a saját magát is időkorlátok közé szorítja, az élete percre pontosan be van táblázva. Nagyon jó menedzser válna belőle.
A szerelemben nagyon visszafogott. Nehéz meghódítani, mert zárkózott, nem tárja fel a lelkét akárkinek. Hűséges, bár szerelmi élete igen bonyolult. Későn házasodik, mert a családot hátráltató tényezőnek tekinti, úgy gondolja, hogy csak akadályozná a karrierépítésben. A partnere sosem fog unatkozni a társaságában.


Diófa (április 21--30., október 24.--november 11.)

Egoizmusa nem ismer határokat, sokszor mondják róla, hogy agresszív. Nem lehet neki ellent mondani, már egészen fiatal korától kezdve a saját feje után megy, egyszerűen irányíthatatlanná válik. Szellemileg a csúcson van, sokoldalú és rendkívül intelligens. Olyan stratégiákat képes kidolgozni, amellyel lehengerli a környezetében lévőket. Becsvágya azonban hatalmas, s emiatt általában rugalmatlan. Mindenre spontán reagál, a maga által kreált szabályok szerint él. Olyan személyiség, aki mindenkit megérint: vagy roppant ellenszenvesnek vagy lenyűgözőnek tartják.
Rendkívül szorgalmas, nagyon igyekszik. Legbelül vágyakozik egy kis változásra, új élményekre, de túl mozdíthatatlan. Kifejezetten tetszik neki, ha csodálják, szüksége is van az elismerésre. Nagy álmodozó, az élet realitása nem neki való. Pozitív erényeit, tulajdonságait, jellemvonásait felnagyítja, ha nem elég tökéletes számára a valóság. Szeret filozofálgatni, az elméletek lenyűgözik.
A szerelemben rendkívül szeszélyes, emiatt a partnerének nehéz hozzá alkalmazkodni, legfőképpen azért, mert ő sincs tisztában azzal, hogy mit akar. Nagyon féltékeny, pedig tulajdonképpen ő az, aki a legtöbbször csalfa, egészen addig, ameddig el nem kötelezi magát. Ilyenkor a hűség szimbóluma -- egy darabig. Ha a házasságán úrrá lesz az unalom, más partner után néz.


Gesztenyefa (május 15--24., november 12--21.)

Diplomatikus alkat, akinek teljesen sajátos az igazságérzete. Rendkívül idealista. Nagyon fontos számára, hogy birtokolhasson, de ha valakinek szüksége van rá, bármijét képes odaadni az utolsó darabig. Roppant takarékos, nem csoda, ha néha a "fösvény" gúnynevet ragasztják rá. Saját magával szemben nagyok az igényei. Barátként megbízható, de nehéz vele kijönni, mert indulatos, könnyen dühbe gurul és sokszor a szeszélyei irányítják.
Féltékenysége nem ismer határokat, mint ahogy dühe sem. Egy pillanat alatt képes felhúzni magát, megsértődni, s ilyenkor mindennek és mindenkinek hátat fordít. Ezen tulajdonságai miatt gondjai vannak a párkeresésben. Azonban ha valaki mellett lehorgonyoz, csodálatos otthont és családi légkört varázsol maga köré. Harmóniára, nyugodt körülményekre van szüksége ahhoz, hogy sikert tudjon aratni a munkájában.
Szeret küzdeni, ezért bárkivel szembe száll -- akkor is, ha tudja, hogy nincs igaza. Emiatt sokszor kerül kellemetlen szituációba. Az igazságtalanságot gyűlöli, bár néha ő hoz ilyen helyzetbe másokat.
A szerelemben rendkívül személyes. Nem mutatja ki az érzéseit, vagy csak nagyon nehezen, talán még szégyelli is őket. Sok-sok odafigyeléssel, törődéssel, gyengédséggel azonban fel lehet olvasztani a jégpáncélt a szívéről, s fantasztikus társ és szerető lesz belőle. Ezt csak úgy lehet elérni, ha maximálisan biztos abban, hogy szeretik. Az életeben csupán egyetlenegyszer szeret igazán.


Kőrisfa (május 25.--június 3., november 22.--december 1.)

Bájos, hatalmas vonzerővel bír, s emiatt szinte nincs olyan személy, aki ne kedvelné. Hódító, impulzív alkat, rendkívül élén, gyakran kacér és kihívó. Könnyen eléri céljait, hiszen kiemelkedő személyiség. Elviselhetetlennek tartja a megszokást, az ideális élet számára olyan, ami állandóan változik. Imád új embereket megismerni, s olyan szituációkba kerülni, amelyeket még sosem próbált. Legszívesebben vándorként járná a világot.
Fantasztikus ötletei vannak, fantáziadús. A legtöbb művész e jegyben született. Rengeteg célja van, mind-mind igen meghatározó a számára, állandóan törekszik valami felé. Bármikor kész változtatni, ha hívják valahová, azonnal ugrik. Türelmetlen, képtelen hosszú ideig egy helyen tartózkodni. Elvei vannak, amelyeket szigorúan vesz, senki más nem szegheti meg az általa kreált törvényeket, csakis ő.
Jók a megérzései, s ha követi őket, könnyen kitűnhet az átlagemberek közül. Szereti, ha felnéznek rá, ezért bármire képes egy csepp elismerésért. Küzdőszellemű, senkire és semmire nincs tekintettel a célja érdekében, de a becstelenségtől komolyan elzárkózik.
A szerelem szimpla játék neki. Olyan, mint a méhecske, aki egyik virágról a másikra száll. Szinte lehetetlen elcsavarni a fejét. Akinek sikerül, az számíthat rá egy életen át, viszont házasságban szabadon kell engedni.


Gyertyánfa (június 4--13., december 2--11.)

Rendkívül megbízható: ha ő valamit megígér, arra mérget lehet venni, hogy betartja. Ha egy ismerősének szüksége van rá, azonnal ugrik! Igazi idealista. Már-már hajszolja az elismerést és a csodálatot, mind a magánéletben, mind a hivatásában. Nagyon értelmes, folyamatosan képzi magát, tudja a kötelezettségeit, s eleget is tesz nekik. Általában önálló, inkább küldő munkatársként dolgozik -- szereti önmaga beosztani az idejét. Ifjúkora óta a saját ura akar lenni, s amint lehetősége van rá, a saját lábaira áll.
Legnagyobb álma az, hogy luxuskörülmények között élhessen. Nincs túl sok barátja, ennek oka az, hogy nagyon megválogatja, kit enged közel magához. Még ezen utóbbi embereknek sem gyakran vall színt. Túlságosan tart attól, hogy megbántják, de a csalódás is visszatartja a szorosabb kapcsolatoktól.
Éltető eleme a szabadság, imád kirándulni, lakhelyét gyakran változtatja. Szinte szivacsként szívja magába a tudást, minden új információ érdekli, ami egy kicsit is kapcsolódik az életéhez. Hatalmas kötelezettségérzete van, emiatt sokszor tűnik túl zordnak. Kicsit lassú, a döntéseit alapos megfontolási folyamat előzi meg. Roppant intelligens, kitűnő társaság. Állandóan harmóniára törekszik, s már gyermekkorában megmutatkozik a művészi érzéke. Sokszor bizonytalan, minden apró súrlódás indokot ad számára a gyanakvásnak.
A szerelemben is nehézkes egy kissé, hiszen hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfogadjon valakit. Szeret flörtölni, de ha végre-valahára elkötelezi magát, nem fog hűtlenkedni. Egyedül a munkája tudja elcsábítani a kedvese mellől.


