Tabló és egyebek

Végre-valahára leakciózták a Félixet a Tecsóban. Ha három darab négytasakost vesz az ember, darabbérben jóval olcsóbb. Úgyhogy Szilvi ma tescózott; 15 négytasakost vett.
Mivel már muszáj volt előzőleg is bevásárolni nem akciósan is, most remélem, egy ideig nyugtom lesz.

Csirkemellet készítettem édes-savanyú mártásban, rizzsel.
Danival cseteltünk, anyám telefonált.
Ma visszamenőleg intenzíven blogpótlással foglalkoztam, mert megint borzasztóan le voltam maradva.
Megnéztem a 141. Elifet.

Jött sms a Táblácskától, hogy elkészült a cucc és átadták a futárnak.:)) Ez nagyon szép teljesítmény ahhoz képest, hogy 9-ére jön el a két hét -- de nagyon precízek, gondolom, ünnep, hétvége, minden ki volt számolva; nem késhet egy napot sem -- erre is nagyon figyelnek.

Dani anyámnál volt, küldött át nekem videót és pár fotót, mert megint kerülgeti egy cica anyámat a kertben...
Anyám kapott birkapörköltet ismerőstől, és tudja, hogy én szeretem... így küldött Danival egy doboznyit nekem. (Három alkalomra ettem meg kenyérrel...)
Azonkívül hozott egy csokor jácintot, amely egy hétre beillatosította az egész lakást!

Ja, és Etelka által lett megint két kabátom: egy téli és egy tavaszi, tényleg abszolút újszerű, sportos, jópofa kabátok. Szerintem most már életem végéig el vagyok látva kabáttal.
Este BK.

Szilvi napok óta egy tablóra összpontosít, melyet Bencusnak holnap környezetre kell vinnie. Vizek élővilága a témakör, A2 kartonra kell készíteni. Már múlt héten elhatározta, hogy fogalma sincs, honnan szedi össze a nyersanyagot. Én is próbáltam keresgetni a rengeteg könyv között, inkább feláldoztam volna belőlük... de sajnos, nem találtam ilyet.
Szilvi igen élelmes, nekünk, ugye, nem jár újság, de Szilvi gyűjti mindig a reklámújságokat is, mert ha papírgyűjtés van, nekik is muszáj vinni. Így már rengeteg ilyen gyűjtemény készítésénél kisegítették a reklámújságok a bajból.
Olyan baromság ez, úgyis mindenki tisztában van vele, hogy nem a gyerek csinálja ezeket a gyűjteményeket és tablókat, hanem evidens, hogy a szülő... Anno nekünk is így volt, bár azért azt hiszem, nekem harmadikban még nem kellett ilyesmi, majd felsőben! Sosem felejtem el, anyámmal sokszor virrasztottunk éjfelekig, mert hol Szovjetunióról, hol Leninről, hol földrészek állakvilágáról kellett album (nekünk nem tabló volt, hanem album!), hol növénygyűjtemény, fonalgyűjtemény, állati-növényi-szintetikus eredetű textilgyűjtemény, bogárgyűjtemény (!), maggyűjtemény, egyéb termésgyűjtemény... őrület volt, mindig ebből álltunk ki. A bogárgyűjtemény katasztrófa volt. Nem is tudom, hogy képzelték, hogy majd a gyerek szurkálja át a bogarakat?? Ha az én gyerekeimnek kellett volna ilyet csinálni -- na nyilván nekem! --, bevállaltuk volna az egyest.
Anyám rettegett az albumkészítéstől, s amikor én az akció előtt pár nappal szóltam, kíszen vót... mert a gyerek már csak ilyen.
Aztán én is végigcsináltam ugyanezeket az én gyerekeimmel.
Emlékszem, milyen jóleső érzés volt, amikor ezeket nem szedték be véglegesen, szerencsére megőriztük, és a Szilvi által "kinőtt" fonalgyűjteményt átnevezhettem 4 év múlva a Dani nevére...:DD!
Lényeg, hogy hajnali fél 2-re lett készen Szilvi a tablóval, mert akkor tudott hozzákezdeni a lényegi műveletekhez (napokig csak gyűjtőmeló folyt), mikor Bence már elaludt.
Fél 2-kor behozta, s mivel még ébren voltam, lefotóztam. Igaz, hogy már meg volt vetve az ágy... tehát azon.
Ahhoz képest, hogy volt benne fénymásolat a netről, volt gyógyszertári reklámújságból, vígan összejött a tabló, mert Szilvinek isteni sugallatként beugrott, hogy venni kell pl. egy horgászújságot. Így is történt, és lett bőven anyag egy A2-re ezekből...
Másnap természetesen esőben kellett a gyerekkel és táska mellett elcipelni az A2-es tablót, s mint a kincset, úgy őrizte Szilvi, akárhogy is nem akarták felengedni, igenis, felment a gyerekkel az osztályba, hogy legalább addig biztonságban beérhessen a cucc.
Legalább csillagos ötös volt a jutalom, naná... és három gyerekét, köztük a Bencéét (az anyjukét) kirakták a falra.

