Hazajövetel kedden

Fél 10-kor jött Szilvitől egy sms, hogy ha a zárójelentést megkapják, hazajöhetnek.
Gyorsan csináltam egy nagy tálca szendvicset, nem elsősorban a gyereknek, hiszen ő elméletileg fokozatosan, diétázással fog visszaszokni a kajálásra. Ezután nagyjából rendet csináltam a szobájukban, szellőztetés, miegyebek.
11 előtt hívtam, hogy mi újság, mondta, hogy már megkapták az igen részletes és alapos zárójelentést, most még arra kell várni, hogy kiveszik a kanült a gyerek kezéből, aztán pedig várják "apjukot", ő fogja őket taxin hazahozni. Mondta, hogy Bence most már sokkal jobban van, ég és föld az előző napokhoz képest.

Dél körül értek ide a taxival, de az ovinál állították meg és szálltak ki, mert el kell hozniuk egy iskolai jelentkezési lapot, melyet az apának is alá kell írni. Így ezt az alkalmat itt most meg lehetett ragadni, hogy együtt vannak a szülők. Elkérték a nyomtatványt, beszélgettek kicsit az óvónőkkel, a gyerekeknek pedig minden óvatosság ellenére az istennek sem akaródzott aludni, úgy felvillanyozta őket, hogy Bencus is látszódott félig a külső ajtónál. Utána hazajöttek, én az ablakból láttam, ahogy jönnek az ovitól.
Bejött mindenki, és bekerült a tömérdek cucc is, mert mondanom sem kell, hogy háromszoros cucc jött haza az eredeti állományhoz képest.
Természetesen Bence a nap fénypontja.
Mindenki örvendezéssel tisztelte meg a szendvicseket. Csendben granuláltam magamnak, hogy ez úgy eszembe jutott. Sejthető volt, hogy annak ellenére, hogy déli 1 óra majdcsak, nem evett még senki, és mivel a szendvics a legkevésbé kényelmetlen kaja, nem kell melegíteni, tálalni, teríteni különösebben, szeretik is, ezért sikeres lesz a manőver.
Bencusnak ajánlottam húslevest benne főtt krumplival, sárgarépával, de azt mondta, hogy nem éhes. Állítólag sok kukit megevett délelőtt. Ahogy eltelt egy kis idő, Bencus odasomfordált a szendvicsekhez, de neki elvileg diétáznia kell, hisz' egy hétig szinte semmit nem evett...
Lényeg, hogy nem vagyok benne biztos, helyesen tettük-e a szendvicsre az áldásadást, de nem én akartam lenni az, aki tiltakozik és happárézik, merthogy nem szabadna neki szendvicset ennie. Tény, hogy nem kimondottan diétás kaja, de Bencus bepakolt hármat belőle.:))) Na jó, apró szendvicsekről van szó... És azóta már este fél 8 van, és semmi baja nem történt.:)

Bencus végre megfürödhetett, hajat is mostak, tiszta ágyneműbe feküdt, és végre átszellemülten nézheti az áhított tévét!
Ezen is túlvagyunk, hála istennek.