Fügefa (június 14--23., december 12--21.)

Imádja, ha érvényesítheti az akaratát, és ennek érdekében mindent megtesz. Független ítész, aki mindig készen áll, hogy megvétózza a másik véleményét vagy ellent mondjon annak, akinek nem azonos az álláspontja az övével. Szereti, ha azok veszik körül, akik kedvelik, ezért leginkább családi körben a legjobb számára. Jól tud bánni a gyerekekkel, kifejezetten családcentrikus.
Már ifjúként felismeri azt a képességét, hogy hogyan tud maga köré szervezni embereket, akik segítenek érvényre juttatni az akaratát. Sokszor álmodozik arról, hogy a lábai elé hull minden csodálatos dolog, ami csak létezik a világon. Nem túl nagyvonalú, ugyanis apró befektetéssel szeretné a legnagyobb eredményeket elérni.
Kitűnő a humorérzéke, ám sokszor inkább fárasztó, mint vicces. Folyton rajtra kész, s mindig határozott. Ügyes és céltudatos, zseniális mint stratéga, s elképzeléseit a valóságba is át tudja ültetni. Célja az, hogy mindent praktikussá tegyen a környezetében. Gyorsan és könnyen alakít ki kapcsolatokat, de elvárja, hogy odafigyeljenek rá. Nagyon őszinte, néha túlságosan is, páratlan az alkalmazkodókészsége.
A szerelem nem fontos számára, inkább játszik, ő maga képtelen mélyebb érzelmeket táplálni valaki iránt. Partnerére szeretne felnézni, olyan társra vágyik, aki biztonságot ad, de nem unalmas. Csupán idősebb korára köti le magát, de akkor sem marad túlságosan hűséges.


Nyírfa (június 24.)

Nagyon szimpatikus, közkedvelt egyéniség. Megjelenése is sokat nyom a latba, hiszen mindig elegáns, s ettől rendkívül vonzó. Ennek ellenére messze állnak tőle a sznobizmus elemei, még az anyagiakra sem ad túl sokat. Életében az első helyet az érzelmei foglalják el, még a saját érdekeiről is lemond, ha egy számára fontos ember boldogulásáról van szó. Senkihez nem közeledik érdekből.
Szeret otthon lenni, állandóan csinosítgat vagy bütyköl valamit. Nehezen teszi ki a lábát a házból, de ha kijut a természetbe, akár órákig is el tud lenni egymagában a gondolataival. Nagyobb utakra egyáltalán nem megy szívesen, inkább a legkényelmesebb foteljéből nézi az ismeretterjesztő filmeket messzi vidékekről.
Nem jól viseli a változásokat és az extrém helyzeteket, inkább konzervatívnak mondható. Ellenben mindenre azonnal reagál, s viszonylag hamar alkalmazkodik. Beleéli magát mások helyzetébe és jó a szervezőképessége. Gyorsan pörög az agya, a feladatait hamar elvégzi. Nagy munkabírású, lehet rá számítani, ennek köszönhetően nagy sikerek állnak előtte.
A szerelemben legjobban a romantikát szereti. Gyengéd párkapcsolatra vágyik, ahol kölcsönösen törődnek egymással harmonikus környezetben. Messze áll tőle a hevesség, viszont imád cirógatni, simogatni. Változatosságot nem igényel.


Olajfa (szeptember 23.)

Rendkívül önzetlen, nyitott az emberek problémáira. Neki bármilyen gondját-baját elmondhatja akár egy idegen is, biztos lehet benne, hogy meghallgatja, megérti, és nem él vissza a helyzettel. Érzékeny és nyugodt, ellenben egyáltalán nem gyenge. Harmonikus, mindig vidám, tipikus társasági lény. Gyűlöli az igazságtalanságot. Tökéletes vezetőként, mert nem törődik a külső csillogással, inkább az emberek belső értékeire koncentrál.
Egyáltalán nem mozgatják meg az anyagiak. Könyvekre viszont szívesen költ, s szeret intelligens, művelt emberek társaságában lenni. Roppant kiegyensúlyozott, ezért nincs szüksége küzdelmekre sem.
A szerelemben is önzetlen, áldozatkész. Sosem kérne olyat a társától, amihez önös érdek fűzi. Tisztában van vele, hogy szeretettel mindent el lehet érni. A házasság számára egy visszavonulás, biztonságot kell nyújtania számára. Nagyon melegszívű és hűséges típus. Partnerében maximálisan megbízik, egyáltalán nem féltékeny.


Bükkfa (december 22.)

Ha valahol megjelenik, minden szempár őrá fordul. Testtartása előkelő, még idősebb korára is jó formában lesz. Mindent alaposan megfontol, a döntéseiben érzelmeknek helye nincs. Már fiatalon tudja, hogy milyen céljai vannak, s ezek alapján viszi végig az életét. Nagyon fontos számára a jólét, mindent birtokolni akar. Szinte sosem kockáztat, csak ha már majdnem biztos a győzelem -- de még ebben az esetben sem mindig dönt a rizikó mellett. Ő a legerősebb a többi fa között, egyszerűen eltántoríthatatlan. Kitartó és szívós, roppant gyakorlatias.
Jó érzékkel nyúl a pénzhez, ideális számára akár hivatásul is financiális dolgot választani. Kitűnően takarékoskodik, nagyon következetes, megfontolt és pontos: a tökéletes munkaerő! Ráadásul fantasztikus barát is, aki mindig őszinte, nem csak bólogat.
A szerelem nem meghatározó az életében. Egyáltalán nem szenvedélyes, inkább visszahúzódik a csigaházába. Kicsit talán szégyelli is az érzéseit. Pont emiatt a "szerelmi" kapcsolataiban is a racionalitás dönt, legfőképpen a házasságban -- ésszel gondolkodik, nem szívvel. Ettől függetlenül népes családot szeretne több gyermekkel.

Elemzés születési dátum alapján

Érdekes dolog a számmisztika.
Nem mondom, hogy mindenféle ezoterikus, spiritisztikus, jóslásos, horoszkópos és számos egyéb hasonszőrű dolog engem különösebben foglalkoztatna, de nem vagyok azért teljesen elzárkózva e dolgok iránt. Legalábbis ha adva van a lehetőség és nem vesz sok időt igénybe, ráadásul ingyenes, akkor miért ne legyek kíváncsi. Soha nem tekintettem csőlátással a dolgokra, önkéntelenül is minden létező dolgot, eseményt úgy nézek, hogy pro és kontra. Valamint én magam is megtapasztaltam már olyan dolgokat, melyeket a teljesen szkeptikus embereknek el sem mesélnék, mert tudom, úgysem hinnének nekem.
Vannak azért dolgok, amibe én személy szerint tutira nem mennék bele, főleg, ha komoly pénzeket kérnek érte (és ezt nem annak függvényében írom, hogy most csóró vagyok; ugyanis ha baromi jól menne nekem anyagilag, akkor is inkább menhelyekre vagy rászorultakra szánnám azt a pénzt, vagy ezer más sokkal fontosabb dologra) -- ezek pedig a mindenféle bejelentkezéses és főleg pénzes alapokon működő jósdák... Pláne ha nem világrengető ok, élet-halál kérdés miatt érez valaki késztetést ilyenek felkeresésére, hanem pl. holmi szerelmi élet miatt... Majd pont egy jós fogja kitalálni, hogy velem szerelmi életileg mi fog történni. Nyilván a jelentkezőkre alaposan felkészülve millió sablon és típus van, s aki egy kis emberismerettel és príma beszélőkével, valamint nagy gyakorlattal rendelkezik, az bizony tud úgy beszélni, hogy bárkire tudjon találni valamilyen homályosan sejtető, biztató (naná, majd a pénzéért halált, betegségeket, boldogtalanságot, válást és magányt jósol annak a reménykedő hívő és bízó személynek!) formulát, melyek ugyan természetesen nem tartalmaznak utólag számonkérhető konkrétumot és ígéretet, de némi rábeszéléssel abba az irányba indíthatja el a pácienst, hogy azokért a megjósolt, reménykeltő dolgokért tegyen valamit.