Tavaszodván

Ma már menni kellett iskolába, elég zajos volt a brigád. Haramia is közepesen nyávogós volt, ma már csak hevenyészett alvás volt, kissé kómás maradtam.

Szilvire bíztam egy csekk befizetését és a bérletem megvételét.
Főképpen olvastam ma.

Fotóztam egy kis felhős eget. Most már kétségtelenül és visszavonhatatlanul tavaszodik. Zöldül, rügyezik minden, és már a levegő is más illatú.

István küldte az Elifet, megnéztem. Este telefonáltunk.
Főztem tojást a sonkához, melyet rendületlenül eszünk.
Kiolvastam Agatha Christie: Ház a sziklán c. könyvét, valamint este megnéztem a BK-t és a Szulejmánt.

Szünet utolsó napja

Ma is napos, tavaszi idő volt.
Bencusnak még a tavaszi szünet utolsó napja zajlott. Gyakorlatilag egész nap tanultak -- Szilvi kikészült, mert Bence borzasztóan nem tolerálta a dolgot, csúnyán bánt az anyjával. Szóval hadakozás volt egész nap.
De az a helyzet, hogy Szilvi a 6 nap tavaszi szünetből nagy könyörgésekre 4 napra adta oda a másik félnek Bencét, holott nem lett volna köteles, de ő kedvükben akart járni azzal a feltétellel, ha a több oldalon Szilvi által kiírt leckesort megcsinálják. Én nem mertem volna odaadni, mert már a 15-ei szitu is olyan volt, hogy felét sem tanulták meg, hümmögés-hápogás, egyszerűen nem veszik komolyan. Bence nem akar, erre ők ebbe beleegyeznek! Én ezek után biztosan nem adtam volna ennyi napra oda a gyereket. Szilvi teljes felháborodással mondta, hogy kb. 20%-át csinálták meg a házinak! Majd beleőrültek a mai napon, mire nagyjából egyenesbe kerültek.
Mondtam Szilvinek, hogy ezt azért tán nem kéne annyiban hagyni! Oké, a gyerek is hibás, na de Bence, sajnos, ilyen... húzza-halasztja a dolgot, ha valaki felett hatalma van, egy szóval le tudja beszélni a tanulásról. Itthon sem akar, de az anyja nem hagyja annyiban, előbb-utóbb tanul, mint a kisangyal. Azok meg nem gondolják végig, hogy azzal, hogy elkönyörgik a gyereket a szünidő 2/3-ára, felelősséget is vállalnak arra, hogy akkor megtanulnak. Nagyon elfajultak mára!
A múltkor az, hogy az apja csinált meg 6 oldal matekot, mert Bence nem szakadt el a tablettől, plusz mellette a többi tantárgyba bele se szagoltak... ez is kiverte a biztosítékot, hiszen a tanárok már azt is észreveszik, ha mondjuk, két számot nem a gyerek ír. Szilvinek ki kellett radírozni végig a 6 oldalt, és mivel másnap már menni kellett, nyilván nem volt idő megcsináltatni a gyerekkel... úgy mentek iskolába, hogy több rendbontóval számolt Szilvi.
Éppen mondtam Szilvinek, hogy ha én lennék ebben az elvivős helyzetben, és ennyire nem lenne tekintélyem Bence előtt, hogy nem bírom rávenni a tanulásra -- én egyszerűen nem vállalnám akkor az elvitelét. Ezek meg... ha a kisujját nyújtja az ember, egyből az egész karja kéne. De a tanulás gondjával nem foglalkoznak. Ők fáradtak. Ők pihentek. Vendégek jöttek. Kimentek labdázni... Ja. Négy napig. Nem veszik komolyan az iskolát, úgy viselkednek a gyerekkel, mintha még mindig óvodás lenne.
Szóval ha nem vállalják a felelősséget a tanulással kapcsolatban a hosszas elvitelért cserébe, egyszerű: nem kell elvinni! Ezt már Szilvi többször mondta, de úgy látszik, hasztalan. De most már szerintem lépni kell, ez így nem mehet!