Na mindegy, tény, hogy több sorozat témába illő könyvön dolgoztam szerkesztőként-korrektorként hosszú időkön át, amelyekből akár ragadhatott is rám valami. Van, ami szimpatikus és abszolút hihető, jogos és elképzelhető, használható; van, ami némi szkepticizmussal olyan "miért is ne?" hatást vált ki az emberből; és van, amit munkámként elvégeztem, de az értékelés kb. ennyi.
És vannak, melyek érdekesek, mert az ember kíváncsi.

Ismerőseimtől kaptam egy ötletet -- ami végül is semmibe nem kerül -- egy számmisztikai elemzést illetően, születési dátum alapján. Nyilván itt is folyamatosan építenek arra, hogy fizetős szolgáltatásokba is belevonják az embereket, hiszen ingyen semmit nem adnak manapság szinte (igaz, itt adnak is előtte -- a fizetős előtt -- úgy 20-24 db ingyenes és rendszeres meditációs-spiritiszta jellegű e-mailsorozatot önmegismerési stb. céllal, mellyel meggyőzhetnének, hogy befizessek online tanfolyamcsomagokra a témával kapcsolatban).

"Hát miért ne?" alapon miért ne tudjak róla, mit hoz ki a születési dátumom számmisztikailag. Minden kötelezettség nélkül. Ezért tényleg megéri.
Meg is kaptam az elemzést, s az az érdekes, hogy meg is lepődtem, mert annyira bejön és a legtöbb dolog abszolút bizonyítottan rám illő és magaménak mondható, amit tartalmaz. Ami azért meglepő, mert végül is a dátumot leszámítva semmi más nem volt szükséges hozzá, még az sem, hogy mi érdekel, életemnek mely területe, hogy nézek ki, milyen családban és állapotban, foglalkozással és érdeklődési körrel, hol élek stb.
A másik meg az, hogy mint tudja az ember, ha hátsó gondolatok alapján feltétlenül az anyagi célokat vesszük figyelembe, tudomásul kell vennünk, hogy a cél érdekében végtelen számú pozitív (vagy inkább úgy írom: NEM negatív) elemzés is születhet emberekről; más-más emberi tulajdonságokat kiemelve.
És rólam nem az x, nem az y, és nem is a z az n-ediken variáció, hanem az alábbi született.
Amit lilás színnel emeltem ki, az -- talált. A többi lényegében a körítés.

* * *

Íme a feladat, amire születtél!

Ez a személyre szóló elemzés az életfeladat törvényére épül, ami az egyik legfontosabb törvény az életedben. Az életfeladat törvénye megmutatja számodra, hogy milyen küldetés betöltésére születtél. Az életfeladat mintegy kiteljesedése mindannak, ami az életedben a legfontosabb, a leginkább motivál, amiért a legtöbbet teszel és amiért a legnehezebb utat bejárod.
Ez a feladat, aminek betöltésére a születésed által szánt az élet.
Az életfeladat törvénye, csakúgy mint az összes élettörvény, sokkal inkább egy energia, semmint egy konkrét feladat, ami fel lenne írva a tenyeredbe. Ez az energia többféle életterületen hozhat sikert számodra, de az alapesszenciája ugyanaz az energia marad, bárhová sodor is az élet téged. Az életfeladatodat megélheted nagyon magas és nagyon alacsony szinten is. Akkor is érvényesül az életedben, ha nem veszel tudomást róla.
Ha tudatosan készülsz a feladatod betöltésére, akkor egyre magasabbra és magasabbra jutsz a saját fejlődési spirálodon.
A fejlődéssel együtt talán egyre nehezebb feladatot is kapsz, de ez a feladat soha nem nehezebb, mint amivel képes lennél megbirkózni. Az életfeladatod betöltése az életed során azért válik egyre nehezebbé, hogy minél nagyobb fejlődésre és előrelépésre késztessen téged. A személyes fejlődésed során nem létezik stagnálás, vagy felfelé mész folyamatosan, vagy csúszol lefele a lejtőn. Ezért folyamatos munkát és odafigyelést kíván tőled a feladatod betöltése.

Ne feledd, egy különleges egyéniség vagy, különleges feladat betöltésére születtél! Most elmondom neked, hogy mi ez a feladat!

Harmóniára születtél.

Arra születtél, hogy békés, harmonikus légkört és szépséget teremts magad körül. Ezt úgy érheted el, ha arra törekszel, hogy a körülötted élők életét és a környezetedet minden nap megpróbálod szebbé tenni. Látnoki képességgel és kiváló fantáziával rendelkezel, ami segít abban, hogy még inkább megvalósíthasd a környezetedben vágyott harmóniát. Még azelőtt látod a dolgokat a lelki szemeiddel, hogy azok konkrét testet öltenének a valóságban.

Filozófiád a szeretet és a kölcsönös megértés. Ezt saját példáddal kell demonstrálnod a világban. Ha a szükség úgy hozza, még a békéltető szerepét is magadra vállalod. Tetteid nevelő célzatúak, melyek főleg a fiatalabb kollégáid, barátaid, családtagjaid felé való segítségnyújtásban nyilvánulnak meg. Adott esetben még anyagi áldozatokat is hozol annak érdekében, hogy segíthess. Meleg otthonra és harmonikus környezetre vágysz, amire nagy szükséged van a vágyott harmónia megteremtése érdekében.

Gyakran magadra vállalsz olyan terheket is, ami igazán nem is a tiéd, de a lelkiismereted úgy diktálja, hogy segíts. Sokat teszel a közösségért, a közjó megteremtése érdekében. Mindig helyén van a szíved, tudod, hogyan simítsd el a konfliktusokat, de nem szívesen vállalod őket, mivel mindenáron a harmóniára törekszel. Feladatod, hogy mindig a szívedre hallgatva hozd meg döntéseid. Az élet gyakran állít válaszút elé, ilyenkor az a leghelyesebb, ha nem az eszedet, hanem a szívedet követed.

Milyen problémáid lehetnek az életfeladatod beteljesítése során?

A harmóniára való törekvésed hajlamossá tesz arra, hogy túlságosan szentimentális és naiv legyél, emiatt hajlamos vagy figyelmen kívül hagyni a realitás világát. Sokszor nagyon nehezedre esik a hétköznapi értelemben vett racionális dolgokkal foglalkozni, mert túlságosan is kiránt téged a meleg és biztonságos birodalmadból.