Utaltam a közös költséget és töltöttem a kártyás telefonra.
Megnéztem a Stranger II. évadjának első két részét, este meg a BK-t.

Kellemes nap

Szuper pihenőnapunk volt.
Hajnalban egyszer kellett kimennem, etetések, almozások céljából. Haramiát hálám üldözi, hiszen csak 20 percet táncikált dorombolva a fejem mellett, utána kirohant a helyére és visszaaludt. S mivel nem volt iskolába menés stb., mély csend honolt a házban -- nekem is sikerült.
Végre kialudtam magam, sikerült 8 órát aludni.
Azért meglehetősen bosszantó az, hogy tegnap esős, szeles, szürke idő volt. Ehhez képest ma gyönyörű napfényes időre virradtunk, és meg is maradt egész nap. Hát ilyen a mi szerencsénk.

Net, játék, olvasás.
Estére kiolvastam Agatha Christie: A ferde ház c. könyvét.
7 előtt hozták Bencust, aki még átjött meglocsolni. Verset is mondott előtte.:) Utánam az anyját is meglocsolta. No, legalább volt egy locsolóm, már nem fogok elhervadni egészen biztosan.:D
Megjutalmaztam egy közepes Boci csokinyuszival és kétezer forint zsebpénzzel, amivel majd nyilván az anyja gazdálkodik. Ma több helyről is kapott locsolópénzt, úgyhogy ezeket Szilvi a ruházkodására fogja felhasználni, hiszen Bencus nő, mintha nyújtanák.

Húsvét anyámnál

Esőzés egész nap!
Ha az általányt nézzük a szerencsénket illetően, hát nem volt meglepő ez az állandósult esőzés mára.
A délelőtt készülődéssel telt.
Miután Dani jelentkezett, mondta, hogy mielőtt megy majd biciklivel anyámhoz, felugrik és elviszi a göngyöleget, ne én cipeljem. Így is lett, persze ez már úgy fél 12 környékén. De legalább tényleg nem kellett semmi cuccot vinni, én csak az anyámnak szánt ajándékokat vittem.
Délelőtt anyám is telefonált, konstatáltuk, hogy minden okés.
Szilvivel dél körül indultunk, és hát olyan mázlink volt, hogy legalább ernyő nem kellett. Nem mondom, hogy elállt az eső, á, azt nem! De épp csak szemerkélt, nekünk ehhez nem szokott ernyő kelleni. Elég nagy szél fújt viszont. Amikor szélcsend állt be, egész kellemes idő volt egyébként.
Mamunak odaadtam a hatalmas puffasztott rizses táblacsokit meg a két csomag kávét -- örült neki.:)
Ő is festett hagymalevéllel tojást.
Dani segített teríteni, meg a tálalásban is. Később fát is vágott és hordott be. (Csak hallgatólagosan és mellékesen jegyzem meg, hogy én hülyét kapnék ezzel a fával való kínlódással. Olyan nedves a fa, hogy vért izzad az ember, míg meggyújtja, aztán meg hogy életben tartsa, és le ne égjen. Míg ott voltunk, háromszor égett le... állandóan a "rakjunk a tűzre", "hogy áll a tűz", "jaj, istenem, már megint leégett!" -- és társai. De ezeket anyám ezt úgyis jobban tudja, csak hát mit lehessen tenni...)
Szilvi otthonról hozott rengeteg cuccal díszítette fel az asztalt.

Meggylikőrrel koccintottunk kaja előtt. Volt három csirkéből húsleves grízgaluskával és sok zöldséggel; aztán sonka és főtt tojás, sült kolbász, valamint torma, majonéz és mustár.
Anyám képes volt és sütött túrós rétest és zserbót is.

 
Én jó sok levest ettem, de azon túl is megkóstoltam mindent. Citromos Gössert ittam kaja után, ezt minden további nélkül tudom inni, nem is emlékeztet a sörre.
Még az asztalt sem kellett kinyitni, hogy csak hárman voltunk -- anyám nem szokott asztalhoz ülni.
Öcsém pedig előzőleg járt ott, ő is kapott és vitt el levest, sütit; unokahúgom most nem tudott jönni, mert a Mekiben be volt osztva délutánra dolgozni...
Délután Szilvi előszedte és anyámmal átnézték azt a jó sok zöldség- és virágmagot, amelyek vétele Szilvire volt bízva.
A kertbe lehetetlen volt kimenni, beindult az eső és szünet nélkül esett. Pedig láttam, hogy a kert elején már jácintok tömkelege nyílik...
Anyám végre egyenesbe tette magát, aztán szinte elfeledkezve az időről, órákig beszélgettünk.
Fél 7 körül mondtam, hogy most már aztán készülődni kéne -- ismerem, mi szokott ilyenkor lenni: órákig pakolászás, mert anyám odapakolja gyakorlatilag szinte az összes kaját.
Hát tényleg így is lett, vagy egy órányi pakolás.
Dani a nekünk szánt nehezebb cuccokat bevállalta, hogy biciklin hátizsákban elviszi, aztán majd áthozza. Úgyhogy nekünk csak az apraja maradt; bár Szilvi elhozott pár ruhaneműfélét, amelyet Etelka vitt anyámhoz, hogy válogassunk belőle (én is elhoztam egy könnyű nyári blúzt).
Együtt indultunk, eléggé szakadó esőben. Dani aztán elbúcsúzott tőlünk és biciklivel nagyjából 5 perc múlva biztosan hazaért.:)
Mi pedig gyalogosan, de azért így, hogy nem kellett cipekedni és ketten voltunk, hamar eltelt az idő, úgy tűnt, ripsz-ropsz hazaértünk.
Később Dani átjött és hozta a nehezebb kajás dolgokat.

Feltöltöttem a fotókat és átmentem rajtuk, vágtam, javítgattam Photoscape-pel; valamint raktam is fel a netre belőlük.
Jó kis nap volt -- és holnapra nagy alvást terveztünk, ami ránk fér... bár az enyém Haramia miatt mindig feltételes, és legtöbbször rózsaszín leányálom...:)
A kis szülinapos újabban itt alszik ebben a roppant kényelmes, 37-es cipősdobozban, a bejárati ajtó mellett.:)

Haramia 15 éves

Haramia 15 éves lett.

Boldog szülinapot, kis rágcsálóm.:)

Isten éltessen!

Esőzéses nagyszombat

Haramia ma műsorszünetet tartott, hála istennek. Lehetett hálni.
Rendeztem neki később egy kis szülinapi invitálást, sok mindent nem fogott fel belőle, az biztos.:) De felfalta a grillcsirkemell délelőtti adagját.:) Mivel gyertyahelyettesítő évszámjelzést nem tudtam hirtelen összehozni, ezért jelöltem meg a fotókat felirattal.
Egy nappal előbb csináltam, mert holnap anyámhoz megyünk.

 
Telefonált Miskolcról Zsolt bátyám, akivel megtárgyaltuk az aktuális dolgokat.

Megfőztem a sparos kötözött lapockasonkámat, a levéből meg tejfölös bablevest készítettem.

Esőzés volt amúgy egész nap. Drukkoltunk, hogy legalább holnap ne esne már húsvét lévén, és mert hogy épp menni fogunk anyámhoz. De hát a drukkolás nem jelent elintézést...

Szilvi csinál egyébként mindig mindenféle lakás-, asztal- és egyéb díszítést, így hát nyilván most is. Az ajtókat már felraktam korábban, de lettek itt még asztali cuccok is.