Ha döntési helyzetbe kerülsz, akkor hajlamos vagy a döntést a végtelenségig halogatni, főleg, ha nem mersz a szívedre hallgatni. Ha ezt a leckét megtanulod, akkor mindig a lehető legjobb döntést fogod meghozni.

Hogyan jelenik meg az életfeladatod a munkádban?

Akkor is a szívedre kell hallgatnod, ha a munkádról van szó. Olyan munkára vágysz, ami valamilyen formában a harmóniával és a szépséggel van összefüggésben. Olyan hivatást válassz, ahol valamilyen formában szebbé, harmonikusabbá teheted mások életét, ahol teret kap gondoskodásod!

Kiváló hivatás számodra a vendéglátás, a lakberendezés, divattervezés vagy bármely dizájn terület, ahol harmóniát teremhetsz a környezetben és mások lelkében. Bármilyen munkát is választasz, fontos a kiegyensúlyozott, otthonos munkakörnyezet.

Hogyan jelenik meg az életfeladatod a párkapcsolatodban?

Nem való számodra az egyedüllét. Harmonikus, meleg otthonra és a társad közelségére van szükséged ahhoz, hogy biztonságban érezd magad. Igazi romantikus alkat vagy, vágysz a szerelemre, és ebből az érzéséből fakadó melegségre.
Egy kapcsolatban is keresed a harmóniát, de sokszor kerülöd a konfliktust, ami miatt belső feszültségekkel kell megküzdened. Gondoskodsz társad minden igényéről, és körbeveszed szereteteddel. Ügyelj rá, hogy a gondoskodást ne vidd túlzásba! Mindig a szívedre hallgass, akkor könnyedén megtalálod a hőn áhított harmóniát is!

Elfogadod a feladatot, hogy harmóniát és szépséget teremts magad körül? Hogyan gondoskodsz a környezetedben élő emberekről? Hogyan kezeled a hétköznapi realitást az életedben? Mi történik, ha döntési helyzetbe kerülsz?

A születési dátumod összekapcsol az életterveddel és a saját energiáddal
A születési dátumod soha nem mondja meg pontosan, hogy mit kell tenned, hiszen ezzel a szabad akarati döntésedet venné ki a kezedből. A születési dátumod megmutatja, milyen  energiákkal, milyen lehetőségekkel rendelkezel. Abban a pillanatban, amikor tudatába kerülsz ezeknek az energiáknak, összekapcsolódsz velük és engedélyt adsz arra, hogy felszínre törjenek belőled.
A születési dátumod olyan, mint egy térkép a kezedben.
A térképnek akkor van értelme, ha tudod az úti célodat, és arról a helyről, ahol éppen vagy, el akarsz jutni a célodhoz. Ebben az esetben a térkép segítségével megtalálhatod a helyes utat. A születési dátumod ugyanúgy, ahogy egy térkép, útmutatást ad neked a céljaid eléréséhez és az álmaid megvalósításához.

Ez semmi esetre sem egy vásári mutatvány, aminek a segítségével képes vagyok olyan személyes dolgokat is megmondani rólad, amit csak te tudsz. A születési dátumod egy kódolt kézikönyvet tartogat számodra, ami segít számodra ráébredni az életed eddig ismeretlen lehetőségeire.
Az életed akkor lesz boldog és sikeres, ha összhangban élsz önmagaddal.
Ahhoz, hogy összhangban élhess önmagaddal, ismerned kell azt az energiát, amit a születésed pillanatában kaptál ajándékba.

Az önismeret és az egyéniséged kibontakoztatása nem más, mint hogy lépésről lépésre összehangolódsz a saját energiáddal, és az eddigi életed során megtanult és felvett szerepeid helyett ez az energia jut érvényre az életedben az egyéniséged által.

A születési dátumod egy használati útmutatót ad a kezedbe az egyéniséged kibontakoztatásához.
A születési dátumod kódolja az életedet működtető legfontosabb törvényeket. Ezeknek a törvényeknek a megismerése kulcsfontosságú az egyéniséged kibontakoztatásához. Az életedet irányító törvények olyanok, mint a tömegvonzás, ha kiejtesz egy almát az ablakon, akkor az lezuhan és szétkenődik a talajon, akár ismered az erre vonatkozó fizikai törvényt, akár nem.
...

Újmisésünk

Miklós barátunkat minimum 18 éve ismerem.
Előzmények: valamikor egyidőben Danival kezdtek hittanra járni, úgy másodikos korukban, aztán jó ideig tulajdonképpen minden egyszerre történt velük: elsőáldozásuk a Szent Annában a következő évben, azt követő vasárnap elsőáldozásuk a mi Szent Család (akkor még) -kápolnánkban, ünnepeken folyamatos szereplések, utána ministránsfelkészítés és -vizsga -- innentől évekig tartó ministrálás minimum vasárnaponként, hittan, majd ifjúsági hittan, rendszeres misei részvétel, ünnepeken, misztériumjátékokban való szereplés, azokkal nemcsak házi fellépések, hanem a Szent Annában a rászorulók javára rendezett jótékonysági rendezvényen, fiatalkorúak börtönében, terápiás szociális otthonban... a sok kirándulás, a folyamatos ministránspróbák, misztériumjáték-próbák, farsangi nyitótánc (Dani esetében négy alkalommal) és azok próbái, a roráték... a kéthetes római út... a bérmálkozás nyolcadikos korukban. És továbbra is ifjúsági hittan, Dani esetében az ifjúsági zenekari basszusgitározás úgy két évig.
Miklósunk azonban megkapta a hívást is. A Szent József Gimnázium után úgy döntött: tanulmányait az Egri Hittudományi Főiskolán és Papnevelő Intézetben folytatja.
Nem volt könnyű az azóta eltelt időszak, sokszor viaskodott magával, kétségek támadtak benne, de előbb vagy utóbb, mindig a szükséges pillanatban elérkezett a megfelelő jel, a hívás, amikortól tudta, mit kell tennie és mi a feladata.
Most, a viszontagságos tanulói évek (Eger, Vác, Szeged), diakónusszentelés, kispapság után -- mely alatt, ha Miklós itthon volt és szabad ideje volt, a mi templomunkban is sokszor kispapkodott, papi áldással időnként ő tartotta a prédikációkat, részt vett a felajánlásban, áldoztatott. Nagyon kedveltem már akkor is -- és azt hiszem, mondhatom többes számban is, mindnyájan kedveltük --, ha Miklós prédikált. Eleinte szinte hihetetlen volt számomra, hogy az az egykori kicsi, sírós fiúcska így "kinőtte" magát, hogy ilyen tökéletes stílusú, jó felépítésű, szép kiejtésű és orgánumú prédikációkat tud produkálni (bár ez már látszott az ifjúsági szereplésekkor és ministrálások alkalmával is). Most hát -- elérkezett az idő... Miklóst áldozópappá szentelik.

A plébániánkról lehetőség lett volna busszal menni Miklós papszentelésére Szegedre. Szerettem volna menni, de sajnos, jelen helyzetben ez nem jöhetett össze. Azért kerestem-kutattam, és találtam fotókat a delmagyar.hu jóvoltából Miklós és társa papszenteléséről a szegedi dómban.

A felszentelt papok megválaszthatják elsőmiséjük helyszínét. Talán nem meglepő, hogy Miklós Debrecent és azt a templomot-közösséget választotta, ahol, úgymond, tette az első lépéseket, megkapta az indíttatásokat, ahol "felnőtt" és beérett.
Így aztán másnap nálunk nem a szokásos reggel 9-kor volt mise, hanem délután 4-től, hogy Miklós -- tulajdonképpen most már Miklós atya! -- és családja, rokonsága fel tudjon készülni mindennel, és megérkezhessenek időben Szegedről Debrecenbe.

Szándékosan korábban mentem, hogy elsősorban fotózási célok miatt is jó helyem legyen, de már zsúfolásig volt a templom... csak szórványosan lehetett kiszúrni üres helyet. Ráadásul nekem ugye, okvetlenül szélen kell ülnöm, ez nemcsak a fóbiám miatt van így, hanem jelen esetben azért is, hogy esetleg, sose lehet tudni, a fotózás miatt mikor kellene mozdulnom valamerre. Középtájt bal szélen találtam ülőhelyet.
A fotózás meglehetősen korlátozott volt a sok előttem ülő miatt és ráadásul az oltár bal oldalán ülő papok és ministránsok sem voltak láthatók; s ha ült, arról ült pedig Miklós is.

Szép és felemelő volt az egész, úgy a köszöntések, a beszédek, a prédikáció, a sok-sok kölcsönös emlékezés és köszönetnyilvánítás. Mindez a mise keretén kívül-belül egyaránt.

A szertartás hivatalos részének végén újmisés áldásban volt részünk. Először a résztvevő papságnak, szülőknek, rokonságnak egyenként hosszú áldás; majd a közösségnek, négyesével felsorakozva egy rövidebb változat. Megkapva az áldást, itt foghattunk kezet vele és kívánhattuk neki e nehéz, ám szép pályán való elindulásához sok sikert, kitartást, erőt és mindenekfelett Isten áldását.

A templomajtón kilépve ministránsok osztottak mindenkinek egy-egy újmisés emléklapot, ez is nagyon jó érzés volt, az ilyenek apró örömeim közé tartoznak. (Otthon természetesen lefotóztam.)

Ezután az árnyas templomkertben agapé, kis ünneplés volt, jólesett a zöldben egy kis felüdülés, beszélgetés, találkozás azokkal, akikkel a templomban legtöbbször nincs túl sűrűn lehetőség, csak távolról köszönni egymásnak.

Egyik közösségi tagunk szavait idézném, melyet szívből kívánok én is újmisésünknek, s mellyel zárom e blogbejegyzést:

"Uram! A Te szereteted és a rábízottak szeretete kísérje őt egész életében!"

"Nem vagy te normális, anyu"

A héten másodjára mentem le a boltba. Csak fontos és azokból is természetesen legolcsóbb dolgokért. Mindig húzom, ameddig csak lehet, a dögmeleg meg pláne nem motivál ebben a kérdésben.
Átmentem közben a kispiacon, megálltam a szélénél megszámolni magamnál, mi az, amire nincs. Eredmény: hősiesen, se jobbra, se balra nézve átmentem a kispiacon tovább a bolt felé -- nem, most nem jön össze egy-egy db (paprika, retek, uborka stb.) sem semmiből..
A boltban ismét átszámoltam a nincset, hogy biztos lehessek és el ne szaladjon velem a csikó. Szar helyzet, mikor el kell döntenem, tejet vagy tejfölt vegyek inkább, mert mindkettő nem fussa. Hisz még elfogyott az olaj, a liszt, a rizsből is egyzacskónyi van. Nescafém is csak mára elég, pedig már a napi adag rég 2, a szokásos időszámításunk előtti 3-ból. Mindegy, anélkül meg lehet lenni. Meg mindenféle nasi nélkül is.
Van ennek előnye is, hiszen beleférek azokba a nadrágjaimba, amelyeket 3 éve hordtam utoljára.
Ásványvíz sincs, ice teám sincs (ezzel vagyok képes a gyóccereimet lenyeldesni, így egy hétig is elég szokott lenni egy olcsóbbféle változat), na most akkor ezek, vagy 1-2-féle, tízdekányi felvágott? Francba, víz jön a csapból, legfeljebb kihányom. Kenyér a fontos, tojás nélkül is sok szempontból meg vagyunk lőve... francba ezt a számolgatást... Még szerencse, hogy a cicáknak és a teknősnek még van kajájuk, ők a csekkeknél is fontosabbak. Igaz, csak 5 kilós, félgagyi akciós almot vettem, mert nem volt meg a szokásos négyezrem a szokásos 12 kilós minőségi alomra, amit egyébként Danival szoktam havonta cipeltetni (biciklin, hátizsákban a Fressnapfból).
Bármiféle pénz nem melegedhet meg nálam, azonnal viszem a postára a csekkekkel és aztán meg jószágszükségletekért. Addig biztos valami is, míg tető van... a kiszolgáltatottjaim jól vannak tartva, a többi le van tojva.
Közben összefutok Danival, kicsit félretolva kocsijainkat, beszélgetünk. Hogy megy a gépem (hisz az ő gépét nyüvöm), meg hogy náluk is folyamatosan mennek az elbocsátások. Ha minket Szilvivel felvettek volna két műszakos ülő manuális szerelőmunkára (merthogy oda is jelentkeztünk, ahol Dani dolgozik, csak ő nyilván kicsit nívósabb helyen szolgál), most mirajtunk is útilapu lenne... ugyanis akiket év elején felvettek hozzájuk, már el is küldték mindet, sőt, még a régiekből is... ilyenkor nyár elején ez megy. És nagyon sok helyen, ezt nap mint nap hallom. Nyáron szinte esély sincs felvételre, még akiknek van helyük, azok is aggódhatnak kicsinyég.
A mindenféle téren megváltozott helyzet és a szabadságolások stb. miatt nem úgy van már, mint régen, vagyis hogy ugyanúgy ment a meló télen-nyáron. Sőt, volt, hogy szabadságra sem engedtek el egész nyáron, év végén kifizették a bent maradtat. Vagy hogy első munkahelyemen egész a 90-es évek elejéig szinte nyáron volt a legtöbb meló, túlóráztunk agyba-főbe...12 órázás, még régebben két műszakban: 6-18-ig, illetve 18-6-ig! A meló nem volt évszak függvénye. Most meg?
Dani lassan 3 éve, hogy ezen a helyén van, 3 műszakban időnként 70-valamennyit kap, ha nincs annyi túlóra... de ha van túlóra, is csak ötjegyű, amit kézbe kap! És ebből fizeti a garzon rezsijét, az illetéket, ebből próbálja kihúzni... és mellé még félnie kell folyamatosan, hogy nem csak az újakat bocsátják el, úgyhogy bólogat és gépként megcsinál mindent, nem húzza ki magát semmiből, a szabadságába sincs beleszólása, bár féléve meg kellett csinálni a szabadságtervet, mégis dűl-borul az egész, mikor ki akarná venni...

Ha kívülálló látott minket, azt látta, hogy kedélyesen, viccelődve társalgunk. Mint akiknek semmi problémája, élünk, mint Marci Hevesen. Dani úgy fogad mindent, ahogy van. Nem ideges, nem káromkodik -- ettől nem lesz jobb --, és igaza van. Még ha nagy baj van is, próbálja higgadtan kezelni és amennyire lehet, úgy megoldani vagy legalábbis azért mindent megtenni. Mindenben, kölcsönösen, szó nélkül is abban segítünk egymáson, amiben tudunk. Mi együttlakva is ilyenek voltunk -- nemcsak anya és fia, hanem jó haverok.
Közben túlestünk a pénztáron, egymás után. Mondtam, hogy készen van a mosása, össze van rakva, ha gondolja... meg hogy maradt tegnapelőttről konzervgombából paprikás, makarónival. Én már kétszer ettem, Bencus nem eszi, Szilvi evett egyszer, kész -- ha most ebédre nem eszi meg valaki azt a kis szűk adagot, azt már ki kell dobni, nem áll el... Feljön ő érte, ki ne dobjam már... és elviszi a ruhákat is, de aranyos vagyok...

A boltból kilépve, az ajtó mellett, oldalt ülő ismerős koldusnak szinte ösztönösen, megszokottan kapartam össze vagy öt húszast, miközben Dani is beszélt hozzám, a koldus meg nagyon szépen megköszönte, én pedig mosolyogva bólintva léptem tovább.
Dani csak nézett rám, nem értettem, mi baja. Én is néztem rá értetlenül, kérdőn.
"Nem vagy te normális, anyu..." -- közölte csendben, látszólag rezignáltan; könnybelábadt, nagy sötét szemekkel. Csak akkor értettem meg nagy lassan, mi lelte, mikor átölelt és fejét némán a vállamra hajtotta.

Ilyenkor érezni, hogy érdemes

Már az arcát sem tudom felidézni szinte, annyira a múltban volt.
Több évtizeddel ezelőtt egy helyen nyaraltunk, utána leveleztünk, de ez olyan régen volt, hogy nemhogy akkori lakóhelye sem jut szembe, de vezetékneve is kérdéses. Mint kiderült, ő viszont rám talált, s mivel a nevem nem tucatnév, ez nem nehéz, ha valaki le akar nyomozni -- sok-sok ismerősnek, volt kollégának, iskolatársnak, tanárnak sikerült már, miután csupán egyetlen véletlen névfelbukkanásnak kell bekövetkeznie, miközben egész más miatt böngészi a netet az illető.
Azt írta, hogy évek óta olvassa blogjaimat, "imádja őket", és köszöni, hogy olvashatja. Már hozzátartozik a napjaihoz, s ha nem írok, hiányérzete van. Állítólag sokat kapott tőlem; nagyon sok érzés, élethelyzet, gondolat ismerős neki, ahogy olvassa az általam írtakat: mintha "őt írnám meg, ahogy ő átélte, amiket érzett", és akár ő is írhatta volna, ha tudta volna. Ismerem ezt az érzést...
Szereti mind a verseket, mind a cicákat; ugyanúgy felfedezi és élvezi prózáimban azt a fajta, kicsit "önironikus humort, az érzékenységet és lelki mélységet", ami már gyerekkorunk rég eltelt ideje óta egyből ismerős volt neki; ugyanakkor élvezettel tölti el számára "tökéletes stílusom, nyelvtanom és helyesírásom" ("nagyon-nagyon szeretek a tiedhez hasonló, hibátlanságig tiszta írásokat olvasni") -- megajándékoz egy "csekélységgel" (:-OO...), egy privát díjjal, mindkét blogom számára.
Ő régebben blogolt, már nem csinálja. Ezért nem is írt utasítást hozzá, hogy én küldjem-e tovább, csak a lényeget: "Szeretném, ha blogjaid dísze volna ez az igazgyöngy, mely megilleti mind a smaragdot, mind a köveket..."
Nagyon köszönöm!

A macskák, az erkély és a kisveréb esete

(Fotó: mesekukac.hu)

A lankadatlan madárcsicsergés már hozzátartozik a lakóhelyünkhöz -- pedig ez panel, nem kertes ház. Mégis, tele vagyunk madarakkal.
Én imádom őket, még az sem zavar, ha hajnali fél 4-től folyamatos a koncert. Sőt, ha valamiért későn jön hazafelé az ember, a sétányon még éjjel is feketerigó-ének zengi be a környéket.
Időnként előfordul, hogy az erkélykorlátunkon, vagy a be nem ültetett, régi földdel tele virágládákban landol egy-egy madárka, közelségét a feltűnően nagyobb hangerőről lehet megállapítani. Ilyenkor aztán hosszú percekig tartják lázban a zárt szúnyoghálós, de kissé nyitott erkélyajtón túl recegtető macskáimat. (Teljesen, sajnos, nem tudok erkélyajtót nyitni, mert a szúnyogháló zárja nem biztonságos. Így ki van támasztva egy puffal úgy 10 cm-re az ajtó.
Lényegében a virágládák beültetését is azóta hagytam abba, mióta macskáim vannak. Olyan nehéz tőlük (főleg Haramia miatt!) a ki-be közlekedés, hogy merő kínlódás nyáron a viráglocsolás. Két évig próbáltam még macskásodás után -- hisz azelőtt mindig voltak virágaim: muskátlik, petúniák, büdöske az erkélyen --, de akárhogy vigyáztam, Haramia másodpercek töredéke alatt kint volt a lábam körül, s már fel is pattant a ládákba, korlátra! A frász kerülgetett, hogy sikerüljön idejében elcsípni és nehogy valami baj történjen! Hiszen akárki akármit mond, megtörténhet a leesés -- még akkor is ezt mondom, ha láttam évekig, hogy a kettővel arrébb lévő erkélyen lévő, fűvel bevetett virágládákban naphosszat elheverészett két gyönyörű thai cica. Fülük botját sem mozdították a világ külső ingereire.
Na, ez az, ami nem jellemző Haramiára. Ő egy légy után is kapkodna szerintem, nemhogy madár után, úgyhogy nem festünk ördögöt a falra, nem kockáztatok. Ennek ellenére a virágokat locsolni kellett, s mivel nem ideális az erkélyünk fekvése (délnyugati) és kicsi is, végül is nem nehéz róla lemondani...
A virágokat kétszer mindig meg kellett locsolni, mert 11-től kezdve már kora tavasszal is úgy oda szokott tűzni a nap, hogy nyári meleget áraszt az erkély. Nyáron 11-től úgy 5 óráig a mi erkélyünk gyakorlatilag egy katlan. Kétszer meg is mértem, egyszer nem bírta jelezni a csupán 55 fokig mérő szerkezet, egy másik alkalommal, egy másik mérővel 62 fokot mutatott... Nyilván csak a jóisten mentette meg a virágaimat a leggondosabb gondozás mellett is, hogy megmaradjanak. És persze napsütésben nem szabad locsolni, mert kiég a növény. Így locsoljam hajnalban és locsoljam késő este -- így is volt; úgyhogy munkába járásnál ez is be volt hajnalonként kalkulálva. Esténként meg a növények napközben elszáradt tartozékainak lecsipegetése -- bőven volt mitől sűrűn száradniuk. Ilyen helyre, ha az ember ragaszkodik a beültetéshez, nyilván igénytelenebb, nem kényes, szárazságtűrő növényeket kell rakni -- hát így is volt. De bizony még kaktuszok is mentek tönkre az én, "emberi fogyasztásra alkalmatlan" erkélyemen...
'84 óta vagyok panellakó, 2005-ig mindig beültetett erkélyeim voltak. Azért írom többes számban, mert ugyan egyszerre mindig csak egy erkélyem volt, de ebben az időintervallumban 4 albérlet is beleesett lakóhelyeim számába.
Haramia idejötte után egyre fárasztóbb lett naponta kétszer kijutni az erkélyre. Egyre több időt vett igénybe az, ha előre macskabiztosra akartam tenni a szobát arra az időre. Ráadásul a vízmennyiséget is fel kellett halmozni előre az erkélyajtón belül, hogy ne kelljen szobaajtózni az újabb és újabb flakonfeltöltések miatt, mert akkor a macska besurran, s én kezdhetem elölről Haramia hajkurászásos kipaterolását... Ha meg megkockáztattam, hogy Haramia a szobában marad és ki tudtam surranni, akkor is állandóan figyelnem kellett, hogy valahogy utánam ne szökjön, mert kívülről sem az erkélyajtó, sem a szúnyoghálós ajtó nem zárható. Ki is szökött, ahányszor csak tudott, én meg mindig rettegve, lélegzetvisszafojtva, ám gondolkodás nélkül csíptem el a seperc alatt korláton kóválygó deget, minden pillanatban attól iszonyodva, hogy leeshet vagy... akár át is ugorhat a szomszéd erkélyre! A szomszéd erkély viszont egyúttal a szomszéd lépcsőházhoz tartozik, hiszen ez egy kanyarház, 14 lépcsőházzal! Ha ez megtörténik, menjek el itthonról, házaljak egyet... csengessek be idegen emberekhez, hogy izé, a macskám az erkélyükön... és ezt még lehet fokozni, hogy pl. ONNAN esett le közben a macska, vagy ONNAN ugrott tovább egy következő erkélyre... ááááááááá, francnak ér ennyit a virágos erkély, amely úgyis max. lomtárolásra jó, mert a fekvése miatti klíma és az apró terület miatt úgysem alkalmas pl. kiülésre, kifekvésre, netán piknikre...
Tehát miután ráadásul Honesty is idekerült, pláne lemondtam erről a hajcihőről. Nem lesz virágládás erkélyem és kész. Tervben volt ugyan, hogy fehér, stabilfajta tyúkketrecháló-szerűséggel biztonságossá teszem az erkélyt, és akkor nem kell a macskák kiszökése miatti következményektől rettegni. Sőt, ideális lett volna nekik még akkor is, ha én is fűvel vetek be minden virágládát. Egyrészt meg lett volna oldva a mindenkori fűellátás; másrészt meg szabadban is lehettek volna, amikor csak akarják; harmadrészt, ha olyan a napszak és az időjárás, tárva-nyitva tarthatnám az erkélyajtót, a szúnyoghálóra rakatnék egy macskaajtót... De ez nem jött össze még abban az időben sem, mikor dolgoztam: mindig fontosabb dolgokra kellett költeni a pénzt...
Macskáim őrült izgalommal recegtetik péppé magukat, valahányszor leszáll egy szárnyas az erkélykorlátra.
Ha gépnél vagyok, légvonalban 1-1,5 méterre ülök a kissé nyitott és kitámasztott erkélyajtótól, úgyhogy hallok mindent... a lenti gyerekzsivajt, a többi erkélyre kilépők beszélgetését, egymásnak való átkiabálását, és tudom, mikor cigarettázik a szomszéd az erkélyén.
Ma az történt, hogy élénk, kétségbeesett madárfióka-sivalkodást hallottam, de az, hogy fióka, még akkor nem is tudatosult bennem, csupán az, hogy na, a dögmelegben punnyadó macskáknak megint akadt egy kis recegtetnivaló látványosság. Már rohantak is, pedig azelőtt döglött ágyelőként heverésztek, tényleges hosszukat jócskán meghazudtolva.
Én is kilestem, akkor láttam, hogy ha nem is éppen újszülött verébbel van dolgunk, inkább olyannal, akit még etet az anyja, és valószínűleg mostanság tanul repülni is. Ezt láttam a bizonytalankodásán is, meg hogy amikor odébb akart szállni, ez nem sikerült neki, hanem betottyant az erkélyt borító linóleumra. Egy darabig még sivalkodott, aztán elcsendesült és meg sem moccant. Úgy tűnt, kis gombszemével csodálkozva néz befelé az erkélyajtón, ahol tőle légvonalban úgy 30 cm-re rázták farukat jobbra-balra, rezgő bajuszpárnákkal izgatott macskáim... Bár remélhetőleg a kívül zárva lévő szúnyogháló kicsit nehezítette talán a vadállatok tiszta észrevételezését...
Ekkor megjelent a kisveréb anyja. Termete is ezt mutatta a kicsihez képest, meg az, hogy a szájában tartott valami rovarféleséget, és azt el nem engedve a korlátról cserregett folyamatosan, mintegy híva a kicsit az eleséghez. Az azonban meg sem mozdult. Mintha kővé dermedt volna, még a fejét sem mozgatta, csak az erkélyajtót nézte... a macskák is csak az eddigi izgalmas tevékenységüket folytatták. A verébmama izgalma viszont nőttön-nőtt, egy idő után szinte tetőfokra hágott. Ide-oda ugrált a külső-belső korlát között, sőt, még a virágládák alatt lévő erkélyoldal tetejére is, közben mondta-mondta a magáét folyamatosan. Egyszer még a padlóra is letottyant, akkor reménykedtem, hisz ott a kicsi, hátha odamegy hozzá és segít rajta valamit... de nem. Már vissza is ugrott az oldalzáró tetejére, s még nagyobb intenzitással és cserregéssel fejezte ki izgalmát.
Valamit segítenem kéne... De mit és hogyan? Ha a macskák nem toporognának vadállatként az ajtó előtt és egyedül lennék, már kimentem volna óvatosan, és megpróbáltam volna a kicsit feltenni legalább az egyik virágláda földjére, ahol az anyja is hozzáfér. Aztán csak el tudnak tán menni valahogy, hiszen akármennyire is csak csekély mértékben repülőkész a kicsi, valahogyan ide, a hetedik emeleti erkélyre is csak felkerült valahogy?!
A helyzet nem változott... mondom, ennek így sosem lesz vége, szegény kicsi beledermedt a helyzetébe, az anyja meg mindjárt megőrül az izgalomtól, az a csoda, hogy a rovar még mindig a szájában van! Már hallottam, hogy a szomszéd erkélyekről is kinéznek a szomszédok, mi ez a lárma...
A végén a konyhából előszedtem egy műanyag tálat, rá egy kis vegyes magot zuttyantottam a Szilviék papagája eleségéből, s mellé vizet műanyag kávéscsészében. Mondom, sosem lehet tudni, hátha a kis veréb egy ideig nem tud elmenni, vagy az anyjának esetleg jól jön, nemcsak magának, de a kicsinek segíteni.
Elkezdtem a macskákat eltakarítani az útból. Megcsíptem Haramiát, és szépen kiraktam a szobaajtón, amit most kivételesen becsuktam a manőver után. Utána felnyaláboltam Honestyt, ez nem volt egyszerű, mert a vele való kiegyenesedés közben a súlytól a gerincem jelezni kezdte a várható becsípődést... még így is örültem, hogy ajtóhoz cipelés közben nem rúgta ki magát a karomból, mert annak horroros nyomai lettek volna. Kinyitottam az ajtót, Honestyt kiraktam, erre berohant Haramia! Tiszta Flinstone család! Ő viszont már olyan rafinált, hogy nem lehetett még egyszer elcsípni. Mindig ilyen, ha átlátja a helyzetet (pl. hordozóba pakolás előtt, ha elsőre nem sikerül), másodjára már az istennek nem fog sikerülni! És ráadásul kiszökdösés szempontjából pont Haramia a veszélyesebb.
Na mindegy, a derekam már kellőképpen beindult, Haramiát vízspriccolóval ellentétes irányba ijesztettem, és gyorsan, de azért a madarak miatt óvatosan megpróbáltam a puffot eltolva két ajtón keresztül úgy kimenni a magos tállal és vízzel, hogy Haramiát folytonosan figyeltem. Közben még délelőtt lévén alig volt 31 fok az árnyékban lévő erkélyen; hisz' még ide sem süt a nap, mit akarok...?
Kint a lábammal tartottam a szúnyoghálós ajtót Haramja ellen, a verébanyuka cserregése viszont megszűnt, s ő maga sem volt sehol, biztos elröppent ijedtében. Azért reméltem, majd visszatalál... A tálat felraktam az erkély virágtartós része közötti földes virágládába, amely még a legvédettebbnek látszott, aztán lehajoltam a kisverébhez, igyekezve fel nem ordítani a derekam miatt...
A kicsi rémülten repkedett fél-félmétereket, de csak padlómagasságban... ezt csináltuk egy ideig, nem felejtve, hogy a lábamat azért tartsam az ajtónál, mert az ördög nem alszik!
Utána két tenyerem közé sikerült zárnom a verébgyereket. Szegénykém, éreztem, milyen rémült, érzékeltem pihekönnyű kis testét, apró lábait... és pici szívének szakadatlan, sűrű verését... Felraktam a tálra, egyik kezemmel tartva őt, megpróbáltam vízbe mártott ujjamat a csőréhez tartani, de különösebben nem vettem észre, hogy bármi is történne...
Úgy gondoltam, perpillanat ennél többet nem tudok tenni, és bíztam benne, az anyja úgyis visszajön! S talán nem esik le még egyszer a kicsi, itt könnyebben hozzá mer férni.
Bent még egy darabig megpróbáltam távol tartani Haramiát az ablaktól, nehogy már meg a mama ne merjen miatta visszajönni. Mivel Honesty közben az előszoba felől elkezdte rágni a szobaajtó sarkát, kénytelen voltam beengedni, csak az a baj, hogy Honesty egyáltalán nem fél a vízspriccelőtől... sőt! A nagybundás maci ebben a hőségben szinte élvezi is azt.
Azért figyeltem rájuk, ne legyenek feltűnőek az erkély felé, mivel már nem lent a padlón volt a kismadár, így már nem igazán láthatta a vadállatokat.:))
Egyszer csak felhangzott a hangos cserregés, és ugrándozva megjelent a verébmama a korláton, a rovarral a csőrében! A kicsit kereste szemével a padlón, miközben villámként cikázott ide-oda. Akkor felhangzott egy picike hang a hátsó erkélyláda felől, de a kicsi nem mozdult. A mamának sem volt még elég önbizalma ahhoz, hogy odaröppenjen hozzá, így jó ideig nem történt semmi más, de legalább mindkét madárka tudta, hol a másik.
Aztán egyszer csak azt látom, hogy a kisveréb szinte vízszintesen továbbröppent a szomszédos virágláda földjére... majd még tovább a következőre... az anyuka nem messze tőle cserregett és ugrándozott folyamatosan.
Remélem, a dolognak hepiend lett a vége, mert amit még láthattam, az nagyon rövid volt: a verébmama a kicsi felé ugrott, hozzá is ért -- mintha talán meglökte volna? Csak annyit láttam, hogy a kicsi hevesen verdeső szárnycsapásokkal lefele tart, nyomában a mamával. Innen legalábbis elszabadultak -- remélem, nem ismétlődik ugyanez minden emeletnél... vagy inkább azt remélem, hogy emeletenként megálltak pihenni a korlátoknál, s közben az etetés is sikerült... Legalábbis a cserregést nem hallom, pedig azt szerintem több emelettel lentebbről, sőt talán a parkbeli közeli fák közül is hallanám. Ami azt jelenti, hogy biztos leértek, s azóta már valamelyik fa vagy bokor ágai között heverik ki a mai délelőtt megpróbáltatásait.

Fotó eredete: indafoto.hu - Kremrob fotói

Áldott jó (?) hőség...

Na, ma jött el az idő, hogy be kellett kapcsoljam a ventilátort.
Holott már április végén-május elején volt 2-3 hét, amikor majd' meggebedtem a fülledt melegtől (a fülledten pláne hangsúly van), de valahogy akkor még nem melegedett fel ilyen gyorsan a lakás. Attól függetlenül, hogy a lakásban is dögmeleg volt akkor is, és nemcsak  a levegő volt meleg, hanem szinte belülről égetett a hő, nem éreztem jól magam, nem tudtam aludni sem; valahogy mégis kibírtam még a ventyi nélkül. Kíváncsi voltam, meddig bírom, ám most ez az áldásos, (számomra) igen kellemes időjárás elmúlt. Pedig ezzel kiegyeznék egész nyárra. Már ezért is hálás vagyok, hogy volt egy ilyen hónap, amikor csak 20-24 fok volt nappal -- bár szerintem ez volt a normális, hiszen tudtommal még csak 4 nap múlva kezdődik a nyár elméletileg... De most hirtelen halálos lett. 30,5 fokot mutat (árnyékban) kint is a hőmérő, de bent is annyi van. És ahogy telik a hét, úgy lesz egyre pokolibbá a közeg, ahogy hallottam.
Csak azt nem értem, akik az időjárást előre kitalálják, miért jósoltak és terjesztenek olyanokat, hogy az egész nyárra a hűvös idő lesz a jellemző? Hogy évtizedek óta még ilyet, húha...!, meg hogy húúúú, milyen hideg van és tényleg ilyen is lesz, jézusmária... ésatöbbi. És akkor rémüldöznek az emberek, hogy így vagy úgy, úúúristen, nem lesz nyár, meg ilyenek. Nem a francot... csak nyár lesz, minimum 40 fokkal. Engem nem lepett meg, mindig a számomra legrosszabbra számítok: most itt konkrétan a dögmeleg nyárra és a túlélésre. És ha véletlenül nem úgy lesz, ha legalább néha fellélegezhetünk, kellemesen csalódhatunk (már aki). Én elhiszem, hogy nehéz megjósolni, de akkor nem kell megjósolni, oszt kész. Ismerek munkahelyet, ahol az ilyesmi, sőt ennél jóval enyhébb baki speciel étkezési utalvány megvonásával jár...:DDD
Még szerencse, hogy ha számomra kedvezőt mondanak ("hűvös" nyarat), általában, ösztönös védekezésként nem hiszem el.
Na persze, attól még szenvedhetünk nyugodtan, én meg a hozzám hasonlók.